A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Sok természeti jelenségnél megfigyelhetők a mintázatok. Ezek általában visszavezethetők olyan folyamatokra, melyeknél a kezdetben egységes rendszerben különböző alakzatok jelennek meg. Például kémiai hullámok haladnak az oldatban, vagy az állatok bőre foltossá válik.
Készítsünk programot i256 néven, amely a foltképződést a következő modellel szimulálja. Legyen egy () négyzet, amelynek minden pontja két különböző színű állapotban lehet. Érdemes a pontok színét egy mátrixban tárolni. A szimuláció indításakor minden pont színe véletlenszerűen a kettő közül az egyik. A továbbiakban minden lépésnél a négyzet egy véletlen pontjának a színét változtathatjuk meg. A szabály az, hogy minden pont alakuljon olyan színűvé, amilyen szomszédból több van. A változást a képernyőn jelenítjük meg anélkül, hogy a teljes négyzetet (reakcióteret) újrarajzolnánk. Ezzel a lassú képváltást, villódzást elkerülhetjük. A foltok mérete és alakja függ () szomszédszám nagyságától. Minta , 2 illetve 3 szomszédszámra:
A reakciótér szélén természetesen a figyelembeveendő pontok száma kevesebb. A szimuláció addig tartson, ameddig a felhasználó le nem állítja. A program parancssori argumentuma legyen és értéke. Lehetséges eredmény és esetén
Beküldendő a program forráskódja (i256.pas, i256.cpp, ), valamint a program rövid dokumentációja (i256.txt, i256.pdf, ), amely tartalmazza a megoldás rövid leírását, és megadja, hogy a forrásállomány melyik fejlesztő környezetben fordítható. |