A Bergengóciai Félvezetőgyár kétmagos processzorok bevezetését tervezi. Az új processzorok esetében is szeretnék alkalmazni azt a már jól bevált módszert, hogy az egyes legyártott példányokat nem előre meghatározott sebességtartományokba sorolják, hanem minden egyes példányra méréssel meghatározzák azt a legnagyobb órajelet, amelyen az hosszú távon biztonságosan üzemeltethető, és a processzort e frekvencián árulják. Mivel a legyártott chipek minősége széles tartományban változik, a gyártó kínálatában a legkülönfélébb órajeleken üzemelő processzorok megtalálhatók.
A vállalat új, kétmagos processzorai gyakorlatilag két egymagos processzorból állnak, melyeket egybe tokoznak. Noha az egyenkénti gyártás miatt a magok legnagyobb órajele eltér, a két mag csak azonos frekvencián üzemeltethető, a kettő minimumán. A gazdaságosság érdekében ezért a magokat úgy kell párosítani, hogy legnagyobb órajelük csak kis mértékben térjen el.
Írjunk programot, mely a legyártott magok közül a lehető legtöbbet párosítja úgy, hogy egy páron belül a két mag legnagyobb órajele egy adott tűréshatárnál nem tér el jobban egymástól. A program a legyártott processzormagok legnagyobb órajeleit fájlból olvassa, az eredményt fájlba írja. A bemeneti, illetve kimeneti fájlok nevei az első, illetve második parancssori argumentumok.
A bemeneti fájl első sorában két, szóközzel elválasztott egész szám: a legyártott processzormagok $0\le N\le 10000000$ száma és a $0\le T\le 1000$ tűréshatár szerepel, az ezt követő $N$ sor mindegyikében pedig egy-egy egész szám: az $\left(i+1\right)$-edik sorban az $i$-edik mag megengedhető legnagyobb $1\le F_i\le 10000$ órajele. A kimeneti fájl első sorában az elkészíthető párok maximális $P$ száma szerepeljen, az ezt követő $P$ darab sorban pedig a párokban szereplő két mag sorszáma egymástól szóközzel elválasztva. A párok kiírásának sorrendje tetszőleges, több megoldás esetén bármelyik megadható.