|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. rész
1. Oldjuk meg az egyenletet a pozitív valós számok halmazán. Oldjuk meg a egyenlőtlenséget a valós számok halmazán.
Megoldás. A logaritmus alapja , ezért (ez a feladat kikötése is), és ; pedig nyilván teljesül. A logaritmus definícióját alkalmazzuk, majd rendezzük az egyenletet: | | az ekvivalenciák , valamint a logaritmus-, illetve a hatványfüggvény egy-egyértelműsége miatt teljesülnek. Ellenőrzés: , valóban. A nevező kizárólag nemnulla tényezőket tartalmazhat, ezért , és . Nullára redukálunk, majd elvégezzük a kijelölt műveleteket:
Látjuk, hogy a számláló -ban vált előjelet, a nevezőben pedig -ben, illetve -ben történik előjelváltás. Ezek alapján elkészítjük a tényezők előjelét tartalmazó táblázatot:
A tört értéke pontosan akkor pozitív, ha páros számú negatív előjelű tényezőt tartalmaz. Jelen esetben a negatív tényezők száma 0 vagy 2, azaz mindhárom tényező pozitív (utolsó oszlop), vagy a nevező második tényezője pozitív, de a számláló és a nevező első tényezője negatív (második oszlop). Ekvivalens átalakításokat végeztünk és a megoldások megfelelnek a kikötésnek, így a megoldáshalmaz:
2. Egy középiskola tanulói az elmúlt tanév végén matematikából az alábbi oszlopdiagramon szemléltetett osztályzatokat szerezték:
a) Számítsuk ki az osztályzatok szórását. b) Készítsünk dobozdiagramot az adatok szemléltetésére.
Megoldás. a) Az oszlopdiagramról leolvasott értékek alapján gyakoriságtáblázatot készítünk:
osztályzatelégtelenelégségesközepesjójelesgyakoriság100100200400200
A szórás kiszámításához szükségünk van az átlagra: | X¯=100⋅1+100⋅2+200⋅3+400⋅4+200⋅5100+100+200+400+200=35001000=3,5. | Ennek segítségével meghatározzuk a szórást: σ=100⋅(-2,5)2+100⋅(-1,5)2+200⋅(-0,5)2+400⋅0,52+200⋅1,521000==1,45≈1,204.
b) A dobozdiagram elkészítéséhez meghatározzuk az alsó kvartilist, a mediánt és a felső kvartilist. Az adatok növekvő sorrendben szerepelnek a gyakoriság táblázatban. A két középső az 500. és az 501. elem, mindkettő 4, így ezek átlaga is, azaz a medián is 4. Hasonlóképpen kapjuk, hogy az alsó kvartilis 3, a felső kvartilis pedig 4, azaz egyenlő a mediánnal, így a mediánt a doboz jobb szélén jelöljük be (lásd az ábrán).
3. a) Három pozitív egész szám szorzata 33339600. Az elsőt 3-mal, a másodikat 4-gyel, a harmadikat 5-tel megszorozva ugyanazt a számot kapjuk. Melyek ezek a számok? b) Egy paralelogramma átlói által közbezárt szög nagysága 77∘17', az átlók hossza 386cm és 42dm. Adjuk meg (egészre kerekítve) a paralelogramma oldalainak centiméterben mért hosszát.
Megoldás. a) Az első számot a-val, a másodikat b-vel, a harmadikat c-vel jelöljük. A feltételek alapján abc=33339600, és 3a=4b=5c=x. Ekkor a=x3, b=x4, c=x5. A három szám szorzata: amiből x3=60⋅33339600, ezért x=60⋅333396003=1260. A keresett három szám, rendre: a=12603=420, b=12604=315 és c=12605=252. Ezek valóban kielégítik a feladat feltételeit. b) Bármely paralelogramma középpontosan szimmetrikus az átlók metszéspontjára, ezért az átlók két-két egybevágó háromszögre bontják a paralelogrammát. Jelen esetben e háromszögek egyik oldala 3862=193 cm, másik oldala pedig 422=21dm=210 cm hosszúságú (lásd a mellékelt ábrán).
Az átlók által bezárt szög (φ=77∘17') ismeretében alkalmazhatjuk a koszinusztételt, ezzel megkapjuk a paralelogramma rövidebbik oldalának hosszát: | a2=1932+2102-2⋅193⋅210⋅cos(77∘17')≈63505,26, | amiből a≈252 cm. A paralelogramma hosszabbik oldalát hasonlóképpen kapjuk, ám ebben a háromszögben a 193 és 210 cm hosszúságú oldalak 180∘-77∘17'=102∘43' nagyságú szöget zárnak be. A koszinusztételt használjuk ismét: | b2=1932+2102-2⋅193⋅210⋅cos(102∘43')≈99192,74, | amiből b≈315 cm. A paralelogramma oldalainak hossza egész centiméterekre kerekítve 252 és 315 cm.
4. a) Ábrázoljuk az f:]-3;3[→R; f(x)=|(15)x+2-1| függvény grafikonját koordináta-rendszerben, és adjuk meg f értékkészletét. b) Határozzuk meg az f értelmezési tartományának azon elemeit, amelyekre f(x)=0,8. c) Hol metszi az f függvény grafikonja az y-tengelyt?
Megoldás. a) Függvénytranszformációk segítségével ‐ az alábbi ábrán látható ‐ négy lépésben ábrázoljuk a grafikont.
A függvény értékkészlete: R=[0;4[. b) Megoldjuk az |(15)x+2-1|=0,8 egyenletet. 1. eset (15)x+2-1=0,8, amiből (15)x+2=1,8, innen x1=log151,8-2≈-2,365. 2. eset (15)x+2-1=-0,8, amiből (15)x+2=15, innen x2=-1. Mindkét szám eleme az értelmezési tartománynak, így az f függvény a 0,8 értéket két helyen, az x1=log151,8-2-ben és az x2=-1-ben veszi fel. c) Az y tengelyen x=0, tehát kiszámítjuk f(0)-t. | f(0)=|(15)0+2-1|=|125-1|=|-2425|=2425. | A grafikon az y tengelyt az M(0;2425) pontban metszi.
5. Egy derékszögű háromszög oldalhosszai számtani sorozatot alkotnak (azaz a hosszabb befogó ugyanannyival nagyobb a rövidebb befogónál, amennyivel az átfogó hosszabb nála). a) Hányszorosa a háromszög köré írt kör területe a háromszögbe írható kör területének? b) A háromszög átfogójához tartozó magasságának hossza 24 egység. Mekkora a háromszög kerülete? c) Adott az an=42n3-24n+20006n2-100 sorozat. Konvergens-e ez a sorozat? Indokoljuk válaszunkat.
Megoldás. a) Ábrát készítünk, amelyen a hosszabbik befogót a-val, a differenciát d-vel jelöljük (0<d<a a geometriai tartalom miatt). Ekkor a rövidebb befogó hossza a-d, az átfogóé pedig a+d.
Pitagorasz tételét alkalmazzuk, hiszen derékszögű a háromszög. (a-d)2+a2=(a+d)2,a2-2ad+d2+a2=a2+2ad+d2.
Rendezés után kiemelünk a-t: ami azt jelenti, hogy a=0, vagy a-4d=0.
Mivel a>d>0, ezért csak a második megoldás megfelelő, azaz a=4d, ekkor a háromszög oldalhosszai növekvő sorrendben: 3d; 4d; 5d. Ismert, hogy a derékszögű háromszög köré írható körének sugara az átfogó felével egyenlő, azaz R=2,5d. A beírt kör sugarát többféleképpen, például akár területképletek segítségével is meghatározhatjuk. Egyrészt a háromszög területe a befogóhosszak szorzatának a fele: másrészt T▵=r⋅s, ahol r a beírt kör sugara, s pedig a háromszög kerületének felével egyenlő, azaz Kifejezzük r-et: Vagy másképp, a csúcsokból a beírt körhöz húzott érintőszakaszok hosszából: 5d=(3d-r)+(4d-r)=7d-2r, tehát r=d. A háromszög köréírt, illetve beírt körének területaránya: b) Felhasználjuk, hogy T▵=6d2, és egy újabb területképletet alkalmazunk: ahol c az átfogó hossza, azaz esetünkben 5d, mc pedig az átfogóhoz tartozó magasság hossza, azaz 24 egység. Mindezek alapján felírjuk a egyenletet, amiből d=5⋅246⋅2=10. A háromszög kerülete | K▵=3d+4d+5d=12d=12⋅10=120(egység). |
c) Először osszuk a számlálót és a nevezőt is (a pozitív) n2-tel. Ezután alkalmazzuk a sorozatok határértékére vonatkozó tételeket, illetve néhány ismert határértéket az alábbiak szerint: | limn→∞42n3-24n+20006n2-100=limn→∞42n-24n+2000n26-100n2=limn→∞42n-24n+2000n2limn→∞6-100n2. | Itt limn→∞42n-24n+2000n2=∞, limn→∞6-100n2=6, azaz a sorozat végtelenhez tart, tehát divergens (nem konvergens).
6. Legyen T azon 12-jegyű pozitív egész számok halmaza, amelyek tízes számrendszerbeli alakjában legalább egyszer szerepel a 2024 blokk. (T eleme például a 120245678900 és a 202477772024, viszont nem eleme az 520022444202.) a) Hány elemű a T halmaz? b) Pistike a T halmazból véletlenszerűen kiválaszt egyszerre három számot. Mekkora a valószínűsége, hogy mindhárom szám 1-nél többször tartalmazza a 2024 blokkot? c) Móricka a T halmazból véletlenszerűen visszatevéssel választ ki három számot. Mekkora a valószínűsége, hogy mindhárom szám 1-nél többször tartalmazza a 2024 blokkot?
Megoldás. a) A 2024-es blokkok száma alapján végezzük az összeszámlálást. Ha van egy 2024-es blokk, akkor az lehet a szám legelején, ekkor a maradék 8 helyre bármilyen számjegy kerülhet, így 108 darab ilyen szám van. Ha az adott blokk nem legelöl van, akkor 8-féleképpen rakhatjuk le, az első számjegy nem lehet nulla, így 9-féle értéket kaphat, a többi 7 helyre 0-tól 9-ig bármi. Ez összesen 8⋅9⋅107=7,2⋅108 darab szám. Az imént a pontosan két 2024-es blokkot tartalmazókat kétszer, a pontosan három ilyen blokkot tartalmazókat háromszor számoltuk. Ezért egyszer levonjuk a pontosan két ilyen blokkot tartalmazók számát, amihez most meghatározzuk ezek számát. Ha az egyik 2024-es blokk legelöl van, akkor a másik ilyen blokkot 5-féleképpen helyezhetjük el (vagy közvetlenül a másik után, vagy 1, 2, 3, illetve 4 helyet kihagyva ‐ több helyet nem hagyhatunk ki, mert akkor legalább 13-jegyű számot kapnánk). A maradék 4 helyre bármilyen számjegy kerülhet, így 5⋅104=50000 darab ilyen szám van. Ha pedig nem a 2024 van a szám legelején, akkor az első számjegy 9-féle lehet, utána a két adott blokkot a maradék 5 helyre (az első 2024 a balról 11., 10., 9., 8. helyi értékeken kezdődhet, a második ezekhez rendre 4, 3, 2, 1-féleképpen helyezhető el) 10-féleképpen helyezhetjük el, majd a még üresen maradt három helyet tetszőlegesen kitölthetjük, tehát ilyen számból 9⋅10⋅103=90000 darab van. Végül 3 darab 4-jegyű blokkot csupán 1-féleképpen, sorban egymás mellé helyezhetünk el, így egyetlen szám van, amely pontosan 3 blokkot tartalmaz. Ebben a lépésben a pontosan két 2024-es blokkot tartalmazó számokat egyszer számoltuk meg (így tényleg egyszer kell levonni), a három blokkot tartalmazókat pedig (32)=3-szor. Ezért hozzá kell adni egyszer a pontosan 3 blokkot tartalmazókat, így (a logikai szita formula alapján is) összesen | 108+7,2⋅108-50000-90000+1=820000000-140000+1=819860001 | ilyen 12-jegyű szám van, ami éppen a T halmaz elemszámát adja. b) Az a) feladatrészben láttuk, hogy olyan 12-jegyű számból, amely legalább két 2024-es blokkot tartalmaz nem lehet több, mint 5⋅104+9⋅104=140000 darab. Valójában ennél 2-vel kevesebb, azaz 139998 darab van, hiszen a 202420242024 számot háromszor is megszámoltuk, más számot pedig nem számoltunk meg többször. Pistike tehát 819860001 szám közül választ hármat, azaz összesen (8198600013) eset van. A kedvező esetek száma (1399983), így a kérdezett valószínűség | p=(1399983)(8198600013)(≈4,97894⋅10-12). |
c) Móricka visszatevéssel választ háromszor, így a valószínűség | p=(139998819860001)3(≈4,97905⋅10-12). |
7. a) Határozzuk meg az alábbi állítások logikai értékét. Indokoljuk válaszunkat. A: Van olyan függvény, amelyet négyszer egymás után deriválva önmagát kapjuk. B: Ha egy függvény folytonos egy pontban, akkor abban a pontban differenciálható. C: Ha egy függvénynek egy pontban az első és a második deriváltja is nulla, akkor abban a pontban inflexiós pontja van. b) Fogalmazzuk meg az előző feladatrész B állításának megfordítását és állapítsuk meg a megfordítás logikai értékét. (Indoklás nem szükséges.) c) Fogalmazzuk meg a b) feladatrész megoldásaként leírt állítás tagadását. d) Fogalmazzuk meg az a) feladatrész C állításának megfordítását és állapítsuk meg a megfordítás logikai értékét. (Indoklás nem szükséges.)
Megoldás. a) A: Igaz, például ex, sinx, cosx. konstans 0. (Egy helyes példa elegendő.) B: Hamis, például |x| a 0-ban. C: Hamis, például x4 a 0-ban. b) Ha egy függvény differenciálható egy pontban, akkor abban a pontban folytonos. Logikai értéke: Igaz. c) Az b)-ben megfogalmazott állítás tagadása: ,,Van olyan függvény, amely differenciálható egy pontban, de ott nem folytonos.'' (Természetesen hamis.) d) Ha egy függvénynek inflexiós pontja van egy pontban, akkor abban a pontban az első és a második derivált is nulla. Logikai értéke: Hamis. (Például a sinx függvénynek a 0-ban inflexiós pontja van, de a deriváltja ebben a pontban nem 0.)
8. Adott a k1:x2+y2-20x+10y-19=0 egyenletű kör. A k2 kör kerülete a k1 kör kerületénél ennek 75%-ával kisebb. A két kör koncentrikus. a) Írjuk fel a k2 kör egyenletét. b) Mutassuk meg, hogy a P(10;-2) pont illeszkedik a k1 vagy a k2 körre. c) Határozzuk meg a k2 kör Q(7;-5) pontjában húzott érintőegyenesének egyenletét. A k1 kör belsejében véletlenszerűen kiválasztunk egy pontot. d) Mekkora a valószínűsége, hogy a kiválasztott pont a k2 körön kívül van, ha a körön bármely alakzat eltalálásának valószínűsége egyenesen arányos annak területével?
Megoldás. a) A k1 kör egyenletét átalakítjuk: ebből látjuk, hogy a középpont O1(10;-5), a sugár pedig r1=144=12. A körök koncentrikusak, ezért O1=O2, és k2 kerülete 75%-kal kisebb, mint k1-é, ezért a sugarakra is ugyanez fennáll, azaz r2=0,25⋅r1=0,25⋅12=3. Így a kisebb, k2 kör egyenlete: b) A P koordinátáit behelyettesítve azt kapjuk, hogy | (10-10)2+(-2+5)2=02+32=9, | ahonnan P∈k2, azaz igazoltuk, hogy a P pont illeszkedik a k2 körre. c) A Q(7;-5) pont koordintái kielégítik a k2 kör egyenletét, így Q valóban rajta van ezen a körön. A kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, ezért a sugárvektor normálvektora az érintőegyenesnek: | ne=QO2→=(10-7;-5-(-5))=(3;0). | Az érintő átmegy a Q ponton, így a normálvektoros egyenlet felírásához megvan minden szükséges adatunk: ahonnan x=7. Az érintőegyenes egyenlete: e:x=7. d) A geometriai valószínűségi modell alapján a keresett valószínűséget a megfelelő területek aránya adja: | p=T1-T2T1=122⋅π-32⋅π122⋅π=144-9144=1516. |
9. a) Bizonyítsuk be, hogy bármely trapéz területét felező, az alapokkal párhuzamos szakasz hossza éppen az alapok négyzetes közepével egyenlő. b) Egy trapéz egyik alapjának hossza 5cm, a trapéz területét felező, az alapokkal párhuzamos szakasz hossza 45cm. Számítsuk ki a másik alap hosszának pontos értékét.
Megoldás. a) Készítsünk ábrát, és használjuk a jelöléseit.
A feladat szövegéből következik, hogy az x hosszúságú szakasz két kisebb trapézra bontja az eredeti trapézt, a területét pedig felezi. Ebből az következik, hogy a nagy trapéz területe kétszerese a kisebb trapézok területének, így felírjuk a következő egyenletrendszert: | a+b2m=2⋅b+x2(m-y)=(b+x)(m-y). | (2) | Kifejezzük y-t az (1)-ből: y=(a+b)m2(a+x) (a geometriai jelentésükből adódóan a és x is pozitív), majd behelyettesítjük (2)-be: | (a+b)m=2(b+x)m(1-a+b2(a+x)). | Látjuk, hogy mindkét oldalon szorzótényező a (pozitív) m, ezért mindkét oldalt elosztjuk vele, majd rendezzük az egyenletet: (a+b)(a+x)=(b+x)(2x+2x-(a+b))=(b+x)(a-b+2x)a2+ab+ax+bx=ab-b2+2bx+ax-bx+2x2a2=-b2+2x2,
amivel egyenértékű, hogy | x2=a2+b22,vagyisx=a2+b22. | Ezzel a bizonyítás végére értünk, megmutattuk, hogy x éppen a és b négyzetes közepével egyenlő. b) Legyen a trapéz nagyobb alapjának hossza z. Felhasználva az a) feladatrész eredményét, felírjuk és megoldjuk az alábbi egyenletet | 52+z22=45⇔z2=2⋅452-52=4025⇔z=4025cm. | A trapéz másik alapja 4025 cm hosszúságú.
|
|