A KÖZÉPISKOLAI MATEMATIKAI LAPOK, melyet most ismét állandó jellegű köntösben indíthatunk útjára, már több, mint félévszázados elődökre tekint vissza. Az első Középiskolai Matematikai Lapot ARANY Dániel indította el Győrött 1894 elején, majd RÁTZ László szerkesztette Pesten, később ANTAL Márk közreműködésével, egészen az első világháború kitöréséig. Háború után FARAGÓ Andor támasztotta fel újra a lapokat 1925-ben, egyúttal fizikával is kibővítve. Ez a vállalkozás 1939-ben egész váratlanul abbamaradt, mert az akkori kormány ,,fajvédő" intézkedései lehetetlenné tették további megjelenését. Pótlására Szegeden DOMBI Béla adott ki sokszorosított feladatíveket szép eredménnyel, egészen addig, míg a PORCSALMI Zoltán-féle Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok VERESS Pál közreműködésével Matematikai és Természettudományi Didaktikai Lapok-ká nem alakult át. A háború után ismét Szegeden éledt újjá a lap. Sokszorosított feladatívek jelentek meg dr. SOÓS Paula szerkesztésében. Ezek rövid idő alatt országszerte szép sikert arattak. Erről tanúskodik országos matematikai versenyünk és a pesti tankerület tanulmányi versenyén a matematikai dolgozatok magas színvonala is.
Most, hogy lapunk a Magy. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Bolyai János Matematikai Társulat támogatásával nyomtatásban jelenik meg, ez komoly feladatot ró reánk. Minden újabb vállalkozás tágabb feladatkört igyekezett ellátni. Általában a matematikai lapok változatos, szellemes feladatokat tűztek ki, melyek nem olyan sablonosak, mint az iskolai feladatok, hogy növeljék a matematikai érdeklődést és látókört és alkalmat adjanak a diákoknak fejtörésre és fejlődésre.
Ezenkívül új hangot is szeretnénk munkánkba belevinni. Nemcsak a legkiválóbb matematikus diákoknak adunk olvasnivalót hanem szeretnénk a közepes tanulókat is felszabadítani a középiskolai matematika iránt táplált babonás tisztelet és bátortalanság alól. Ezért az iskolából jól ismert dolgokat tanulságos beállításban fogjuk bemutatni. Érdekes fejtörök mellett feladat-sorozatok kapcsán elvezetjük majd olvasóinkat egy-egy eddig számukra ismeretlen matematikai eredményhez.
Mikor erre a munkára vállalkozunk, azt szeretnénk, hog ne csak távolról tiszteljék, hanem közelról szeressék a matematikát. Feladatunkat csak kartársaink közreműködésével tudjuk elvégezni. Várjuk megfigyeléseiket, megjegyzéseiket, szellemes feladataikat.
A beküldött megoldások közül a jövőben még inkább, mint eddig, közölni fogjuk az ügyesen fogalmazott megoldásokat lehetőleg kevés változtatással és a szerző megjelölésével. Őrizze meg ezért mindenki fogalmazványát, akkor bizonyára igen tanulságos lesz számára az összehasonlítás még akkor is, ha nem saját megoldását közölte a lap. Magunk részéről két tanáccsal próbálunk hozzájárulni ahhoz, hogy minél több ,,szép megoldás" érkezhessen.
Nem minden kell a végleges megoldáshoz, amit fejtörés közben felhasználtunk. Ha találtunk már egy megoldást, ne kezdjük mindjárt leírni. Próbáljuk meg kihámozni, hogy mi a lényeges benne, milyen alapon sikerült megoldani a problémát. Azt igyekezzünk leírni, hogyan lehet legkönnyebben rájönni a megoldásra. Ez a munka sokszor többre tanít, mint maga a nyers megoldás megtalálása. Így ismerhetjük meg a felhasználható módszereket és azok használhatósági körét. Közben esetleg újabb megoldásra is találunk. Különben is érdemes azon gondolkodni, nem lehetne-e más oldalról is megközelíteni a kérdést. Nemcsak több pontot lehet szerezni így; maradandóbb díj az, hogy így lehet megismerni a problémák igazi természetét.
Rajta hát lányok, fiúk, várjuk megoldásaitokat és kitűzésre szánt feladataitokat!