|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Minden nagyobb városban kiterjedt tömegközlekedési hálózat üzemel. Sok helyen a nagyobb forgalmú vonalakat elektromos üzeművé alakították környezetvédelmi okokból. A kötött pályás közlekedés az előnyök mellett bizonyos hátrányokat is hordoz, például egy meghibásodott villamos megbénítja a forgalmat, egyik jármű nem előzheti meg a másikat.
Feladatunk a villamosvonal járatainak szimulációs modellezése.
Mivel jelentős forgalmi és utaslétszámbeli változások fordulhatnak elő még egy napon belül is, ezért csak egy, viszonylag homogénnek tekinthető időszakot vizsgálunk a modellel.
A vizsgálathoz a közlekedési vállalattól megkaptunk néhány adatot, amelyek a megallo.txt fájlban, megállónként megtalálhatók:
| az egyes megállók milyen időbeli távolságra vannak egymástól, ha a forgalom nem akadályozza a haladást (; |
| az elmúlt év során a vizsgált időszakban forgalmi okokból (közlekedési lámpa, többi közlekedő) legfeljebb mennyivel vett több időt igénybe két megálló közötti szakasz (; |
| az adott megállóba percenként átlagosan hány felszálló érkezik (fel); |
| az adott megállóban a jármű utasainak hány százaléka száll le (. |
A fentiek mellett ismerjük az első járat indulási idejét (például 8:00), a követési időt (például 0:10), valamint azt, hogy egy utas fel- vagy leszállásához mennyi idő szükséges (például 0:00:01). Az itt nem említett, járatok menetidejét befolyásoló tényezőket elhanyagoljuk.
Készítsünk táblázatot az alábbi módon öt egymást követő járat vizsgálatához:
| a munkafüzet megálló munkalapján helyezzük el a megallo.txt fájlban található adatokat; |
| a teszt munkalapon járatonként ‐ és megállónként ‐ számítsuk ki a következő adatokat: érkezési idő, leszálló utasok száma, felszálló utasok száma, a le- és felszálláshoz szükséges idő, indulási idő; |
| a felszállók számát az első járat esetén a követési idő, a további járatoknál az előző járat érkezése óta eltelt idő alapján határozzuk meg; |
| a megállók közötti plusz idő 0 és a megadott idő között véletlenszerűen bármennyi lehet; |
| a le- és felszállók száma a megadott értéktől véletlenszerűen, legföljebb 20 százalékkal eltérhet (a törtszámú utassal számolás megengedett); |
| ügyeljünk arra, hogy egy járat se előzhesse meg a másikat (azonos érkezési idő); |
| készüljön diagram, amelyről leolvasható, hogy az egyes járatok közötti követési idő hogyan alakult az egyes megállókban az induláskori követési időhöz képest; |
| ügyeljünk arra, hogy a megoldás az indulási és a követési idő, az utascserélési sebesség, valamint a megállók jellemzőinek módosítását kövesse. |
A táblázat elkészítését követően próbáljuk meg kideríteni, hogy mely paraméter(ek) módosítására érzékeny leginkább a rendszer.
Beküldendő a megoldást tartalmazó táblázat (i341.xls, i341.ods, ) és a rövid dokumentációja (i341.txt, i341.pdf, ), amely a paraméterek módosításával kapcsolatos leírást tartalmazza, valamint azt, hogy a táblázat mely táblázatkezelő mely verziójával készült. |
PDF | MathML