Feladat: 2004. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 3. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2004/október, 430 - 432. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szilárd anyagok szerkezete, Egyéb nyújtás, összenyomás, Kényszerrezgés, Nemzetközi Fizika Diákolimpia
Hivatkozás(ok):Feladatok megoldásai: 2004/november: 2004. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

3. feladat. Atomi erő mikroszkóp

 

Az atomi erő mikroszkóp (Atomic probe microscope, APM) a nano-tudomány igen hatékony eszköze. Az APM érzékelő karjának elmozdulását egy fotóérzékelő detektálja, az érzékelő karról visszavert lézersugár segítségével, ahogyan a 2. ábrán látható. Az érzékelő kar csak függőleges irányban képes mozogni, és a kar z elmozdulása az idő (t) függvényében a következő differenciálegyenlettel írható le:
md2zdt2+bdzdt+kz=F,(3.1)
ahol m a kar tömege, k=mω02 az érzékelő kart jellemző rugóállandó, b egy kicsiny csillapítási állandó, melyre teljesül, hogy ω0(b/m)>0, és végül F a piezoelektromos meghajtó által keltett külső gerjesztő erő.
 

 
2. ábra. Az atomi erő mikroszkóp (APM) vázlatos rajza. Az ábra jobb alsó sarkában látható kinagyított rész a piezoelektromos meghajtó és az érzékelő kar közti csatolás egyszerűsített mechanikai modelljét mutatja
 

A rész
(a) (1,5 pont) Ha a gerjesztő erő F=F0sinωt alakú, akkor a (3.1) egyenlet z(t) megoldása z(t)=Asin(ωt-ϕ) alakban írható, ahol A>0 és 0ϕπ. Fejezd ki az A amplitúdót valamint a tgϕ mennyiséget az F0, m, ω, ω0 és b paraméter függvényében! Határozd meg az amplitúdót és a ϕ fázist az ω=ω0 rezonanciafrekvencián!
(b) (1 pont) A 2. ábrán szereplő lock-in erősítőben létrejön a bemeneti jelnek és a VR=VR0sinωt úgynevezett lock-in referencia jelnek a szorzata, és az erősítő kimenetén a szorzatnak csak az egyenáramú (DC) komponense jelenik meg. Tegyük föl, hogy a bemeneti jel Vi=Vi0sin(ωit-ϕi) alakú. Az itt szereplő VR0, Vi0, és ϕi mennyiségek mindegyike adott pozitív állandó. Határozd meg, hogy milyen ω(>0) frekvencia mellett kapunk nem zérus kimenő jelet! Add meg a nem zérus, egyenáramú (DC) kimenő jel nagyságát leíró formulát ezen a frekvencián!
(c) (1,5 pont) A ,,fázistoló'' egységen átjutó, eredetileg VR=VR0sinωt alakú lock-in referencia jel alakját a fázistoló egység után a V'R=VR0sin(ωt+π/2) formula írja le. A V'R feszültség hatására a piezoelektromos meghajtó az érzékelő kart F=c1V'R erővel gerjeszti. Ezután a fotoérzékelő az érzékelő kar z elmozdulását Vi=c2z alakú feszültségjellé alakítja. A formulákban szereplő c1 és c2 mennyiségek állandók. Határozd meg a nem zérus, egyenáramú (DC) kimenő jel nagyságát leíró formulát az ω=ω0 frekvencián!
(d) (2 pont) Az érzékelő kar tömegének kicsiny Δm megváltozása Δω0-lal eltolja a rezonanciafrekvenciát. Ennek következtében az eredeti, rezonanciafrekvenciához tartozó ϕ fázis is Δϕ-vel eltolódik. Határozd meg azt a Δm tömeg változást, melynek hatására Δϕ=π/1800 nagyságú fáziseltolódás jön létre! Tipikusan ilyen nagyságú a fázistolás-mérések pontossága. Az érzékelő kart jellemző fizikai paraméterek értéke a következő: m=1,010-12 kg, k=1,0 N/m és (b/m)=1,0103s-1. Használd az |x|1 esetén érvényes (1+x)a1+ax és tg(π/2+x)-1/x közelítő formulákat!
B rész
Mostantól kezdve azt az esetet vizsgáljuk, amikor az A részben tárgyalt gerjesztő erőn kívül még az 2. ábrán látható minta is hat valamilyen erővel az érzékelő karra.
(e) (1,5 pont) Annak ismeretében, hogy a minta által kifejtett f(h) erő csak a minta felszíne és az érzékelő kar közti h távolságtól függ, meghatározható az érzékelő kar egyensúlyi helyzetének új h0 értéke. A h=h0 érték közelében az erő az f(h)f(h0)+c3(h-h0) alakban írható fel, ahol c3 állandó, nem függ h-tól. Fejezd ki az új ω'0 rezonanciafrekvenciát ω0, m és c3 segítségével!
(f) (2,5 pont) A mintát a mikroszkópban vízszintesen mozgatva pásztázzuk a minta felszínét. Az érzékelő kar tűje, melynek töltése Q=6e, egy q=e töltésű, a felszín alatt bizonyos mélységben csapdába került (térben lokalizált) elektron közelébe jut. A csapdázott elektron környékén pásztázva a felszínt, a rezonanciafrekvencia maximálisan észlelhető eltolódása Δω0 (=ω'0-ω0), ami jóval kisebb, mint ω0. Fejezd ki a csapdázott elektron és az érzékelő kar közötti d0 távolságot maximális frekvencia eltolódás esetén az m, q, Q, ω0, Δω0 mennyiségek és a ke Coulomb állandó segítségével! Határozd meg d0 számértékét nm-ben (1nm=110-9 m) Δω0=20s-1 frekvencia eltolódás mellett!
Az érzékelő kar fizikai paraméterei: m=1,010-12 kg és k=1,0 N/m. Az érzékelő kar tűjében, valamint a minta felületén tekintsünk el a polarizációs effektusoktól. Fizikai állandók: ke=1/4πε0=9,0109Nm2/C2 és e=-1,610-19 C.