A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy olimpiai feladatjavaslat története Ebben a cikksorozatban olyan bizonyításokat mutatunk be, amikor a geometriai alakzatokat ,,térbe kilépve'', három- vagy akár még magasabb dimenziós objektumok vetületeként vagy metszeteként állítjuk elő. Ez a rész egy kicsit személyesebb lesz. Egy feladatjavaslat történetét mesélem el, amit a 2010-es Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára (IMO) javasoltam.
Két pontból indítsunk három-három félegyenest úgy, hogy bármelyik két, különböző pontból induló egyenes elmetssze egymást; ezek a félegyenesek négy négyszöget határoznak meg. Igazoljuk, hogy ha a négyszögek közül valamelyik három érintőnégyszög, akkor a negyedik is érintőnégyszög (1. ábra).
1. ábra A feladatot sokféleképpen megoldhatjuk, például az előző részben bemutatott kúpokkal. Használjuk az 1. és a 2. ábra jelöléseit; feltesszük, hogy az , az , valamint az , négyszögek érintőnégyszögek, és ebből fogjuk megmutatni, hogy az négyszög is érintőnégyszög.
A tervünk az, hogy a alapsíkunkból a térbe kilépbe, a négyszögekbe írt körökre egymáshoz hasonló kúpokat illesztünk, majd megszerkesztjük a negyedik kúpot. (A 2. ábrán olyan kúpokat rajzoltam, amelyek magassága kétszerese az alapkörük sugarának; a konkrét aránynak nincs jelentősége.) Az olyan kúpoknak a csúcsai, amelyek alapköre érinti az és félegyeneseket, egy -ból induló félegyenesen vannak; jelöljük ezt a félegyenest -gyel. Hasonlóan, az és félegyeneseket, a és félegyeneseket, illetve a és félegyeneseket érintő körökre emelt kúpok csúcsai is egy-egy félegyenesen vannak; jelölje ezeket rendre , , illetve (2. ábra). A és félegyenesek a pontban, az négyszögbe írt körhöz tartozó kúp csúcsában metszik egymást. Ugyanígy, a és , illetve a és is metszik egymást a másik két kúp csúcsában, a és a pontban. A feladat állításához elég azt igazolnunk, hogy a és a félegyenes is elmetszi egymást, ugyanis a metszéspontjuk egyértelműen meghatározza a negyedik kúpot, amelynek alapköre érinti az , , , félegyenesek mindegyikét. Legyen az háromszög síkja. A pont a egyenesen, az pont pedig a egyenesen van, tehát . Akkor viszont a és a félegyenes is a síkban fekszik. A és a félegyenesek -ra való merőleges vetülete az és az , illetve a és szögfelezője, ezek az négyszög belsejében metszik egymást; a metszéspontjukat -ra merőlegesen visszavetíthetjük -re, az így kapott pont -nek és -nek közös pontja, ami bizonyítja az állítást.
Valamikor 2009 őszén a 6-os villamoson kapaszkodva ezen a klasszikus feladaton gondolkodtam, akkor jöttem rá, hogy a bizonyítás hiperbolikus geometriában is elmondható, ha a kúpok hasonlósága helyett azt kötjük ki, hogy az alkotóik ugyanakkora szögben metszik az alapsíkot. Hazaérve megpróbáltam az észrevételből feladatot gyártani úgy, hogy lerajzoltam az ábrát a hiperbolikus sík egyik jól ismert modelljében, a Poincaré-féle körmodellben.
A Poincaré-féle körmodell A hiperbolikus sík modellje azt jelenti, hogy bizonyos dolgokat elnevezünk ,,pontnak'', pontok bizonyos halmazait ,,egyenesnek'', definiáljuk a pontok sorrendjét az egyeneseken, pontok ,,távolságát'' és egyenesek ,,szögét'', és mindezt úgy, hogy az összes geometriai axiómánk teljesüljön, kivéve a párhuzamossági axiómát, ami helyett azt kötjük ki, hogy bármely egyeneshez bármely rajta kívül fekvő pontból végtelen sok párhuzamos egyenest lehet húzni. Egy korábbi, a KöMaL honlapján is elérhető cikkben [1] összefoglaltam négyféle hiperbolikus modell, a Beltrami‐Cayley‐Klein-modell, a Poincaré-féle kör-, félsík- és félgömbmodellek alapvető definícióit és a modellek közötti megfeleltetéseket. A mostani játékunkhoz csak a körmodell néhány alapvető tulajdonságára lesz szükség. Vegyünk az euklideszi síkon egy körlapot, ez lesz az ,,alapkör''. A kör belsejébe eső pontok a körmodell pontjai. A körmodell egyenesei az alapkört merőlegesen metsző köröknek az alapkör belsejébe eső ívei, beleértve az alapkör átmérőit is (3. ábra). Két pont távolságát a következőképpen definiálhatjuk: ha és két pont az alapkörre merőleges köríven, akkor az és pontok távolsága | | (A középső képletben négy, egy körön fekvő pont kettősviszonya szerepel, ami pontosan ugyanúgy fejezhető ki a húrok hosszával, mint amikor egy egyenesre esnek.) A távolságoknál sokkal szebb a szögek definíciója: két ,,egyenes'' szöge éppen akkora, mint amekkorának a modellben látszik.
A modellben a tengelyes tükrözések az egyeneseknek megfelelő körívre való inverziók; ennek következménye, hogy a hiperbolikus körvonalak a körmodellben is körvonalnak látszanak. A modell határához közeledve az egyenlő nagyságú köröket a modellben egyre kisebb körökkel kell lerajzolnunk; a 4. ábrán a körmodell egy kicsempézése látható olyan egybevágó szabályos ötszögekkel, amelyek szögei derékszögek, és az ötszögekbe írt köröket is megrajzoltam. A körmodell csempézéseit rengeteg művészi alkotásban használták már fel; például az 5. ábrán látható Escher Circle Limit I című fametszete.
Az 6. ábrán az 1 ábra hiperbolikus változatát rajzoltam le: az pont az alapkör középpontja, az ebből kiinduló , , félegyenesek az alapkör sugarai. A pont egy másik pont a modellben, az ebből kiinduló félegyenesek képei az alapkörre merőleges körívek. Az ábrát invertálhatjuk az alapkör határára; a , , körívek meghosszabbításai az pont inverzén mennek át, és a modellen kívül megkapjuk az ábra tükörképét is.
Az ábrával nem voltam elégedett. Túl nyilvánvaló volt, hogyan készült, a tükörkép ábra létrejötte sem tetszett, és a képen szereplő sugarakat és köríveket sem könnyű megrajzolni úgy, hogy metsszék egymást. Azt találtam ki, hogy megváltoztatom a pontok sorrendjét: az pont nem a szakasz meghosszabbításán, hanem a belsejében lesz, ettől kezdve az ábra többé már nem a körmodell része. Az alapkör lerajzolására sincs szükség. A pontok cseréje után ez lett az új feladat:
Feladat. A sík és pontjait az , és körívek úgy kötik össze, hogy az egyenesnek ugyanazon az oldalán vannak, és az körív az és az között helyezkedik el. Az szakasz egy pontjából indulnak a , és félegyenesek, ugyanabban a félsíkban, mint a körívek; a félegyenes és között helyezkedik el. Tekintsük a körívek és félegyenesek által határolt, négyoldalú , , , és tartományokat. Bizonyítsuk be, hogy ha ezek közül valamelyik háromba kört lehet írni, akkor a negyedikbe is (7. ábra).
A feladatot (kicsit más betűzéssel) javasoltuk a 2010-es, Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára, amelyet Kazahsztán új fővárosában, Asztanában rendeztek. A pontok átrendezése miatt az eredeti, hiperbolikus geometriai megoldás már nem működik, de egy feladatjavaslathoz egyébként is illik elemi megoldásokat mellékelni. Két megoldást mutatok.
A kiinduló feladat mintájára, az ábrában szereplő körökre egymáshoz hasonló kúpokat fogunk illeszteni, majd megszerkesztjük a negyedik kúpot. A változás az, hogy most olyan körök is szerepelnek, amelyek két rögzített körív ,,közé'' vannak írva. Megvizsgáljuk, hol lehetnek, milyen pályán mozoghatnak az ilyen körök középpontjai, és a körökre illesztett kúpok csúcsai.
1. lemma. Azoknak a köröknek a középpontjai, amelyek kívülről érintik -t és belülről érintik -et, egy, -t és -t összekötő ellipszisíven vannak. vagy Bizonyítás. Feltehetjük, hogy . Legyen olyan kör, amely kívülről érinti -et és belülről érinti -t, az érintési pontjai az íven , az íven , a középpontja . Legyen az kör középpontja , az középpontja , a körök sugarai , , illetve (8. ábra).
8. ábra Vegyük észre, hogy | | vagyis rajta van az fókuszú, nagytengelyű ellipszisen; ez az ellipszis átmegy az és pontokon, mert . Megfordítva, ha egy pont az ellipszisnek az és közötti ívén, akkor a középpontú, sugarú kör kívülről érinti -et és belülről érinti -t.
2. lemma. Legyen rögzített hegyesszög, és vagy . Tekintsük azokat a köröket, amelyek kívülről érintik -t és belülről érintik -et, és emeljünk ezekre felfelé ezekre a körökre olyan kúpokat, amelyek alkotói szöget zárnak be a síkkal. Az így kapható kúpok csúcsai egy, -t és -t összekötő ellipszisíven vannak.
Bizonyítás. Ismét feltesszük, hogy . Illesszünk az körre lefelé, az -re felfelé egy-egy kúppalástot, amelyek alkotói szöget zárnak be -val; ezek csúcsa legyen , illetve . Legyen egy tetszőleges kör, amely kívülről érinti -et és belülről érinti -t, a középpontja , az érintési pontjai az íven , az íven . A -ra felfelé illesztett kúp csúcsa legyen . (9. ábra).
Legyen a és az ív -ban húzott közös érintője. Az félegyenes a -ra emelt kúp, az félegyenes pedig az -re emelt kúp alkotója. Mindkettő merőleges -ra, szöget zár be -val, és a körök belseje felé dől, ezért a két félegyenes ugyanaz. Tehát a pont rajta van az egyenesen, és ezáltal az ívre illesztett kúpon. Ugyanígy láthatjuk, hogy a félegyenes a -ra illesztett kúp, a félegyenes az -re lefelé illesztett kúp alkotója, és ezek egymás meghosszabbításai, így a pont az -re illesztett kúppaláston is rajta van, tehát közös pontja az -re és az -re illesztett kúppalástoknak. A cikk 3. részében láttuk, hogy párhuzamos tengelyű, azonos meredekségű kúpok közös pontjai egy síkban vannak. Tehát a lehetséges pontok egy rögzített síkban vannak. A két kúpnak és is közös pontja, tehát a sík illeszkedik az egyenesre. Az 1. lemma szerint a lehetséges pontok egy ellipszisívet alkotnak, amely összeköti -t és -t. Ha ezt az ellipszist -ra merőlegesen visszavetítjük -re, megkapjuk a lehetséges pontokat tartalmazó ellipszisívet a síkban.
Most térjünk rá a feladat megoldására. A 2. lemma szerint az és ívek közé írt körökre emelt kúpok csúcsai egy -t és -t összekötő ellipszisíven vannak . A és ívek közé írt körökhöz tartozó kúpok csúcsai pedig egy -ből induló egyenesen (). Legyen , és az , az , illetve az tartományokba írt körre emelt kúp csúcsa; ekkor a és metszéspontja, a és metszéspontja, és a és metszéspontja. A feladat megoldásához elég azt igazolnunk, hogy és is elmetszi egymást (10. ábra).
Legyen az a félsík, aminek határa az egyenes, és illeszkedik a félegyenesre. Ez a félsík tartalmazza a és ellipszisíveknek három-három pontját (, , , illetve , , ), így mindkét ellipszisív része -nek. Mivel átmegy -n, a pont és a félegyenes is része -nek. A ellipszisnek belső pontja, ezért a félegyenes elmetszi -t. Ezzel a feladatot megoldottuk.
2. megoldás, térbe kilépés nélkül Az előbbi megoldást nem nehéz tisztán síkbeli bizonyítássá alakítani. Az 1. lemmára most is szükségünk lesz.
3. lemma. Válasszunk egy tetszőleges kört, amely kívülről érinti -t és belülről érint -et vagy , a középpontja , sugara , és legyen az pont és az egyenes távolsága. Az arány nem függ a megválasztásától.
Nem nehéz észrevenni, hogy a 3. lemma a 2. lemma egyszerű átfogalmazása.
Bizonyítás. Az 1. lemmához hasonlóan legyen , az középpontja , az középpontja . Legyenek és különböző körök, amik érintik a két ívet, sugaraik , illetve ; középpontjaik , illetve , távolságuk az egyenestől , illetve . Azt akarjuk igazolni, hogy . Ha és szimmetrikus az egyenesre, akkor az állítás triviális; feltehetjük, hogy a két kör nem egymás tükörképe. A két kör érintési pontja a két köríven legyen , , és a 11. ábra szerint.
Legyen a és körök külső hasonlósági pontja . A és az külső hasonlósági pontja , a és az külső hasonlósági pontja ; a Monge-tétel szerint a három hasonlósági pont, , és egy egyenesen van. Hasonlóan, a és az belső hasonlósági pontja , a és az belső hasonlósági pontja ; a Monge-tétel szerint , és is egy egyenesen van. A pont tehát a és az egyenes metszéspontja. A négyszög szemközti szögeinek összegét összeszámolhatjuk az , , és egyenlő szárú háromszögekből, és láthatjuk, hogy a szögek összege két szemközti csúcspárnál ugyanakkora; tehát a négyszög húrnégyszög. (A háromszögek irányításától függően az ábra többféleképpen is kinézhet, ezért a teljes bizonyításhoz többféle esetet is meg kell vizsgálni.) Az és a kör hatványvonala a egyenes, az és a kör hatványvonala pedig az egyenes, tehát a három kör hatványpontja, és ezen a harmadik hatványvonal, az egyenes is átmegy. A és köröket, sugaraikat és a , távolságokat egymásba nagyíthatjuk a pontból, ez bizonyítja, hogy .
Az 1. és a 3. lemma együtt megoldja a feladatot. Tegyük fel, hogy az , és tartományokba kört lehet írni; ezt a három kört jelölje rendre , , illetve . Sugaraik legyenek , , illetve ; középpontjaik távolsága az egyenestől , , illetve .
Legyen az az 1. lemma szerinti ellipszisív, amely az és köríveket érintő körök középpontjaiból áll, és legyen a félegyenesek szögfelezője; az és az metszéspontja legyen , az távolsága az egyenestől (12. ábra). A 3. lemma szerint , továbbá a és köröket a pontból egymásba lehet nagyítani, ezért . Legyen . A 3. lemma szerint az középpontú, sugarú kör érinti az és az ívet is. Továbbá, a kört a pontból ugyanebbe a körbe nagyíthatjuk. Ezzel megszerkesztettük az tartomány beírt körét.
Asztanába megérkezve az a meglepetés ért, hogy az olimpia helyszínén létezik egy épület (a neve Shabyt), ami két párhuzamos tengelyű kúp metszete. A feladatkiválasztó bizottság tagjaival készítettünk is néhány fényképet rólam és a feladatomról.
A ,,Shabyt'' (,,'', jelentése: inspiráció művészeti egyetem Asztanában, Kazahsztán fővárosában A zsűriben a feladat nem volt annyira népszerű. Többeknek tetszett, de a térgeometriától ódzkodó csendes többség gyorsan kiszavazta a lehetséges nehéz jelöltek közül. (De azért nem ez volt a legnépszerűtlenebb feladat: a C6-os feladatot még ennél is jobban utálták.) Az olimpia megnyitó ünnepsége a Függetlenségi Palotában volt, közvetlenül a Shabyt melletti épületben. A zsűri nagy része a megnyitóra utazás közben, a buszról látta először az épületet, amikor már rég kiválasztották a hat feladatot a versenyre.
1. Oldjuk meg a Kiinduló feladatot a körökhöz húzott érintő szakaszok összehasonlításával.
2. Bizonyítsuk be a 2. lemmát úgy, hogy az és körívekre nem kúpokat, hanem olyan gömböket illesztünk, amelyek szögben metszik a síkot.
3. Bizonyítsuk be a 3. lemmát koordinátákkal. 4. Mutassuk meg, hogy a 7. ábrát inverzióval egy félgömbfelületre képezhetjük úgy, hogy az , , , , , görbék képei a gömbön fél főkörök legyenek (13. ábra). Az így kapott gömbi állítást bizonyítsuk be a békaszem-módszerrel.
13. ábra
A cikksorozat a Rényi Intézet és a Sztaki támogatásával készült.Jules Henri Poincaré francia matematikus, 1854‐1912Maurits Cornelis Escher holland grafikus, 1898‐1972. |
|