Az ezen számban kitűzött gyakorlatokkal és feladatokkal az 1969‐70. évre pontversenyeket indítunk (20-ik verseny). A versenyek osztályonként külön folynak, az ált. iskolásokat azonban egy kategóriába soroljuk. A versenyzők első megoldásaikkal együtt küldjenek a borítólap mintája szerinti nevezési lapot: ez az egész évre szól, fölösleges ismételni.
A IV. o. tanulóktól csak a feladatok megoldását pontozzuk, a III. osztályosoktól a ,,H'' jelű gyakorlatokat is.
A névtelen, valamint az osztályt fel nem tüntető dolgozatokat nem fogadjuk el versenyszerűnek. A dolgozatok alaki követelményeiről a borítólap tájékoztat. Egy dolgozatot csak akkor fogadunk el megoldásnak, ha a kidolgozás legalább jórészben helyes és indokolt. A puszta eredményközlés csak ,,rejtvénymegfejtés'', ez nem versenyszerű; úgyszintén a lényegében egyforma (másolt) dolgozatok sem; nem kutatjuk, melyik közülük az eredeti.
Törekedjenek a versenyzők minél egyszerűbb megoldásokra, a fölöslegesen bonyolult megoldásokat kevesebbre értékeljük. (Pl. egy egyszerű feladat megoldása szöveggel, egyenlet nélkül, többet ér, mint gondolat nélkül, ,,formálisan'', egyenlettel. Az iskolában a legegyszerűbb egyenletek felállítását valóban olyan feladatokon tanítják, amelyek egyenlet nélkül is megoldhatók; ott azonban a módszerek összehasonlítása a cél. A versenyben viszont ezen már túl vagyunk.) A középiskolai tananyagban nem szereplő tételek, állítások csak úgy használhatók fel, ha a versenyző bebizonyítja az állítást; a tartalom a tanulságos, nem nagy nevek idézgetése. Puszta hivatkozásokat általában nem fogadunk el, csak lapunkra és szakköri füzetekre (egyetemi tankönyvekre való hivatkozásokat sem fogadunk el). ‐ Numerikus kérdések esetén az általános megoldás csak részmegoldásnak számít. Szerkesztésben, mértani hely keresésében bizonyítandó a megállapítások helyessége, megállapítandó a végrehajthatóság feltétele. Általában mindig gondolják meg a versenyzők: létezik-e, lehetséges-e az mindig ‐ ill. mely feltételek mellett ‐, amiről beszélnek.
Ugyanazon feladatra egy tanulótól esetleg több megoldást is pontozunk, de csak akkor, ha lényegesen különböznek, más gondolatokat használnak fel. A további megoldásokért 1 ,,különpontot'' adunk, egy feladatban legfeljebb 2-t. Azonban sokkal inkább 1 teljes megoldást, mint 2 hiányos dolgozatot küldjenek!
A közölt megoldások alapja rendszerint egy tanulói dolgozat ‐ erre utal az aláírás ‐, de majdnem mindig szükséges a gondolatok bővebb kifejtése, a mondatok csiszolása, viszont egyes mellőzhető részletszámítások kisebb áthidalása (fölösleges pl. szorzásokat beírni, vagy pl. másodfokú egyenlet gyökeinek képlettel való kiszámítását kínos lassúsággal részletezni). Megoldás-aláírásért többletpont nem jár.
Különpontot közlés céljából megoldással együtt küldött feladatjavaslatért is adunk, de csak közzététel esetén. A javaslaton megjelölendő a forrás, ahonnét a javasló az ötletet vette, a hasonló feladatot látta, továbbá a beküldés kelte. Ezek hiányában a javaslattal nem foglalkozunk; régi feladatok változatlan másolataival sem. (Számos ilyen érkezik, ,,önálló ötlet'' megjelöléssel. Nem tesszük fel, hogy a beküldő tudatosan járt el; de ha a feladatot csak úgy ,,hallotta'', akkor őszintén ezt írja rá a javaslatra.)
A verseny állásáról időnként a lapban tájékoztatót közlünk, egyéni értesítés küldésére azonban nincs időnk. Még kevésbé annak közlésére, hogy egy-egy dolgozat helyes-e, teljes-e, vagy hogy mi benne a hiba, hiány. (Tájékoztatásul közöljük, hogy az összes dolgozatok sorszámonként való szétosztása, értékelése, ellenőrzése, a feladatonként készült névjegyzékek adatainak a név szerinti kimutatásba való átvitele, összesítése, végül a rangsorok elkészítése ‐ különösen az őszi hónapokban kitűzött feladatok után ‐ rendelkezésre álló erőinkkel legalább 2 hónapot vesz igénybe, másrészt, hogy a kézirat nyomdába adásától a lap megjelenéséig is 7 hét telik el.)
A versenyen szorgalmasan részt vevők díjakban, ill. dicséretben részesülnek és emléklapot kapnak. A legeredményesebbek arcképét mellékleten közöljük, ha a külön körlevélben közölt feltételeknek megfelelő képüket kellő időben beküldik. Ne felejtsék azonban a versenyzők, hogy munkájuk legfőbb jutalma a megszerzett tudásbeli többlet és a gyakorlat.
A gyakori családnevű versenyzők (pl. Kis, Tóth, Szabó) pontjait csak akkor tudjuk helyesen nyilvántartani, ha nevezési lapjukon a minta szerint egy 100 és 900 közti jelzőszámot is közölnek, és azt minden dolgozatukon is feltüntetik. (Enélkül az azonos és hasonló nevűek pontjai összekeveredhetnek; évről évre adódik 8‐10 ilyen pár.) Túlságosan ,,egyszerű'' számokat (500, 222, 123, 954, 900, az utóbbi kettő ki is esik a mondott korlátok, közül) nem fogadunk el. (Azonban ne általánosítsunk! Nem gyakori nevek mellett a jelzőszám csak tehertétel!)
A beküldési határidőt úgy állapítjuk meg, hogy a kidolgozásra a várható kézbesítési naptól (kb. a hó 22‐25. napja) legalább 3 hét álljon rendelkezésre. Ha a kézbesítés netán eltolódik a következő hónapra, akkor határidőnek az érkezéstől számított 28-ik nap tekintendő. Ilyen későbbi beküldést azonban csak kivételesen akkor fogadunk el, ha a késést közvetlenül a kézbesítés után külön bejelentették a szerkesztőségnek, és a késést már ebben a közleményben igazolják. Ezt tudomásul vesszük, de ha egyéb ok nincs rá, választ nem küldünk. Kellő orvosi igazolás mellett később küldött dolgozatokat legfeljebb a következő szám határidejéig fogadunk el. Más késés elnézése nem versenyszerű. (A versenytársak szintén szerepelnek, tanulnak, érettségiznek, sportolnak stb., és a legtöbben ezt nem panaszolják föl, hanem időre beküldik dolgozataikat.)