Cím: Térbe kilépő bizonyítások V.
Szerző(k):  Kós Géza 
Füzet: 2020/február, 71 - 80. oldal  PDF  |  MathML 

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Egy olimpiai feladatjavaslat története 

Ebben a cikksorozatban olyan bizonyításokat mutatunk be, amikor a geometriai alakzatokat ,,térbe kilépve'', három- vagy akár még magasabb dimenziós objektumok vetületeként vagy metszeteként állítjuk elő.
Ez a rész egy kicsit személyesebb lesz. Egy feladatjavaslat történetét mesélem el, amit a 2010-es Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára (IMO) javasoltam.1
 
A kiinduló feladat

Két pontból indítsunk három-három félegyenest úgy, hogy bármelyik két, különböző pontból induló egyenes elmetssze egymást; ezek a félegyenesek négy négyszöget határoznak meg. Igazoljuk, hogy ha a négyszögek közül valamelyik három érintőnégyszög, akkor a negyedik is érintőnégyszög (1. ábra).

 

1. ábra
 

A feladatot sokféleképpen megoldhatjuk, például az előző részben bemutatott kúpokkal. Használjuk az 1. és a 2. ábra jelöléseit; feltesszük, hogy az a1b1a2b2, az a1b2a2b3, valamint az a2b1a3b2, négyszögek érintőnégyszögek, és ebből fogjuk megmutatni, hogy az a2b2a3b3 négyszög is érintőnégyszög.
 

 
2. ábra
 

A tervünk az, hogy a Σ alapsíkunkból a térbe kilépbe, a négyszögekbe írt körökre egymáshoz hasonló kúpokat illesztünk, majd megszerkesztjük a negyedik kúpot. (A 2. ábrán olyan kúpokat rajzoltam, amelyek magassága kétszerese az alapkörük sugarának; a konkrét aránynak nincs jelentősége.)
Az olyan kúpoknak a csúcsai, amelyek alapköre érinti az a1 és a2 félegyeneseket, egy A-ból induló félegyenesen vannak; jelöljük ezt a félegyenest c1-gyel. Hasonlóan, az a2 és a3 félegyeneseket, a b1 és b2 félegyeneseket, illetve a b2 és b3 félegyeneseket érintő körökre emelt kúpok csúcsai is egy-egy félegyenesen vannak; jelölje ezeket rendre c2, d1, illetve d2 (2. ábra).
A c1 és d1 félegyenesek a P pontban, az a1b1a2b2 négyszögbe írt körhöz tartozó kúp csúcsában metszik egymást. Ugyanígy, a c1 és d2, illetve a c2 és d1 is metszik egymást a másik két kúp csúcsában, a Q és a P pontban. A feladat állításához elég azt igazolnunk, hogy a c2 és a d2 félegyenes is elmetszi egymást, ugyanis a metszéspontjuk egyértelműen meghatározza a negyedik kúpot, amelynek alapköre érinti az a2, b2, a3, b3 félegyenesek mindegyikét.
Legyen Π az ABP háromszög síkja. A Q pont a c1=AP egyenesen, az R pont pedig a d1=BP egyenesen van, tehát Q,RΠ. Akkor viszont a c2=AR és a d2=BQ félegyenes is a Π síkban fekszik.
A c2 és a d2 félegyenesek Σ-ra való merőleges vetülete az a2 és az a3, illetve a b2 és b3 szögfelezője, ezek az a2b2a3b3 négyszög belsejében metszik egymást; a metszéspontjukat Σ-ra merőlegesen visszavetíthetjük Π-re, az így kapott pont c2-nek és d2-nek közös pontja, ami bizonyítja az állítást.
 

Valamikor 2009 őszén a 6-os villamoson kapaszkodva ezen a klasszikus feladaton gondolkodtam, akkor jöttem rá, hogy a bizonyítás hiperbolikus geometriában is elmondható, ha a kúpok hasonlósága helyett azt kötjük ki, hogy az alkotóik ugyanakkora szögben metszik az alapsíkot. Hazaérve megpróbáltam az észrevételből feladatot gyártani úgy, hogy lerajzoltam az ábrát a hiperbolikus sík egyik jól ismert modelljében, a Poincaré-féle körmodellben.
 
A Poincaré-féle körmodell2

A hiperbolikus sík modellje azt jelenti, hogy bizonyos dolgokat elnevezünk ,,pontnak'', pontok bizonyos halmazait ,,egyenesnek'', definiáljuk a pontok sorrendjét az egyeneseken, pontok ,,távolságát'' és egyenesek ,,szögét'', és mindezt úgy, hogy az összes geometriai axiómánk teljesüljön, kivéve a párhuzamossági axiómát, ami helyett azt kötjük ki, hogy bármely egyeneshez bármely rajta kívül fekvő pontból végtelen sok párhuzamos egyenest lehet húzni.
Egy korábbi, a KöMaL honlapján is elérhető cikkben [1] összefoglaltam négyféle hiperbolikus modell, a Beltrami‐Cayley‐Klein-modell, a Poincaré-féle kör-, félsík- és félgömbmodellek alapvető definícióit és a modellek közötti megfeleltetéseket. A mostani játékunkhoz csak a körmodell néhány alapvető tulajdonságára lesz szükség.
Vegyünk az euklideszi síkon egy körlapot, ez lesz az ,,alapkör''. A kör belsejébe eső pontok a körmodell pontjai. A körmodell egyenesei az alapkört merőlegesen metsző köröknek az alapkör belsejébe eső ívei, beleértve az alapkör átmérőit is (3. ábra).
Két pont távolságát a következőképpen definiálhatjuk: ha X és Y két pont az alapkörre merőleges AB köríven, akkor az X és Y pontok távolsága
d(X,Y)=k|ln(ABXY)|=k|lnAXYBAYXB|.
(A középső képletben négy, egy körön fekvő pont kettősviszonya szerepel, ami pontosan ugyanúgy fejezhető ki a húrok hosszával, mint amikor egy egyenesre esnek.)
A távolságoknál sokkal szebb a szögek definíciója: két ,,egyenes'' szöge éppen akkora, mint amekkorának a modellben látszik.
 

 
3. ábra
 

 

 
4. ábra
 

 

 
5. ábra
 

A modellben a tengelyes tükrözések az egyeneseknek megfelelő körívre való inverziók; ennek következménye, hogy a hiperbolikus körvonalak a körmodellben is körvonalnak látszanak. A modell határához közeledve az egyenlő nagyságú köröket a modellben egyre kisebb körökkel kell lerajzolnunk; a 4. ábrán a körmodell egy kicsempézése látható olyan egybevágó szabályos ötszögekkel, amelyek szögei derékszögek, és az ötszögekbe írt köröket is megrajzoltam.
A körmodell csempézéseit rengeteg művészi alkotásban használták már fel; például az 5. ábrán látható Escher3 Circle Limit I című fametszete.
 
Olimpiai feladatjavaslat

Az 6. ábrán az 1 ábra hiperbolikus változatát rajzoltam le: az A pont az alapkör középpontja, az ebből kiinduló a1, a2, a3 félegyenesek az alapkör sugarai. A B pont egy másik pont a modellben, az ebből kiinduló félegyenesek képei az alapkörre merőleges körívek. Az ábrát invertálhatjuk az alapkör határára; a b1, b2, b3 körívek meghosszabbításai az B pont inverzén mennek át, és a modellen kívül megkapjuk az ábra tükörképét is.
 

 
6. ábra
 

Az ábrával nem voltam elégedett. Túl nyilvánvaló volt, hogyan készült, a tükörkép ábra létrejötte sem tetszett, és a képen szereplő sugarakat és köríveket sem könnyű megrajzolni úgy, hogy metsszék egymást. Azt találtam ki, hogy megváltoztatom a pontok sorrendjét: az A pont nem a BB' szakasz meghosszabbításán, hanem a belsejében lesz, ettől kezdve az ábra többé már nem a körmodell része. Az alapkör lerajzolására sincs szükség. A pontok cseréje után ez lett az új feladat:
 

 
Feladat. A sík A és C pontjait az a1, a2 és a3 körívek úgy kötik össze, hogy az AC egyenesnek ugyanazon az oldalán vannak, és az a2 körív az a1 és az a3 között helyezkedik el. Az AC szakasz egy B pontjából indulnak a b1, b2 és b3 félegyenesek, ugyanabban a félsíkban, mint a körívek; a b2 félegyenes b1 és b3 között helyezkedik el.
Tekintsük a körívek és félegyenesek által határolt, négyoldalú a1b1a2b2, a1b2a2b3, a2b1a3b2, és a2b2a3b3 tartományokat. Bizonyítsuk be, hogy ha ezek közül valamelyik háromba kört lehet írni, akkor a negyedikbe is (7. ábra).

 

 
7. ábra
 

 

A feladatot (kicsit más betűzéssel) javasoltuk a 2010-es, Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára, amelyet Kazahsztán új fővárosában, Asztanában rendeztek.
A pontok átrendezése miatt az eredeti, hiperbolikus geometriai megoldás már nem működik, de egy feladatjavaslathoz egyébként is illik elemi megoldásokat mellékelni. Két megoldást mutatok.
 
1. megoldás, kúpokkal

A kiinduló feladat mintájára, az ábrában szereplő körökre egymáshoz hasonló kúpokat fogunk illeszteni, majd megszerkesztjük a negyedik kúpot. A változás az, hogy most olyan körök is szerepelnek, amelyek két rögzített körív ,,közé'' vannak írva. Megvizsgáljuk, hol lehetnek, milyen pályán mozoghatnak az ilyen körök középpontjai, és a körökre illesztett kúpok csúcsai.
 

1. lemma. Azoknak a köröknek a középpontjai, amelyek kívülről érintik ai-t és belülről érintik ai+1-et, egy, A-t és C-t összekötő ellipszisíven vannak. (i=1 vagy i=2.)
 
 

Bizonyítás. Feltehetjük, hogy i=1.
Legyen k olyan kör, amely kívülről érinti a1-et és belülről érinti a2-t, az érintési pontjai az a1 íven T, az a2 íven U, a középpontja P. Legyen az a1 kör középpontja O1, az a2 középpontja O2, a körök sugarai r, r1, illetve r2 (8. ábra).

 

8. ábra
 

Vegyük észre, hogy
O1P+O2P=(O1T+TP)+(O2U-PU)=(r1+r)+(r2-r)=r1+r2,
vagyis P rajta van az O1,O2 fókuszú, r1+r2 nagytengelyű ellipszisen; ez az ellipszis átmegy az A és C pontokon, mert O1A+O2A=O1C+O2C=r1+r2.
Megfordítva, ha P egy pont az ellipszisnek az a1 és a2 közötti ívén, akkor a P középpontú, r=O1P-r1=r2-O2P sugarú kör kívülről érinti a1-et és belülről érinti a2-t.
 

2. lemma. Legyen φ rögzített hegyesszög, és i=1 vagy i=2. Tekintsük azokat a köröket, amelyek kívülről érintik ai-t és belülről érintik ai+1-et, és emeljünk ezekre felfelé ezekre a körökre olyan kúpokat, amelyek alkotói φ szöget zárnak be a Σ síkkal. Az így kapható kúpok csúcsai egy, A-t és C-t összekötő ellipszisíven vannak.
 

Bizonyítás. Ismét feltesszük, hogy i=1. Illesszünk az a1 körre lefelé, az a2-re felfelé egy-egy kúppalástot, amelyek alkotói φ szöget zárnak be Σ-val; ezek csúcsa legyen P, illetve Q.
Legyen k egy tetszőleges kör, amely kívülről érinti a1-et és belülről érinti a2-t, a középpontja O, az érintési pontjai az a1 íven T, az a2 íven U. A k-ra felfelé illesztett kúp csúcsa legyen K. (9. ábra).
 

 
9. ábra
 

Legyen uk és az a2 ív U-ban húzott közös érintője. Az UK félegyenes a k-ra emelt kúp, az UQ félegyenes pedig az a2-re emelt kúp alkotója. Mindkettő merőleges u-ra, φ szöget zár be Σ-val, és a körök belseje felé dől, ezért a két félegyenes ugyanaz. Tehát a K pont rajta van az UQ egyenesen, és ezáltal az a2 ívre illesztett kúpon.
Ugyanígy láthatjuk, hogy a TK félegyenes a k-ra illesztett kúp, a TP félegyenes az a1-re lefelé illesztett kúp alkotója, és ezek egymás meghosszabbításai, így a K pont az a1-re illesztett kúppaláston is rajta van, tehát K közös pontja az a1-re és az a2-re illesztett kúppalástoknak.
A cikk 3. részében láttuk, hogy párhuzamos tengelyű, azonos meredekségű kúpok közös pontjai egy síkban vannak. Tehát a lehetséges K pontok egy rögzített Π síkban vannak. A két kúpnak A és C is közös pontja, tehát a Π sík illeszkedik az AC egyenesre.
Az 1. lemma szerint a lehetséges O pontok egy e ellipszisívet alkotnak, amely összeköti A-t és C-t. Ha ezt az ellipszist Σ-ra merőlegesen visszavetítjük Π-re, megkapjuk a lehetséges K pontokat tartalmazó ellipszisívet a Π síkban.
 

Most térjünk rá a feladat megoldására. A 2. lemma szerint az ai és ai+1 ívek közé írt körökre emelt kúpok csúcsai egy A-t és C-t összekötő ci ellipszisíven vannak (i=1,2). A bj és bj+1 ívek közé írt körökhöz tartozó kúpok csúcsai pedig egy B-ből induló dj egyenesen (j=1,2).
Legyen P, Q és R az a1b1a2b2, az a1b2a2b3, illetve az a2b1a3b2 tartományokba írt körre emelt kúp csúcsa; ekkor Pc1 és d1 metszéspontja, Qc1 és d2 metszéspontja, és Rc2 és d1 metszéspontja. A feladat megoldásához elég azt igazolnunk, hogy c2 és d2 is elmetszi egymást (10. ábra).
 

 
10. ábra
 

Legyen Π az a félsík, aminek határa az AC egyenes, és illeszkedik a BPR félegyenesre. Ez a félsík tartalmazza a c1 és c2 ellipszisíveknek három-három pontját (AC, P, illetve A, CR), így mindkét ellipszisív része Π-nek. Mivel c1 átmegy Q-n, a Q pont és a d2 félegyenes is része Π-nek. A c2 ellipszisnek B belső pontja, ezért a BQ félegyenes elmetszi c2-t. Ezzel a feladatot megoldottuk.
 
2. megoldás, térbe kilépés nélkül

Az előbbi megoldást nem nehéz tisztán síkbeli bizonyítássá alakítani. Az 1. lemmára most is szükségünk lesz.
 

3. lemma. Válasszunk egy tetszőleges k kört, amely kívülről érinti ai-t és belülről érint ai+1-et (i=1 vagy i=2), a középpontja O, sugara r, és legyen d az O pont és az AC egyenes távolsága. Az r/d arány nem függ a k megválasztásától.
 

Nem nehéz észrevenni, hogy a 3. lemma a 2. lemma egyszerű átfogalmazása.
 

Bizonyítás. Az 1. lemmához hasonlóan legyen i=1, az a1 középpontja O1, az a2 középpontja O2. Legyenek k és k' különböző körök, amik érintik a két ívet, sugaraik r, illetve r'; középpontjaik O, illetve O', távolságuk az AC egyenestől d, illetve d'. Azt akarjuk igazolni, hogy rd=r'd'.
Ha k és k' szimmetrikus az O1O2 egyenesre, akkor az állítás triviális; feltehetjük, hogy a két kör nem egymás tükörképe. A két kör érintési pontja a két köríven legyen T, T', U és U'11. ábra szerint.
 

 
11. ábra
 

Legyen a k és k' körök külső hasonlósági pontja H. A k és az a2 külső hasonlósági pontja U, a k' és az a2 külső hasonlósági pontja U'; a Monge-tétel szerint a három hasonlósági pont, H, U és U' egy egyenesen van. Hasonlóan, a k és az a1 belső hasonlósági pontja T, a k' és az a1 belső hasonlósági pontja T'; a Monge-tétel szerint H, T és T' is egy egyenesen van. A H pont tehát a TT' és az UU' egyenes metszéspontja.
A TT'U'U négyszög szemközti szögeinek összegét összeszámolhatjuk az OUT, O1TT', O'T'U' és O2U'U egyenlő szárú háromszögekből, és láthatjuk, hogy a szögek összege két szemközti csúcspárnál ugyanakkora; tehát a TT'U'U négyszög húrnégyszög. (A háromszögek irányításától függően az ábra többféleképpen is kinézhet, ezért a teljes bizonyításhoz többféle esetet is meg kell vizsgálni.) Az a1 és a TT'UU' kör hatványvonala a TT' egyenes, az a2 és a TT'UU' kör hatványvonala pedig az UU' egyenes, tehát H a három kör hatványpontja, és ezen a harmadik hatványvonal, az AC egyenes is átmegy.
A k és k' köröket, sugaraikat és a d, d' távolságokat egymásba nagyíthatjuk a H pontból, ez bizonyítja, hogy rd=r'd'.
 

Az 1. és a 3. lemma együtt megoldja a feladatot. Tegyük fel, hogy az a1b1a2b2, a1b2a2b3 és a2b1a3b2 tartományokba kört lehet írni; ezt a három kört jelölje rendre k1, k2, illetve k3. Sugaraik legyenek r1, r2, illetve r3; középpontjaik távolsága az AC egyenestől d1, d2, illetve d3.
 

 
12. ábra
 

Legyen e az az 1. lemma szerinti ellipszisív, amely az a2 és a3 köríveket érintő körök középpontjaiból áll, és legyen fb2,b3 félegyenesek szögfelezője; az e és az f metszéspontja legyen O, az O távolsága az AC egyenestől d (12. ábra).
A 3. lemma szerint r1d1=r2d2, továbbá a k1 és k3 köröket a B pontból egymásba lehet nagyítani, ezért r1d1=r3d3. Legyen r=r2d2d=r3d3d. A 3. lemma szerint az O középpontú, r sugarú kör érinti az a2 és az a3 ívet is. Továbbá, a k2 kört a B pontból ugyanebbe a körbe nagyíthatjuk. Ezzel megszerkesztettük az a2b2a3b3 tartomány beírt körét.
 
Asztanai közjáték

Asztanába megérkezve az a meglepetés ért, hogy az olimpia helyszínén létezik egy épület (a neve Shabyt), ami két párhuzamos tengelyű kúp metszete. A feladatkiválasztó bizottság tagjaival készítettünk is néhány fényképet rólam és a feladatomról.
 

 
A ,,Shabyt'' (,,'', jelentése: inspiráció) művészeti egyetem Asztanában,
Kazahsztán fővárosában
 

A zsűriben a feladat nem volt annyira népszerű. Többeknek tetszett, de a térgeometriától ódzkodó csendes többség gyorsan kiszavazta a lehetséges nehéz jelöltek közül. (De azért nem ez volt a legnépszerűtlenebb feladat: a C6-os feladatot még ennél is jobban utálták.)
Az olimpia megnyitó ünnepsége a Függetlenségi Palotában volt, közvetlenül a Shabyt melletti épületben. A zsűri nagy része a megnyitóra utazás közben, a buszról látta először az épületet, amikor már rég kiválasztották a hat feladatot a versenyre.
 
Feladatok

 
1. Oldjuk meg a Kiinduló feladatot a körökhöz húzott érintő szakaszok összehasonlításával.
 
 
2. Bizonyítsuk be a 2. lemmát úgy, hogy az a1 és a2 körívekre nem kúpokat, hanem olyan gömböket illesztünk, amelyek φ szögben metszik a Σ síkot.
 
 
3. Bizonyítsuk be a 3. lemmát koordinátákkal.
 

4. Mutassuk meg, hogy a 7. ábrát inverzióval egy félgömbfelületre képezhetjük úgy, hogy az a1, a2, a3, b1, b2, b3 görbék képei a gömbön fél főkörök legyenek (13. ábra). Az így kapott gömbi állítást bizonyítsuk be a békaszem-módszerrel.

 

13. ábra
 

 
Irodalom


[1]Kós Géza: Hiperbolikus Escher-grafikák. KöMaL 55/1 (2005. január), 2‐10.
https://www.komal.hu/cikkek/2005-01/escher.h.shtml
[2]G7 feladat. IMO Shortlist 2010, 60‐63.
https://www.imo-official.org/problems/IMO2010SL.pdf


1A cikksorozat a Rényi Intézet és a Sztaki támogatásával készült.

2Jules Henri Poincaré francia matematikus, 1854‐1912

3Maurits Cornelis Escher holland grafikus, 1898‐1972.