István két $5000\text{Ft}$-os gépkocsi nyereménybetétkönyvet váltott. A sorsolási negyedév $20.$ napján igy szólt Kálmánhoz: ,,Vedd át az egyik könyvemet. Ha nyerünk, a nyeremény árán mint kamaton elosztozunk, betéteink és az eltelt idő arányában.'' Kálmán másnap $4000\text{Ft}$-ot adott át neki. ‐ Egy hónappal később István ugyanezzel a feltétellel Lászlótól $2500\text{Ft}$-ot vett fel. ‐ Kálmán ugyanekkor azt mondta Miklósnak: ,,Adj nekem $2000\text{Ft}$-ot. $4000\text{Ft}$-om van közös gépkocsi nyereménybetétkönyvön. Ha kihúzzák, a részemet megfelezzük, mintha velem egyszerre léptél volna be. '' Miklós elfogadta az ajánlatot.
A negyedévi húzáson mindkét könyv nyert, az egyik autót $60000\text{Ft}$-ra becsülték, a másikat $48000\text{Ft}$-ra. Az osztozásnál István az első autót meg akarta tartani. A többiek tudomásul vették, hogy a másik autó árán osztoznak. Miklós csak ekkor tudta meg, hogy Kálmán betétje nem a teljes negyedévben volt benn, és emiatt nyereményük kisebb lesz. Kárpótlásul Kálmán vállalta, hogy Miklós részét az övé terhére úgy számítsák, mintha Miklós pénze a negyedév elejétől lett volna a betétben.
A második autó eladása után azonban csak $42000\text{Ft}$ maradt felosztásra. Mennyit kapott ebből a négy résztvevő?