A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Légzsák Ebben a feladatban azoknak a gyorsulásmérőknek az egyszerűsített modelljével foglalkozunk, amelyek ütközéskor az autók légzsákját hozzák működésbe. Egy olyan elektromechanikai rendszert szeretnénk építeni, amelyben a gyorsulás egy meghatározott értékénél valamelyik elektromos mennyiség (például a feszültség az áramkör egy adott pontján) elér egy küszöbértéket, és ennek hatására a légzsák működésbe lép. Megjegyzés: Ebben a feladatban hanyagold el a gravitációt!
1. Tekintsünk egy kondenzátort, amely két párhuzamos lemezből áll (3. ábra). A kondenzátor mindkét lemeze területű, a lemezek közti távolság . A lemezek közti távolság sokkal kisebb, mint a lemezek méretei. Az egyik lemezt egy rugóállandójú (direkciós erejű) rugó egy falhoz kapcsolja, a másik lemez rögzített. Ha a lemezek közti távolság , akkor a rugó nincsen sem megnyújtva, sem összenyomva. Más szavakkal: ekkor semmilyen erő nem lép fel a rugóban. Tegyük fel, hogy a lemezek közt a levegő permittivitása megegyezik a vákuuméval (). A kondenzátor kapacitása a lemezek ekkora távolságánál: . A lemezekre és töltést juttatunk, és hagyjuk, hogy a rendszer mechanikailag egyensúlyba kerüljön.
3. ábra 1.1. (0,8 pont) Számítsd ki a lemezek által egymásra kifejtett elektromos erőt!
1.2. (0,6 pont) A rugóhoz rögzített lemez elmozdulását jelölje . Határozd meg értékét!
1.3. (0,4 pont) Mekkora ebben az állapotban a kondenzátor lemezei közti potenciálkülönbség , , , függvényében kifejezve?
1.4. (0,3 pont) Legyen a kondenzátor kapacitása (amit a töltés és a potenciálkülönbség hányadosaként definiálunk). Határozd meg a hányadost , , és függvényében!
1.5. (0,6 pont) Mekkora a rendszerben tárolt teljes energia , , és függvényében kifejezve? A 4. ábra egy tömegű testet mutat, amelyet egy elhanyagolható tömegű vezető lemezhez és két egyforma, rugóállandójú rugóhoz rögzítettünk. A vezető lemez előre-hátra tud mozogni két rögzített vezető lemez között. A lemezek egyformák, területük . A három lemez így két kondenzátort képez. A rögzített lemezek a 4. ábrán látható módon és feszültségre vannak kapcsolva, a középső lemez pedig egy kétállású kapcsolón keresztül le van földelve. A középső lemezre kötött vezeték nem akadályozza a lemez mozgását, és a lemezek mindvégig párhuzamosak. Ha az egész rendszer nem gyorsul, akkor mindkét rögzített lemez távolságra van a mozgó lemeztől (ez a távolság sokkal kisebb, mint a lemezek méretei). A mozgó lemez vastagsága elhanyagolható.
4. ábra A kapcsoló az és állapotokban lehet. Tegyük fel, hogy a rendszer az autóval együtt gyorsul, és gyorsulása állandó. Tegyük föl azt is, hogy az állandó gyorsulás mellett a rugó nem rezeg, és az összetett kondenzátorrendszer minden eleme egyensúlyi állapotban van, azaz az egyes elemek egymáshoz (és így az autóhoz képest is) nyugalomban vannak. A gyorsulás hatására a mozgó lemez távolsággal elmozdul eredeti helyéről, a két rögzített lemez közötti felezőponttól.
2. Tekintsük először azt az esetet, amikor a kapcsoló az állásban van, azaz a mozgó lemez le van földelve!
2.1. (0,4 pont) Határozd meg ebben az esetben mindkét kondenzátor töltését függvényében!
2.2. (0,4 pont) Határozd meg a mozgó lemezre ható eredő elektromos erőt függvényében!
2.3. (0,2 pont) Tegyük fel, hogy és az rendű tagok elhanyagolhatók a rendű tagok mellett. Egyszerűsítsd a 2.2. részben kapott képletet!
2.4. (0,7 pont) Írd fel a mozgó lemezre ható teljes erőt (az elektromos és rugóerők eredőjét) alakban, és határozd meg a -et megadó képletet!
2.5. (0,4 pont) Fejezd ki az állandó gyorsulást függvényében!
3. Most tekintsük azt az esetet, amikor a kapcsoló a állásban van, azaz a mozgó lemez egy kondenzátoron keresztül van leföldelve. A kondenzátor kapacitása , és kezdetben nincs rajta töltés. A mozgó lemez távolságra tér ki a középponti helyzetéből.
3.1. (1,5 pont) Határozd meg a kondenzátoron eső elektromos feszültséget függvényében!
3.2. (0,2 pont) Megint feltételezzük, hogy , és az nagyságrendű tagok elhanyagolhatók a nagyságrendű tagok mellett. Egyszerűsítsd a 3.1. kérdésre kapott képletet!
4. Szeretnénk a feladatban szereplő paramétereket úgy beállítani, hogy normál fékezésnél a légzsák még ne jöjjön működésbe, de az autó ütközésekor elég gyorsan kinyíljon, és megvédje a vezető fejét a kormánnyal vagy a szélvédővel való ütközéstől. Ahogy a 2. részben láttad, a mozgó lemezre ható elektromos és rugóerő eredője egy effektív rugóállandójú rugóval vehető figyelembe. Az egész összetett kondenzátorrendszer olyan, mint egy tömegből és egy rugóállandójú rugóból álló egyszerű rendszer, amely állandó gyorsulással gyorsul (ami ebben a feladatban megegyezik az autó gyorsulásával). Megjegyzés: Ebben a részben az a feltevés, hogy a tömeg és a rugó egyensúlyban van az állandó gyorsulás hatására, és így nem mozog az autóhoz viszonyítva, már nem érvényes! Hanyagold el a súrlódást, és használd a következő numerikus értékeket: , , k=4,2⋅103N/m, ε0=8,85⋅10-12C2/Nm2, V=12V, M=0,15kg.
4.1. (0,6 pont) Ezeket az adatokat használva határozd meg a 2.3. részben kapott elektromos erő és a rugóerő hányadosát, és mutasd meg, hogy az elektromos erő elhanyagolható a rugóerő mellett! Abban az esetben, amikor a kapcsoló a β állásban van, nem számítjuk ki az elektromos erőt, de az előzőhöz nagyon hasonlóan ekkor is meg lehetne mutatni, hogy az elektromos erők elhanyagolhatók a rugóerők mellett.
4.2. (0,6 pont) Mekkora a mozgó lemez maximális elmozdulása, ha az állandó sebességgel haladó autó hirtelen konstans a gyorsulással fékezni kezd? Paraméteres választ adjál! Tegyük fel, hogy a kapcsoló a β állásban van, és a rendszer úgy van megtervezve, hogy ha a kondenzátoron eső feszültség eléri a VK=0,15V értéket, a légzsák aktiválódik. Azt szeretnénk, hogy a légzsák ne lépjen működésbe, ha az autó normálisan fékez, azaz gyorsulása kisebb a nehézségi gyorsulásnál (g=9,8m/s2), de azonnal lépjen működésbe, ha a gyorsulás ennél nagyobb.
4.3. (0,6 pont) Mekkora legyen ehhez CK értéke? Meg szeretnénk határozni, hogy a légzsák elég gyorsan működésbe lép-e, és meg tudja-e védeni a vezető fejét a kormánnyal vagy a szélvédővel való ütközéstől. Tegyük fel, hogy egy ütközés hatására az autó g lassulással lassul, de a vezető feje továbbra is állandó sebességgel mozog.
4.4. (0,8 pont) Becsüld meg a vezető feje és a kormány közötti távolságot, és a becslés alapján határozd meg azt a t1 időt, amely addig telik el, hogy a vezető feje a kormánynak ütközik!
4.5. (0,9 pont) Határozd meg a légzsák aktiválódásáig eltelő t2 időt, és hasonlítsd össze t1-gyel! Időben működésbe lépett a légzsák? Tételezd fel, hogy a légzsák az aktiválás hatására azonnal kinyílik. |