Diophantos a mai értelemben vett arithmetikának és algebrának atyja; ő volt az első, ki minden geometriai kép nélkül, tisztán csak az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás és gyökvonás műveleteivel összekapcsolt számtani kifejezésekkel dolgozott. Érdemei annál nagyobbak, mert kortársai közül e téren alig követte őt valaki. Két munkája maradt ránk; az egyiknek czíme: $\Delta$io$\phi$á$\nu \tau$o$\upsilon$ 'A$\lambda \epsilon \xi \alpha \nu \delta \rho \epsilon \omega \sigma$ $\alpha \rho$i$\vartheta \mu \eta \tau$i$\chi \omega \nu$ $\beta$i$\beta \lambda$í$\alpha$ $\epsilon \xi$ (Alexandriai Diophantosnak az arithmetikáról szóló 6 könyve), melyben olyan feladatokat tárgyal, melyek részben meghatározó, részben határozatlan egyenletek segítségével megodhatók; a másiknak czíme:$\Delta$io$\phi$á$\nu \tau$o$\upsilon$ 'A$\lambda \epsilon \xi \alpha \nu \delta \rho \epsilon \omega \sigma$ $\pi \epsilon \rho$í$\pi$o$\lambda \nu \gamma \omega \nu \omega \nu$ $\alpha \rho$i$\vartheta \mu \omega \nu$ (Alexandriai Diophantosnak a polygonális számokról szóló könyve). Az alább következő feladatok az először említett munkának I. könyvében előforduló összes feladatokat tartalmazzák. Diophantos könyvében e feladatokat megoldja, de nem általánosan, hanem csak adott numerikus számokkal. Miután a negatív és irrationalis számokat nem ismerte, a megoldásokat bizonyos feltételekkel positív egész, vagy positív rationalis számokra szorította. E feltételek kitalálása itt feladatul van kitűzve. Életéről csak annyit tudunk, hogy Kr. u. 360 körül élt. Ez a régi epigramma szól róla.