A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A csillagászatban az égitesteknek a Földhöz viszonyított helyzetét a következő koordinátarendszerben adják meg. Elképzelik a Föld egy másolatát, és ezt úgy utaztatják a Nap körül, hogy közben az északi és a déli pólusa együtt mozogjon a valódi Föld pólusaival, de ne végezzen tengely körüli forgást. Ezután egy tetszőleges égi objektumot összekötnek a Föld középpontjával, és megadják, hogy ez a szakasz a másolatot melyik pontjában metszi. A metszéspont helyzetét a szokásos hosszúsági és szélességi körökkel határozzák meg, ezek neve rektaszcenzió (A), illetve deklináció (). A földi koordinátáktól csupán annyi az eltérés, hogy az koordináta értékét nem fokokban, hanem órákban adják meg (egy óra megfelel -nak). Ezeket az adatokat adjuk meg az év négy napjára az alábbi táblázatban, a Napra és a Holdra. A közölt adatok az illető nap -ra vonatkoznak nyugat-európai időben (ami nálunk -nak felel meg).
A Nap rádiusza 696 ezer km, a Holdé 1738 km, a Föld tengelyének hossza 12714 km. Valamennyi adat kerekítve értendő a közölt legkisebb helyiértékre. 1975. május 11-én és nov. 3-án napfogyatkozás volt, illetve lesz, közülük azonban csak az első volt tőlünk látható (tiszta idő esetén), noha a napfogyatkozás idején a második alkalommal is fenn lesz a Nap az égen. Annak érdekében, hogy ennek magyarázatát megtudjuk, válaszoljunk a következő kérdésekre. Hány órakor volt egyenlő május 11-én a Nap és a Hold RA-koordinátája? (Ennek időpontjában fogadjuk el az FN és az FH, azaz Föld ‐ Nap, illetve Föld ‐ Hold félegyenesek közti szöget minimálisnak ‐ ami persze torzító egyszerűsítés. A válasz megadható a koordináta-rendszerbe belerajzolt helyzetek, valamint grafikus lineáris interpoláció ‐ egyenes vonallal való összekötés ‐ alapján, ami persze ismét torzítás. Az ábra arányainak összehangolása végett célszerű a Hold helyzetét számítással meghatározni 11-én 6h és 12h időpontokban.) Mekkora volt ekkor a Nap és a Hold D-koordinátája? Miért nem észlelt ekkor fogyatkozást a Föld középpontjába képzelt megfigyelő? A Föld forgástengelye mentén melyik pólus felé kellene elmozdulnia a megfigyelőnek ahhoz, hogy fogyatkozást észleljen? Legalább mennyivel kellene elmozdulnia ? Végül vázoljuk, mit várhatunk a november 3-i napfogyatkozás esetében.
(Számításainkban vegyük figyelembe, hogy az iskolai Függvénytáblázatban kicsi szögekre vonatkozóan csak a ,,lgsin'' és ,,lgtg'' táblázat tekinthető 4 értékes jegyre pontosnak!) |