Egy különös autóbusz különc utasok elszállításán dolgozik. A megállókban utasok várakoznak, mindegyikben legalább egy. Néhány megálló között közvetlen buszközlekedés van, tehát a busz más megállók érintése nélkül halad közöttük. Bármely két megálló között pontosan egy útvonal van. Az utasok azért különcök, mert az odaérkező buszra a várakozók közül mindig pontosan egy száll föl. A busz is különös, mert útja során nem halad át olyan megállón, amelyben már nincs várakozó. Nincs menetrend, a buszvezető feladata, hogy a megállókat olyan sorrendben érintse, hogy a lehető legtöbb utast tudja fölvenni.
A megállókat 1-től kiindulva pozitív egészekkel azonosítjuk, az utolsó megálló sorszáma $M$. Az autóbusz kezdetben az 1-es megállóban tartózkodik, és induláskor fölvesz egy embert. Minden megállóról tudjuk, hogy milyen más megállókkal van közvetlen buszkapcsolatban. Kezdetben minden megállóban legalább egy, legföljebb $U$ utas várakozik, akik türelmesen várják a buszt, nem hagyják el a megállót. Az autóbusz az utasok összegyűjtése után az 1-es megállóba tér vissza.
A program standard bemenete $M$ és $U$, majd a következő $M$ sor mindegyikében az adott megállóban várakozó utasok száma, utána az adott sorszámú megállóból közvetlen buszjárattal elérhető megállók sorszáma szerepel. A program standard kimenete legyen a legtöbb fölvehető utas száma.