Feladat: 2013. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 5. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2013/november, 501 - 503. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Fizika Diákolimpia, Fénytani (optikai) mérés

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Kísérleti feladatok

 
 
2. feladat. Napelemek vizsgálata

 
Ebben a feladatban a diákok napelemek különböző tulajdonságait tanulmányozták. Rendelkezésüre állt egy külső fénytől elzárható doboz, ami az ,,optikai pad'' szerepét játszotta. Ebbe a dobozba lehetett elhelyezni a fényforrást, egy vagy két napelemet, és ezek közé még esetleg más optikai eszközöket. A napelemek áramának, feszültségének mérésére két multiméter szolgált.
A versenyzőknek először az egyik napelem I áramának a fényforrástól mért r távolságtól való függését kellett megmérniük. A mérési adatokra illeszteni kellett egy I(r)=Ia1+r2/a2 alakú függvényt, és meg kellett határozni
 
az Ia és a paraméterek értékét. Az egyik legcélravezetőbb megoldás r2 ábrázolása 1/I függvényében, ugyanis ezzel lineárissá transzformáljuk a megadott összefüggést.
Ezután a napelem karakterisztikájának vizsgálata volt a feladat. A versenyzők állandó megvilágítás és különböző elektromos terhelés mellett mérték a napelem I árama és U feszültsége közti összefüggést, és ezt összevetették a megadott elméleti formulával. A felvett karakterisztika segítségével a napelemből kivehető maximális elektromos teljesítményt, valamint az ennek eléréséhez szükséges optimális terhelő ellenállás értékét is meg kellett határozni.
Ezt követően két napelemet egyszerre vizsgáltak a versenyzők. Először össze kellett hasonlítaniuk a napelemek legfontosabb paramétereit (maximális feszültség, maximális áram), majd a két napelemet különbözőképpen (sorosan, párhuzamosan, azonos és ellentétes polaritással) kapcsolva végeztek méréseket a napelemeken.
Az utolsó feladat volt talán a legfurfangosabb. A fényforrás és az egyik napelem közé átlátszó küvettát lehetett tenni, és a küvettában levő vízszint h magasságának függvényében kellett mérni a napelem I áramát. Ezután a kapott eredmény értelmezését, magyarázatát várták el a versenyzőktől.
Meglepő módon az I(h) függvény nem monoton, hanem a 4. ábrán látható módon viselkedik. A kapott görbe az A, B, C és D pontokkal határolt szakaszok között rendre állandó, csökkenő, gyorsan növő, csökkenő, majd újra állandó, és a teli küvettával mért áram nagyobb, mint az üressel mért.
 


4. ábra. A napelem I áramának függése a küvettában levő h vízszinttől. A kapocs, illetve a két függőleges vonal jelzi a kiterjedt fényforrás függőleges méretét

 


5. ábra

 

A jelenség magyarázata az 5. ábrasoron látható. Alacsony vízszint esetén (A helyzet) a víz magassága nem befolyásolja a napelemre jutó fény mennyiségét. Ha
a vízszint kicsit a fényforrás alja fölött van (B helyzet), akkor a fény egy része teljes visszaverődést szenved a vízfelszínen, és nem jut el a napelemig. Ha a vízszint kicsivel a fényforrás teteje alatt van, akkor ugyancsak teljes visszaverődés miatt több fény jut a napelembe (C helyzet). Végül nagyon magas vízszint esetén a küvetta, mint optikai rendszer, ,,közelebb hozza'' a fényforrást a napelemhez, ez magyarázza, hogy az I(h) görbe magasabb értéken telítődik, mint ahonnan indult.
A mérési feladat első része gyors, pontos munkát, grafikus méréskiértékelésben való jártasságot igényelt, az utolsó feladat pedig kifejezetten kreatív gondolkodást.