Mint ismeretes, az Európában is használatos keresztény naptár szerinti 1. év Jézus születésének éve, és Gergely pápa naptárreformjáig a ma használatostól csak annyiban tért el, hogy minden negyedik év szökőév volt. A Gergely-naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe úgy, hogy az azt követő nap október 15. péntek lett, és ettől kezdve a 100-zal osztható évszámok közül csak a 400-zal is oszthatók maradtak szökőévek. A keresztény időszámítás így a Nap járásához igazodik.
Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló éveket használó holdnaptár, melynek kezdőnapja (a keresztény időszámítás szerint) 622. július 16. Ez az iszlám időszámítás kezdete, vagyis az 1. év 1. hónapjának (Muharram hónap) 1-je. (Az iszlám időszámítás a hidzsráról kapta a nevét, amelynek jelentése: kivándorlása, áttelepülése ‐ bár az esemény, vagyis Mohamed próféta Mekkából való kivonulása valójában néhány hónappal később történt.)
A hónapok felváltva 30 (páratlan számú hónapok) és 29 naposak (páros számúak). Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 19 normál év (354 napos) található, míg a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. év 355 napos. Ezekben az években az utolsó hónap is 30 napból áll.
A két dátum összevetésére itt találunk egy példát:
https://calendar.zoznam.sk/islamic_calendar-hu.php.
Készítsünk táblázatkezelővel táblázatot vagy írjunk programot, amely egy hidzsra utáni iszlám dátumot átvált keresztény dátumra és fordítva. Például: 1439.01.01 ‐ 2017.09.22.
Beküldendő egy i435.zip tömörített állományban a táblázatkezelő munkafüzet vagy a program forráskódja, továbbá a dokumentáció, amely tartalmazza a megoldás rövid leírását, és megadja, hogy a forrásállomány melyik fejlesztői környezetben fordítható vagy milyen táblázatkezelővel készült.