Vázolni akarjuk a Vénusz‐4 űrhajó utazását. Egyszerűsítésül a Föld és a Vénusz bolygó Nap körüli pályáját körnek, a két pályasíkját azonosnak vesszük. A pályasugarak aránya $1:0\mathrm{,}72$, a Vénusz $224\mathrm{,}7$ nap alatt futja be pályáját. A két bolygó a Napot ugyanabban az irányban járja körül. Felhasználhatjuk még a Nap és a Vénusz 1967. június 18-án és szeptember 26-án érvényes ekliptikai hosszúságát², Nap: ${86}^{\circ }$, ill. ${183}^{\circ }$, Vénusz: ${132}^{\circ }$, ill. ${148}^{\circ }$. (Ekkora forgás viszi át az alapul választott irányt³ az égitest felé mutató irányba a Föld aznapi helyzetében.)
a) Adjunk közelítő értéket a Vénusznak a Nap helyzetéből mérhető (ún. heliocentrikus) ekliptikai hosszúságára a mondott napokra, továbbá az űrhajó célba érkezési napjára, október 18-ra (mindig $0^h$-ra értjük az adatokat), úgyszintén közelítő értéket a Föld heliocentrikus ekliptikai hosszúságára az űrhajó indítási napjára, június 12-re.
b) Adjunk közelítő értéket az űrhajó indítási és célba érési helyzetének távolságára, a földpálya sugarát $150\cdot {10}^6$ km-nek véve.⁴

³Alapiránynak az ún. tavaszpontot veszik, amely irányban március 21-én látjuk a Napot.

⁴Bonyolult számítási eljárások keresésének elkerülése végett megjegyezzük, hogy a feladat nehezebbnek látszó ‐ valójában csak szokatlan ‐ része csupán derékszögű háromszögek megoldását igényli.