E csudaszép emlék födi szent porait Diophantosnak
 S éveinek számát hirdeti a fölirat.
Éltének hatodát boldog gyermekkora kapta,
 tizenkettede szőtt álmokat ifjúkorán.
Majd hetedét tölté el, mennyekzője mikor lőn;
 S az ötödik tavaszon kis fia is született.
Hajh, de szegény éppen csak még félannyi időt élt,
 Mint a bús apa, kit ... bánata sírba vive ...
Négy évig hordván gyötrelmét a szerető szív.
 Élete hosszát ím: ‐ látod e bölcs sorokon.