Cím: A háromszög-egyenlőtlenség alkalmazásai II.
Szerző(k):  Schultz János, Szeged 
Füzet: 2021/december, 514 - 521. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Matematika, Szakmai cikkek, Háromszög-egyenlőtlenség alkalmazásai, Konvex négyszögek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
III.

Ha a és b tetszőleges valós számok, akkor abszolút értékükre teljesül, hogy |a+b||a|+|b|. Ezt nevezzük a valós számokra vonatkozó háromszög-egyenlőtlenségnek. A bizonyítás pl. négyzetre emeléssel történhet, hiszen bármely x és y valós számra |x|2=x2, továbbá |x||y|=|xy|, ezért ekvivalens egyenlőtlenségekkel dolgozva
|a+b||a|+|b|,|a+b|2(|a|+|b|)2,(a+b)2a2+2|a||b|+b2,2ab2|ab|,
ami az abszolútérték definíciója miatt igaz. Egyenlőség csakis akkor áll fenn, ha a számok előjele azonos.
A háromszög-egyenlőtlenség véges sok valós számra:
|x1+x2+...+xn||x1|+|x2|+...+|xn|.
Ennek igazolása teljes indukcióval nem nehéz.
 
12. példa. Legyenek adottak az ab valós számok. Igazoljuk, hogy a valós számokon értelmezett f(x)=|x-a|+|x-b| függvény minimális értéke b-a, melyet pontosan akkor vesz fel, ha axb.
 
Megoldás. Felhasználva, hogy tetszőleges valós számokra |x|+|y||x+y|, valamint |a|=|-a|, kapjuk:
f(x)=|x-a|+|x-b|=|x-a|+|b-x||x-a+b-x|=b-a,
továbbá egyenlőség pontosan akkor, ha x-a és b-x előjele azonos, vagyis axb.
 
13. példa. Határozzuk meg a valós számokon értelmezett
f(x)=|x+1|+|x|+|x-2|,(*)g(x)=|x+1|+|x-2|+|x-3|+|x-7|(*)
függvény minimális értékét és a minimumhelyét.

 
Megoldás. Tekintsük a számegyenesen azokat a helyeket, ahol az abszolút-érték jeleken belüli kifejezés értéke 0 és az előző példa állításának megfelelően végezzünk becsléseket.
f(x)=|x+1|+|2-x|+|x||x+1+2-x|+|x|=3+|x|3,(*)
továbbá egyenlőség pontosan akkor áll fenn, ha x=0, ez a minimumhelye.
g(x)=|x+1|+|7-x|+|x-2|+|3-x|(*)|x+1+7-x|+|x-2+3-x|=8+1=9,
továbbá egyenlőség pontosan akkor áll fenn, ha -1x7 és 2x3, azaz 2x3, így ezek mindannyian minimum helyek.
 
Megjegyzés. A megoldásban leírt módon kereshető meg az
f(x)=|x-a1|+|x-a2|+...+|x-an|
függvény minimuma, ahol az ai-k adott valós számok. Páratlan n-re az a) esettel, páros n-re pedig a b) esettel analóg eredmény adódik. Ennek a problémának pl. a statisztikában van szerepe: az ún. eltérésösszeg függvénynek a medián zérushelye lesz.

 
14. példa. Mutassuk meg, hogy ha x, y, z valós számok, akkor
|x|+|y|+|z||x-y+z|+|x+y-z|+|-x+y+z|.


 
Megoldás. Vegyük észre, hogy
x+y-z2+x-y+z2=x,
így a háromszög-egyenlőtlenség szerint
|x+y-z|2+|x-y+z|2|x|.
Ugyanígy becsülhető meg felülről |y| és |z| is. A három egyenlőtlenséget összeadva adódik a bizonyítandó állítás. Az egyenlőség esetének vizsgálatát az olvasóra hagyjuk.
 
15. példa. Az a, b, c adott valós számok olyanok, hogy |x|1 esetén |ax2+bx+c|1|. Igazoljuk, hogy akkor |x|1 esetén |cx2+bx+a|2.
 
Megoldás. A háromszög-egyenlőtlenség, valamint 01-x21 miatt
|cx2+bx+a|=|cx2-c+c+bx+a||cx2-c|+|c+bx+a|==|c|(1-x2)+|c+bx+a||c|+|bx+c+a|.

Legyen x=0, ekkor a feltétel szerint |c|1. Mivel f(x)=bx+c+a lineáris függvény, így a [-1;1] intervallumon maximális értékét valamelyik végpontban felveszi. Tekintettel arra, hogy f(1)=a+b+c, f(-1)=a-b+c, a feltétel szerint pedig ezek abszolút értéke legfeljebb 1, kapjuk, hogy
|cx2+bx+a||c|+|bx+c+a|1+1=2,
amit éppen bizonyítani szerettünk volna.
 
IV.

Ha z1 és z2 komplex számok, akkor teljesül rájuk, hogy |z1+z2||z1|+|z2|, ahol |z|z komplex szám abszolút értékét jelöli. Egyenlőség pontosan akkor, ha z1=λz2, ahol λ pozitív valós szám. Ennek az állításnak a bizonyítása könnyen jön abból, ha tudjuk, hogy a komplex számok azonosíthatók a sík helyvektoraival. Természetesen algebrai úton is belátható az abszolút érték definíciója, valamint mechanikus számolás segítségével. Most is érvényes természetes általánosítás:
|z1+z2+...+zn||z1|+|z2|+...+|zn|.

 
16. példa. Bizonyítsuk be a 2. példában szereplő állítást komplex számok segítségével.
 
Megoldás. Mivel a z=a+bi komplex szám abszolút értéke |z|=a2+b2, ezért a háromszög-egyenlőtlenség komplex számokra érvényes alakját felhasználva
1+x2+1+y2+1+z2=|1+xi|+|1+yi|+|1+zi||3+i(x+y+z)|=|3+i|=10.

A feladat állítása könnyen általánosítható n darab pozitív számra, melyek összege 1. Ha x1,x2,...,xn>0 és x1+x2+...+xn=1, akkor
1+x12+1+x22+...+1+xn21+n2.
A megoldás hasonlóan történhet, mint három változó esetén.
 
17. példa. Bizonyítsuk be, hogy az ABCD konvex négyszögre
ABCD+BCDAACBD.
Mikor teljesül egyenlőség?

 
Megoldás. Helyezzük el a négyszöget a komplex számsíkon és feleltessük meg az A, B, C, D csúcsoknak rendre az a, b, c, d komplex számokat. A bizonyítandó állítással ekvivalens, hogy
|b-a||d-c|+|c-b||d-a||c-a||d-b|.
Ismert, hogy tetszőleges z1, z2 komplex számokra |z1||z2|=|z1z2|, ezért a háromszög-egyenlőtlenséget is figyelembe véve
|(b-a)(d-c)|+|(c-b)(d-a)||(c-a)(d-b)|,|bd-bc-ad+ac|+|cd-ac+ab-bd||cd-bc-ad+ab|.
 

 

Vizsgáljuk most meg az egyenlőség esetét. Ez pontosan akkor áll fenn, ha valamely λ>0 valós számra
(b-a)(d-c)=λ(c-b)(d-a),
azaz
a-bc-b=λd-ac-d.
Ami ekvivalens azzal, hogy
arga-bc-b=argd-ac-d=φ,
ami a húrnégyszögek tétele és megfordítása szerint pontosan akkor teljesül, ha az ABCD konvex négyszög húrnégyszög.
A feladat állítása az ún. általánosított Ptolemaiosz-tétel. Ez speciális esetként (egyenlőség) tartalmazza a már az ókorban is ismert, húrnégyszögekre érvényes tételt. További alkalmazásokat, érdekességeket illetően javasolt irodalom: [4] és [5].
 
18. példa. Mutassuk meg, hogy ha P az ABC háromszög síkjának valamely pontja, akkor
PAPBCACB+PBPCABAC+PCPABCBA1.


 
Megoldás. Helyezzük el a pontokat a komplex számsíkon. Például az A pontnak feleljen meg az a komplex szám, a P pontnak a p komplex szám és így tovább. Ekkor a bizonyítandó állítás:
|p-a||p-b||c-a||c-b|+|p-b||p-c||a-b||a-c|+|p-c||p-a||b-c||b-a|1.(*)

Ismert, hogy bármely z1, z2 komplex számokra |z1||z2|=|z1z2| és z20 mellett |z1||z2|=|z1z2|, így a háromszög-egyenlőtlenséget is felhasználva (*)-hoz elegendő igazolnunk, hogy
|(p-a)(p-b)(c-a)(c-b)+(p-b)(p-c)(a-b)(a-c)+(p-c)(p-a)(b-c)(b-a)|1.

Most megmutatjuk, hogy az abszolút érték jelen belüli mennyiség értéke 1. (Ez mechanikus számolással is megy természetesen, most mégis inkább egy elegánsabb módszert alkalmazunk). A kifejezés felírható
(p-a)(p-b)(p-c)(1(c-a)(c-b)1p-c+1(a-b)(a-c)1p-a+1(b-c)(b-a)1p-b)


alakban. Legyen P(x) legfeljebb másodfokú polinom, valamint a, b és c páronként különböző számok. A Lagrange-féle interpolációs formula szerint
P(x)=A(x-b)(x-c)+B(x-a)(x-c)+C(x-a)(x-b)=(**)=(x-a)(x-b)(x-c)(Ax-a+Bx-b+Cx-c),
ahol
A=P(a)(a-b)(a-c),B=P(b)(b-c)(b-a),C=P(c)(c-a)(c-b).
Ha most a P(x)1 választással élünk, akkor (**) miatt
Ax-a+Bx-b+Cx-c=1(x-a)(x-b)(x-c).
Innen x=p helyettesítéssel kapjuk az állításunkat.
 
Megjegyzés. Tegyük fel, hogy n páronként különböző helyen ismert a legfeljebb (n-1)-ed fokú P(x) polinom értéke: P(xi)=yi, ahol i=1,2,...,n. A Lagrange-féle interpolációs polinom egyértelműen megadja a P(x) polinomot a következő alakban:
P(x)=i=1nyij=1jinx-xjxi-xj.


 

A (**) állítás a következő gondolatmenettel is megkapható. Legyen
P(x)(x-a)(x-b)(x-c)=Ax-a+Bx-b+Cx-c,
ahol P(x) tetszőleges, legfeljebb másodfokú polinom, valamint a, b és c páronként különböző számok. (Elemi törtekre bontás.) Innen (x-a)-val történő szorzás után
P(x)(x-b)(x-c)=A+(x-a)(Bx-b+Cx-c).
Ha most tekintjük az xa, xa határátmenetet, akkor
A=P(a)(a-b)(a-c).
Hasonlóan adódnak a B-re és C-re vonatkozó formulák is.
A fentebb látott gondolatmenetekre még egy szép alkalmazást mutatunk. Legyenek a1,a2,...,an páronként különböző valós számok, valamint 0kn természetes szám. Tekintsük az
Sn(k)=i=1naikji(ai-aj)
összeget. Ekkor
Sn(k)={0,  ha  0kn-2,1,  ha  k=n-1,ai,  ha  k=n.

Induljunk ki abból, hogy bármely, legfeljebb (n-1)-ed fokú P(x) polinomra
P(x)i=1n(x-ai)=i=1nAix-ai,(*)
ahol Ai alkalmas konstans. Akár a Lagrange-féle interpolációs polinomot, akár a fentebb látott, határérték számítást használó gondolatmenetet alkalmazzuk, kapható, hogy bármely i-re
Ai=P(ai)ji(ai-aj),
továbbá
P(x)=i=1nAiji(x-aj)=i=1nP(ai)jix-ajai-aj.(**)

Legyen először P(x)xk+1, ahol 0kn-2 természetes szám. A (*) összefüggés miatt, ha x=0, akkor
0=-i=1naikji(ai-aj)Sn(k)=0.

A (**) formulát a P(x)xn-1 polinomra alkalmazva kapjuk, hogy
xn-1=i=1nain-1jix-ajai-aj.
Mivel ez azonosság, ezért a jobb oldalon álló polinomban xn-1 együtthatója 1, vagyis
i=1nain-1ji(ai-aj)=1.
Végül tekintsük a P(x)xn-i=1n(x-ai), legfeljebb (n-1)-ed
 
fokú polinomot. Ebben a polinomban xn-1 együtthatója i=1nai, így (**) miatt
i=1nai=i=1nAi,aholAi=ainji(ai-aj).
Ezzel beláttuk az Sn(k) összegre vonatkozó mindhárom állítást.
 
Feladatok önálló gondolkodásra

 
1. Bizonyítsuk be, hogy bármely háromszög a, b, c oldalhosszaira
|ab+bc+ca-ac-ba-cb|<1.


 
2. Tudjuk, hogy ai>0, bi>0, ahol i=1,2,...,n. Bizonyítsuk, hogy
a12+b12+a22+b22+...+an2+bn2(a1+a2+...+an)2+(b1+b2+...+bn)2.




 
3. Bizonyítsuk, hogy tetszőleges a, b, c valós számokra
a2-a+1+b2-b+1+c2-c+1a2+b2+c2+a+b+c+3.


 
4. Mutassuk meg, hogyha az a, b és c valós számokra
|a-b||c|,|b-c||a|,|c-a||b|,
akkor a három szám közül az egyik egyenlő a másik kettő összegével.

 
5. Határozzuk meg az összes olyan a és b valós számot, melyekre teljesül, hogy minden 0x1 esetén |x2-ax-b|18.

 
6. Mutassuk meg, hogy tetszőleges a, b, c komplex számokra
|a|+|b|+|c|+|a+b+c||a+b|+|b+c|+|c+a|.


 
7. Igazoljuk, hogy ha a,b,c>0, akkor
a2-ab+b2+b2-bc+c2+c2-ca+a2a+b+c+a2+b2+c2-ab-bc-ca.




 
8. Igazoljuk, hogy ha M és N az ABC háromszög síkjának két, egymástól különböző pontja, akkor
CMCNCACB+AMANABAC+BMBNBCBA1.


 
Szakirodalom


[4]Reiman István: Geometria és határterületei, Gondolat (1986).
[5]Titu Andreescu ‐ Dorin Andrica: Complex Numbers from A to ... Z, Birkhäuser (2006).