Egy hosszú egyenes folyón utazunk folyásirányban lefelé egy kevés benzinnel rendelkező motorcsónakon. A folyószakasz hosszú, ezért csak időnként kapcsoljuk be a motort, különben csak az áramlás sebességével utazunk (sodródunk) lefelé. Amikor a motor működik, akkor a parthoz viszonyított sebesség az áramlás sebességének és a motorcsónak vízhez viszonyított sebességének összege lesz, mivel a csónak mindig az áramlás irányában áll.
Készítsünk programot, amely a különböző folyószakaszok $v_i$ áramlási sebességének, a motorcsónak vízhez viszonyított $v_m$ sebességének és maximális működtetési idejének ismeretében megadja a kiindulási helytől $L$ távolságra lévő célba érkezés minimális idejét.
A standard bemenet első sora négy számot tartalmaz: a megteendő folyószakasz $L$ ($1\le L\le 100$) hosszát (km), a motorcsónak $1\le v_m\le 10$ sebességét (km/h) a vízhez képest, a motor $T$ ($1\le T\le 10$) maximális üzemeltetési idejét (h) és a különböző sodrási sebességű folyószakaszok $N$ ($1\le N\le 50$) számát. Az ezt követő $N$ sor soronként két számot tartalmaz: az adott sodrású folyószakasz elejének a kiindulási helytől mért távolságát ($0\le E_i\le L$) (km) és a folyószakasz sodrási sebességét $v_i$ ($1\le v_i\le 10$) (km/h).
A standard kimenetre írjuk ki a célba érkezés minimális idejét órában, három tizedesjegy pontossággal.