A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Kísérleti feladat A kísérleti feladat két részből állt, melyek megoldásához részben ugyanazokat a kísérleti eszközöket kellett használni.
1. feladat. Lapok rugalmassága Ebben a feladatban írásvetítő fólia rugalmassági adatait, hajlítási szilárdságát és Young-moduluszát vizsgálták a versenyzők. Először a fóliát henger alakúra kellett hajlítani, majd egy speciális ,,préssel'' a hengert oldalról összenyomva a nyomóerő függvényében a benyomódást mérték. Az elrendezés elvi vázlata és fényképe az 1. ábrán látható.
1. ábra. Az elrendezés elvi rajza, és a henger alakúra hajlított fólia a rugalmasságát mérő présben A prés alján egy digitális mérleg helyezkedett el, erről lehetett leolvasni az nyomóerőt. (A mérleg az tömeget jelezte ki grammokban.) A prés felső lapját szárnyas anyacsavarral lehetett finoman mozgatni. A csavar elfordulásából következtetni lehetett a benyomódásra. Elméleti megfontolások alapján a benyomott fólia alakja elegendően nagy összenyomás esetén jól közelíthető stadion alakkal, mely két sugarú félkörből és két egyenes szakaszból áll. Ilyenkor az sugár és az nyomóerő között az összefüggés áll fenn, ahol a fólia anyagára jellemző hajlítási szilárdság, pedig a henger magassága. Látható, hogy az elrendezés nem ideális rugóként viselkedik. A versenyzőknek össze kellett állítaniuk a kísérleti elrendezést, és több fólia esetén is meg mérték az erőt a prés szélességének függvényében. Fel kellett ismerjenek bizonyos szimmetriákat, továbbá feladatuk volt az egyensúlyi helyzetek megkeresése és ezek stabilitás-vizsgálata. Ezután alkalmasan transzformált adatok ábrázolásával igazolni kellett, hogy a formula valóban helyes egy bizonyos tartományban. Végül meg kellett határozni az értéket, a hajlítási szilárdságot, és abból adott összefüggés alapján a fólia Young-moduluszát. Kiértékeléskor nagyon fontos, hogy olyan transzformált mennyiségeket ábrázoljunk a grafikonon, melyek között lineáris kapcsolat van. Például ábrázolhatjuk -et a mérleg által mutatott tömeg reciprokának függvényében. A 2. ábrán egy valódi mérésből származó grafikon látható. A nyíl jelzi a stadion közelítés érvényességi tartományát. Jól láthatóan ebben a tartományban a transzformált adatok között egyenes arányosság áll fenn.
2. ábra. Az , mennyiségek ábrázolásával kapott grafikon 2. feladat. Mágnesek közötti erők, stabilitásvizsgálat, szimmetriák Ebben a feladatban a versenyzők egy hosszú rúdmágnes és egy gyűrű alakú mágnes közti erőt mérték a mágnesek közti távolság függvényében. Fel kellett ismerjenek bizonyos szimmetriákat, továbbá feladatuk volt az egyensúlyi helyzetek megkeresése és ezek stabilitásának vizsgálata. A gyűrű alakú mágnes egy átlátszó műanyagcső végére volt ragasztva. A rúdmágnest ebbe a csőbe kellett bedugni, ez biztosította, hogy a két mágnes tengelye mindig egy egyenesbe essék (3. ábra). Az erőt az előző mérésnél is használt digitális mérlegre szerelt préssel mérték.
3. ábra. A két mágnes elvi rajza, és elhelyezkedésük a présben A megoldást nehezítette, hogy a rúdmágnesre csak a felfelé irányban ható erőt lehetett mérni, hiszen a prés csak tolni tud, húzni nem. Persze ha a rúdmágnes polaritását megfordítjuk, akkor az erő iránya is ellenkezőjére vált, így lehet felvennia teljes görbét. A 4. ábrán látható a mágnesek között mért erő a rúdmágnes helyzetének függvényében párhuzamos, illetve ellentétes polaritás esetén. (A két mágnes középpontjának távolsága .)
4. ábra. A két mágnes között mérhető erő a távolság függvényében párhuzamos, illetve ellentétes polaritás esetén A görbék meglepően bonyolultak, annak ellenére, hogy több érdekes szimmetriát is mutatnak! Mindkét függvény páratlan függvény, és az egyik mágnes polaritásának megváltoztatásakor az erő is előjelet vált, azaz: | |
A görbék zérushelyei felelnek meg az egyensúlyi helyzeteknek. Az egyensúly stabil, ha az erő az egyensúlyból való kitérítéssel ellentétes irányú, azaz ha a görbe negatív meredekséggel metszi az tengelyt. Ellenkező esetben az egyensúlyi helyzet instabil. Az ábrán teli körök jelölik a stabil, üres körök az instabil egyensúlyi helyzeteket. A versenyzőknek az egyensúlyi helyzeteket kellett megkeresniük és osztályozniuk, a szimmetriákat kellett megállapítaniuk, és az grafikonok egyes szakaszait kimérve, a szimmetriák figyelembevételével kvalitatíven fel kellett rajzolniuk a teljes grafikonok menetét. |
|