Kezdőlap


Cím:	Számítástechnika rovat (8.)
Szerző(k):	Ada-Winter Péter
Füzet:	1977/szeptember, 20 - 24. oldal	PDF \| MathML

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az előző részben kitűzött feladatok megoldása

Feladat.

a)

Készítsünk

SUBROUTlNE

-t, mely egy háromszög csúcspontjainak koordinátáiból kiszámítja a területet és kerületet, a súlyvonalak hosszát és a súlypont koordinátáit, a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör sugarának hosszát.

b)

Írjunk programot, amelyben a csúcspontokat értékadó utasításokkal határozzuk meg, majd felhasználva az elkészített

SUBROUTlNE

-okat, kinyomtatja az összes számított eredményt, megfelelő feliratokkal.
Megoldás. Az alábbiakban a

MASTER

szegmenst és a azubrutin szegmenseket egyben, egy komplett programban mutatjuk be. A program utolsó szegmense után a

FINISH

utasítás a teljes program záró utasítása. A hatodik pozíción (a két ,,függőleges" vonal között) elhelyezkedő karakter azt jelenti, hogy az utána következő utasításmező folytatása az előző sorbeli utasításmezőnek. Az ilyen sorokat folytató sornak nevezzük. 20-nál több sor nem kapcsolható ily módon össze. A program egy lehetséges alakja:

\begin{matrix} MASTER  PR11 \\ DIMENSION  PONT(3,2),SUP(2), SUV(3),CENT(2) \\ PONT(1,1)=-3 \\ PONT(1,2)=1 \\ PONT(2,1)=4 \\ PONT(2,2)=6 \\ PONT(3,1)=8 \\ PONT(3,2)=-5 \\ CALL  TERKER(PONT,ATER,AKER) \\ CALL  SULY(PONT,SUP,SUV) \\ CALL  KOER(PONT,CENT,RADIUS) \\ WRITE(3,5)(((PONT(I,J),J=1,2)J=1,3)ATER,AKER,(SUP(K) \\ Z & K=1,2)(SUV(N),N=1,3),(CENT(N),N=1,2),RADIUS) \\ 5 & FORMAT(1H1,5(/),40X,27HAAROMSZOEG \nabla CSUCSPONTJAI://3(40X \\ X & ,2HX=,F10.3,3X,2HY=,F10.3/)///40X,20HA \nabla HAAROMSZOEG \nabla TERUEL, \\ Y & 4HETE:,F15.5//40X,24HA \nabla HAAROMSZOEG \nabla KERUELETE:,f15.5///// \\ Z & 40X,25HA \nabla SULYPONT \nabla KOORDINAATAI:,5H \nabla \nabla \nabla X=,F15.5,5H \nabla \nabla \nabla Y=, \\ W & F15.5//40X,21HA \nabla SULYVONALAK \nabla HOSSZA:,3(F15.5,5X)/////40X, \\ V & 36HA \nabla KOEREE \nabla IRHATOO \nabla KOER \nabla KOEZEEPPONTJA:,5H \nabla \nabla \nabla X=, \\ P & F15.5,5X, \\ U & SH \nabla \nabla \nabla Y=,F15.5//40X,29HA \nabla KOEREE \nabla IRHATOO \nabla KOER \nabla SUGARA: \\ Q & ,F15.5) \\ STOP \\ END \\ SUBROUTINE  TERKER(P,TER,KER) \\ REAL KER,P(3,2) \\ TER=0.5(⋆P(1,1)⋆P(2,2)+P(1,2)⋆P(3,1)+P(2,1)⋆P(3,2)- \\ X & P(3,1)⋆P(2,2)-P(3,2)⋆P(1,1)-P(2,1)⋆P(1,2)) \\ KER=0 \\ DO  7  I=1,3 \\ J=I+1 \\ IF(4-J)0,0,7 \\ J=1 \\ KER=KER+TAAV(PI,1),P(J,1),P(I,2),P(J,2)) \\ RETURN \\ END \\ SUBROUTINE  SULY(P,SP,SV) \\ DIMENSION  P(3,2),SP(2),SV(3),FX(3),FY(3) \\ DO  5  I=1,2 \\ SP(I)=(P(1,1)+P(2,1)+P(3,1))/3. \\ DO  4  J=1,3 \\ K=J+1 \\ IF(4-K)0,0,3 \end{matrix}

\begin{matrix} K=1 \\ L=K+1 \\ IF(4-L)0,0,2 \\ L=1 \\ FX(J)=(P(K,1)+P(L,1))/2. \\ FY(J)=(P(K,2)+P(L,2))/2. \\ DO  6  I=1,3 \\ SV(I)=TAAV(FX(I),P(I,1),FY(I),P(I,2)) \\ RETURN \\ END \\ SUBROUTINE  KOER(P,CK,RO) \\ DIMENSION   P(3,2),CK(2),RM(2),A(29,FX(2),FY(2) \\ DO  1  I=1,2 \\ 1 & RM(I)=-(P(I+1,1)-P(1,1))/(P(I+1,2)-P(1,2)) \\ DO  2  I=1,2 \\ FX(I)=(P(1,1)+P(I+1,1))/2. \\ 2 & FY(I)=(P(1,2)+P(I+1,2))/2. \\ DO  3  I=1,2 \\ 3 & A(I)=FY(I)-RM(I)⋆FX(I) \\ CK(1)=-(A(1)-A(2))/(RM(1)-RM(2)) \\ CK(2)=(RM(2)⋆A(1)-RM(1)⋆A(2))/(RM(2)-RM(1)) \\ RO=TAAV(CK(1),P(1,1),CK(2),P(1,2)) \\ RETURN \\ END \\ FUNCTION  TAAV(X1,X2,Y1,Y2) \\ TAAV=SQRT((X1-X2)⋆⋆2+(Y1-Y2)⋆⋆2) \\ RETURN \\ END \\ FINISH \end{matrix}

A szubrutinok algoritmusai közismert koordinátageometriai eljárások, melyeket itt nem részletezünk.

5. Olvastatás lyukkártyáról

5.1 Az adatlap
Rovatunkban kizárólag számok olvastatásával foglalkozunk, amelyeket ún. adatlapra írva adunk le lyukasztásra. Mivel adatok beolvasása a lyukkártya valamennyi pozíciójáiól egyformán lehetséges, ezért az nem osztható eleve meghatározott mezőkre. A könnyebb áttekinthetőség érdekében IO egyforma, 8 karakter széles sávot szoktunk behúzni az adatlapra, amely a programlaphoz hasonlóan négyzethálós papírra helyezendő el. A fejléc is megegyezik a korábbival.
Néhány fontos tudnivaló:
‐ az adatlapon kizárólag a tíz számjegy és a mínusz jel karaktere jelenhet meg;
‐ az adatbevitelnél nincs helyközérzéketlenség, az összetartozó számjegyek, ill. számjegy és mínusz jel között betűköz nem hagyható;
‐ az adatlapra írt minden előjel nélküli szám pozitív;
‐ két adat közé semmilyen ,,elválasztó jelet" nem írunk az adatlapon.

5.2. Az olvastató utasítás
A kártya olvastatás utasítása a

READ

(jelentése: olvasd, ejtsd: rid). Ezt követi zárójelpár között a logikai perifériaszám és egy

FORMAT

utasítás címkéjével azonos szám. A zárójel után áll az ún.

READ

-lista, vagyis olyan azonosítók sorozata, amelyek a beolvasott értékeket felveszik. Az egyszerű listájú

READ

utasításra példa:

\begin{matrix} READ(1,17)A,B(5),IND,K7,K9,K13 \end{matrix}

Rovatunkban a kártynolvasó logikai perifériaszáma mindig 1 lesz. Az olvasó utasításhoz is kötelezően tartozik egy

FORMAT

utasítás, melyre címkével hivatkozunk. Ez írja elő a kártyáról beolvasott számnadat formáját, típusát, nagyságrendjét. Emiatt a következő összetartozó dolgokat kell figyelemmel kísérnünk:
‐ u kártya valamely részének tartalmát,
‐a

FORMAT

erre vonatkozó specifikációját,
‐ a

READ

-lista megfelelő elemét és
‐ a beolvasott szám értékét.
A

FORMAT

után zárójelben állnak azok a specifikácók, amelyek a kártya tartalmának bevitelére vonatkoznak. Rovatunkban az olvastatás

I,F

és

X

specifikációval foglalkozunk, de ezeknek sem tárgyaljuk valamennyi lehetséges felhasználását. A példának hozott

READ

utasításhoz az alábbi

FORMAT

tartozhat:

\begin{matrix} 17 & FORMAT(F8.3,F10.5,10X,16,3I10) \end{matrix}

Néhány szabály:
‐ Ha a

READ

-lista egyszerű, akkor egy

READ

utasítás egy kártya beolvastatását váltja ki, ezért minden ilyen utasításhoz pontosan egy adatkártyának kell tartoznia.
‐ A kártyán legalább annyi adatnak kell állnia, amennyi a

READ

-lista elemeinek száma.
‐ A

FORMAT

-lista specifikációi rendre és típusra a rá hivatkozó

READ

utasítás listájában szereplő azonosítókra kell hogy vonatkozzanak.
‐ Az

I

specifikáció egész típusú, az

F

specifikáció valós típusú számként olvastatja be a kártya tartalmát.
‐ Az

l

w ill.

F

w.d alakú specifikációkban a w mezőszélesség a kártyáról beolvasott karakterek számát jelenti. A specifikációk által meghatározott mezők a kártya e1ső karakterpozíciójánál kezdődnek és a apecifikációk sorrendjében következnek egymás után, legfeljebb a kártya végéig.
‐ Az n

X

specifikáció ismétlési tényezője azt írja elő, hogy a kártya hány karakterét hagyja figyelmen kíviil az olvasás.
‐ A fentiekből következik, hogy az egyszerű

READ

-listához tartozó

FORMAT

-listában a specifikációk által ,,lekötött" pozíciók számának összege nem lehet 80-nál több.
‐ Az

X

specifikációval kihagyott, valamint a

FORMAT

-lista által le nem kötött (a kártya végére eső) kártyapozíciók tartalma tetszőleges lehet, nem olvasódik a tárba.
‐ A programban egymšs után végrehajtásra kerülő egyszerű listájú

READ

utasítások egymás után következő adatkártyákat olvasnak be. A programozó feladata, hogy az. adatlapon ennek a sorrendnek megfelelően következzenek soronként a beolvasandó, egy-egy kártyára lyukasztandó adatok.
‐ Blokkdiagramban a beolvasást ilyen blokkal jelezzük:

5.2.1 Az

I

specifikációjával való olvastatásra tekintsük a következő példát:

\begin{matrix} READ(1,6)IP,JA,KS \\ 6 & FORMAT(I10,I8,12X,I5) \end{matrix}

A specifikációk a kártyán négy egymást követő mezőt határoznak meg. A kártya 1‐10 karaktereit az

I10

, a 11‐18 karaktereit az

I8

specifikáció olvassa be. Ezután 12 karakterpozíció tartalma figyelmen kívül marad és a 31‐35 karakterpozíciók tartalmát, az

I5

specifikációval olvastatjuk be. Vegyük pl. az első,

I10

-el beolvasandó mezőt. Tegyük fel, hogy erre a

- 136

számot lyukasztjuk. Ezt többféleképpen tehetjük, és ennek megfelelően különböző nagyságrendű számok kerülnek beolvasásra. Ezt az alábbi táblázat mutatja.

\begin{matrix} a kártyára lyukasztva: & tárba olvasvaI10-el: \\ \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla - 136 & - 136 \\ \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla - 1367 & - 1360 \\ \nabla \nabla \nabla - 136 \nabla \nabla \nabla & - 136000 \\ \nabla \nabla - 136 \nabla \nabla \nabla \nabla & - 1360000 \end{matrix}

Látnivaló, hogy
‐ a lyukasztott szám csakis akkor kerül eredeti nagyságrendjében a tárba, ha a mezőre jobbra tömörítetten írjuk be;
‐ a mezőben a számtól jobbra álló betűközök mint zérus számok olvasódnak be a tárba;
‐ a szám bal felé való elcsúsztatása a mezőben csak addig engedhető meg, amíg a zérusokkal kiegészített szám a gépi számábrázolús korlátait meg nem haladja.
Ha például a hozott utasítás olyan kártyát olvastat be, melynek első 35 karaktere az alábbi:

\begin{matrix} \nabla \nabla \nabla - 136000 \nabla \nabla \nabla 5963427 \nabla \nabla \nabla \nabla 17683215075 \end{matrix}

akkor a

READ

-lista azonosítói közül

IP

-nek

8212; 136000

JA

-nak

59634

KS

-nek

15075

lesz az értéke.
5.2.2. Az

F

specifikáció megismeréséhez tekintsük a következő példát:

\begin{matrix} READ(1,4)ALFA,BETA,EPS \\ 4 & FORMAT(5X,F6.3,F10.5,F12.7) \end{matrix}

READ - l i s t a h á r o m a z o n o s í t ó j á h o z a

FORMAT-lista három specifikációt tartalmaz. A negyedik specifikáció (sorrendben az első) az első 5 karakterpozíció figyelmen kívül hagyását írja elő. Az

F

specifikáció a hozzá tartozó mezőt két részre osztja. A mező jobb szélén annyi karaktert különít el, amennyit a tizedes törtjegyek száma, a d előír. Ëzen karakterek tartalma képezi a beolvasott szám tört részének jegyeit. A mező bal részében álló karakterek adják meg a beolvasott szárn egész részének számjegyeit. Ha

F.10.5

specifikációval olvastatunk be,

\begin{matrix} és a kártya tartalma & akkor a beolvasott szám értéke \\ \nabla \nabla \nabla 2369 \nabla \nabla \nabla & 23,69000 \\ \nabla \nabla \nabla - 2369 \nabla \nabla & - 2,36900 \\ \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla 23690,023692369\nabla\nabla\nabla\nabla\nabla\nabla & 23690,000000 \end{matrix}

A példából leolvasható, hogy
‐ a jobb oldalon álló betűközök zérus számként kerülnek a tárba,
‐ bármilyen

F

specifikációval beolvasott szám eggyel kevesebb karakterből áll, az ugyanezen szám nyomtatásánál felhasznált karakterek számánál, mivel utóbbiban a tizedes pont is megjelenik.
Ha például hozott utasítás olyan kártyát olvastat be, amelynek első 33 karaktere az alábbi:

\begin{matrix} \nabla 53 \nabla \nabla 231709 \nabla \nabla - 6207 \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla \nabla 33305 \end{matrix}

akkor

ALFA

értéke

231,709

BETA

értéke

- 62,07000

és

EPS

értéke

0,0033305

lesz.
Következő rovatunkban az olvastató utasítás használatának bemutatását befejezzük. Utána különböző feladatokon alkalmazni fogjuk eddig tanult ismereteinket. Azok részére, akik az elmúlt oktatási évben nern tudták rendszeresen olvasni rovatunkat, összefoglaló jegyzetet készítettünk a

FORTRAN

programozási nyelv alapjairól. Kérjük, hogy aki u jegyzetre igényt tart, az küldjön a szerkesztőség címére egy postai levelezőlapot az alábbi szöveggel:
Megrendelem u ,,

FORTRAN

progranłozási nyelv alapjai" c. jegyzetet.
Olvasható aláírás és pontos lakcím.
Címünk: Kömal Szerkesztőség, 1443 Budapest, Postafiók 129.
Sajnálattal közöljük, hogy Gergely János kivált a rovat szerkesztéséből. (Emiatt, a levelek megválaszolásában elmaradás történt.) Kérjük olvasóinkat a továbbiakban a leveleket és feladatmegoldásaikat az alábbi címre küldjék:

Dr. Ada‐Winter Péter
Munkaügyi Minisztérium
Számítástechnikai Intézet
1089 Budapest
Reguly A. u. 57‐59.