|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy egész napos, hosszú túrára indulva érdemes az útvonalat részletesen megtervezni. Túratársaink sokfajta információra lehetnek kíváncsiak.
A Bükkszentkereszt és Eger közötti kiránduláshoz a túraútvonalat térképről és útvonaltervező programból származó adatokból jelöljük ki. A forrásállományban rendelkezésre állnak az útvonal egyes szakaszaira a turistajelzések betűjelei, a burkolatuk anyagainak nevei, a hosszúságuk, az emelkedésük és a süllyedésük méterben, valamint a megtételükhöz tervezett idő percben. (Az adatok forrása a http://turistautak.hu/ oldal.)
Táblázatkezelő program segítségével oldjuk meg a következő feladatokat:
| 1. | Töltsük be a tabulátorokkal tagolt, UTF-8 kódolású utterv.txt szövegfájlt a táblázatkezelőbe az A1-es cellától kezdődően. Munkánkat i287 néven mentsük el a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában. |
| 2. | Oszlopok beszúrásával és a fejléc kiegészítésével hozzuk létre a minta szerinti táblázat szerkezetet. |
| 3. | Az E oszlopban határozzuk meg az indulástól méterben mért távolságot. A J oszlopban számoljuk ki az egyes szakaszokon várható sebességet a hossz és tervezett idő értékekből km/h mértékegységben. |
| 4. | A H oszlopban számoljuk ki az egyes szakaszok megtétele utáni tengerszint feletti magasságokat, ha a kiindulási (Eger) magasság értékét az M1 cella tartalmazza. |
| 5. | Az M3 cellában függvény segítségével határozzuk meg a gyalogtúra teljes hosszát kilométerben. |
| 6. | Az M4 cellában képlet segítségével határozzuk meg a túra átlagsebességét a teljes megtett út és az ehhez tervezett idők összege alapján. |
| 7. | Az M5 cellában írassuk ki, hogy hány olyan szakasz van, ahol a sebesség várhatóan a teljes átlagnál nagyobb lesz. |
| 8. | A túra során pihenőkre is szükség lesz. Az M6 cellában számítsuk ki, hogy hány órát tervezünk pihenésre fordítani, ha minden megtett 5 km után 10 percet célszerű pihenni. |
| 9. | Az M7 cellában számoljuk ki órában a terv szerinti menetidőt, amely a szakaszok megtételéhez szükséges idők és pihenőidők összege. |
| 10. | Az L9 cellától jobbra és lefelé határozzuk meg a különböző burkolatú útszakaszok számát és hosszuk összegét másolható képlettel. |
| 11. | Formázzuk a táblázatot az alábbi leírás és a minta szerint: |
| Az első sor celláit igazítsuk középre vízszintesen és függőlegesen. |
| Az első sorban található oszlopneveket és szövegeket állítsuk félkövér betűstílusúra. |
| Azokban a cellákban, ahol a számított értékek várhatóan nem egész számértékek, állítsuk be, hogy két tizedes jeggyel jelenjenek meg. |
| Az I2:I4 tartományban a számított értékeknek állítsunk be minta szerinti mértékegységet és két tizedes jegyet. Az L oszloptól jobbra minden számított érték mértékegységgel együtt jelenjen meg. |
| Az adatokat tartalmazó cellákat belül vékony, és az A1:J57 tartomány celláit kívülről vastag vonallal szegélyezze. Az első sort alul is keretezze vastag vonallal. A többi adatot ne szegélyezze. |
| 12. | Készítsünk PontXY típusú diagramot, mely függőleges tengelyén a tengerszint feletti magasságot méterben és vízszintes tengelyén a megtett út hosszát kilométerben adjuk meg. |
| A diagramon adjunk meg tengelycímeket és a skálákat állítsuk be úgy, hogy az ábrázolt adatok kitöltsék a rendelkezésre álló területet. |
| A diagramnak ne legyen jelmagyarázata és a címének a ,,Magassági diagram'' szöveget írjuk. |
Beküldendő egy tömörített i287.zip állományban a táblázatkezelő munkafüzet (i287.xls, i287.ods, ), illetve egy rövid dokumentáció (i287.txt, i287.pdf, ), amelyben szerepel a megoldáskor alkalmazott táblázatkezelő neve, verziószáma. |
PDF | MathML 
