A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 3. feladat. Atomi erő mikroszkóp Az atomi erő mikroszkóp (Atomic probe microscope, APM) a nano-tudomány igen hatékony eszköze. Az APM érzékelő karjának elmozdulását egy fotóérzékelő detektálja, az érzékelő karról visszavert lézersugár segítségével, ahogyan a 2. ábrán látható. Az érzékelő kar csak függőleges irányban képes mozogni, és a kar elmozdulása az idő ( függvényében a következő differenciálegyenlettel írható le: ahol a kar tömege, az érzékelő kart jellemző rugóállandó, egy kicsiny csillapítási állandó, melyre teljesül, hogy , és végül a piezoelektromos meghajtó által keltett külső gerjesztő erő.
2. ábra. Az atomi erő mikroszkóp (APM) vázlatos rajza. Az ábra jobb alsó sarkában látható kinagyított rész a piezoelektromos meghajtó és az érzékelő kar közti csatolás egyszerűsített mechanikai modelljét mutatja A rész (1,5 pont) Ha a gerjesztő erő alakú, akkor a (3.1) egyenlet megoldása alakban írható, ahol és . Fejezd ki az amplitúdót valamint a mennyiséget az , , , és paraméter függvényében! Határozd meg az amplitúdót és a fázist az rezonanciafrekvencián! (1 pont) A 2. ábrán szereplő lock-in erősítőben létrejön a bemeneti jelnek és a úgynevezett lock-in referencia jelnek a szorzata, és az erősítő kimenetén a szorzatnak csak az egyenáramú (DC) komponense jelenik meg. Tegyük föl, hogy a bemeneti jel alakú. Az itt szereplő , , és mennyiségek mindegyike adott pozitív állandó. Határozd meg, hogy milyen frekvencia mellett kapunk nem zérus kimenő jelet! Add meg a nem zérus, egyenáramú (DC) kimenő jel nagyságát leíró formulát ezen a frekvencián! (1,5 pont) A ,,fázistoló'' egységen átjutó, eredetileg alakú lock-in referencia jel alakját a fázistoló egység után a formula írja le. A feszültség hatására a piezoelektromos meghajtó az érzékelő kart erővel gerjeszti. Ezután a fotoérzékelő az érzékelő kar elmozdulását alakú feszültségjellé alakítja. A formulákban szereplő és mennyiségek állandók. Határozd meg a nem zérus, egyenáramú (DC) kimenő jel nagyságát leíró formulát az frekvencián! (2 pont) Az érzékelő kar tömegének kicsiny megváltozása -lal eltolja a rezonanciafrekvenciát. Ennek következtében az eredeti, rezonanciafrekvenciához tartozó fázis is -vel eltolódik. Határozd meg azt a tömeg változást, melynek hatására nagyságú fáziseltolódás jön létre! Tipikusan ilyen nagyságú a fázistolás-mérések pontossága. Az érzékelő kart jellemző fizikai paraméterek értéke a következő: kg, N/m és . Használd az |x|≪1 esetén érvényes (1+x)a≈1+ax és tg(π/2+x)≈-1/x közelítő formulákat! B rész Mostantól kezdve azt az esetet vizsgáljuk, amikor az A részben tárgyalt gerjesztő erőn kívül még az 2. ábrán látható minta is hat valamilyen erővel az érzékelő karra. (e) (1,5 pont) Annak ismeretében, hogy a minta által kifejtett f(h) erő csak a minta felszíne és az érzékelő kar közti h távolságtól függ, meghatározható az érzékelő kar egyensúlyi helyzetének új h0 értéke. A h=h0 érték közelében az erő az f(h)≈f(h0)+c3(h-h0) alakban írható fel, ahol c3 állandó, nem függ h-tól. Fejezd ki az új ω'0 rezonanciafrekvenciát ω0, m és c3 segítségével! (f) (2,5 pont) A mintát a mikroszkópban vízszintesen mozgatva pásztázzuk a minta felszínét. Az érzékelő kar tűje, melynek töltése Q=6e, egy q=e töltésű, a felszín alatt bizonyos mélységben csapdába került (térben lokalizált) elektron közelébe jut. A csapdázott elektron környékén pásztázva a felszínt, a rezonanciafrekvencia maximálisan észlelhető eltolódása Δω0 (=ω'0-ω0), ami jóval kisebb, mint ω0. Fejezd ki a csapdázott elektron és az érzékelő kar közötti d0 távolságot maximális frekvencia eltolódás esetén az m, q, Q, ω0, Δω0 mennyiségek és a ke Coulomb állandó segítségével! Határozd meg d0 számértékét nm-ben (1nm=1⋅10-9 m) Δω0=20s-1 frekvencia eltolódás mellett! Az érzékelő kar fizikai paraméterei: m=1,0⋅10-12 kg és k=1,0 N/m. Az érzékelő kar tűjében, valamint a minta felületén tekintsünk el a polarizációs effektusoktól. Fizikai állandók: ke=1/4πε0=9,0⋅109N⋅m2/C2 és e=-1,6⋅10-19 C. |
|