A XX. század elején a Napot egy $6000\text{K}$ hőmérsékletű, homogén izzó gázgömbnek képzelték, amely $\text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msub><mrow><mi>H</mi></mrow><mrow><mn>2</mn></mrow></msub></mrow></math>}$ molekulákból áll, és a hősugárzás során lassan hűl. A napsugárzás intenzitása a Földünk távolságában jelenleg $1400\text{W/<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mi>m</mi></mrow><mrow><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}$.
Becsüljük meg, mennyi idő múlva sötétülne el a Nap, vagyis csökkenne a hőmérséklete kb. $1000\text{K}$-re? (Ma már tudjuk, hogy a Nap ‐ hasonlóan a többi csillaghoz ‐ sugárzását atommagok fúziójakor felszabaduló energiából nyeri, és még kb. $5$ milliárd évig süt!)