| Cím: | Hogyan mérjünk magasságot? | |
| Füzet: | 1978/április, 149. oldal |  PDF | MathML |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Hogyan mérjünk magasságot? Az alábbiakban ismertetünk néhány (pontosabban nyolc) módszert a következő ‐ elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fontos ‐ feladat megoldására: Hogyan lehet meghatározni egy több emeletes ház magasságát egy elegendő hosszú madzag és egy egy méter csőhosszúságú higanyos barométer segítségével? A leírt eljárások széles körben alkalmazhatók hasonló feladatok megoldására, mint például az Eiffel‐torony, a Mount Everest vagy a Solti Nagyadó magasságának megmérésére.  Első módszer (triviális). A barométerrel felmegyünk az épület tetejére, a madzagot rákötjük és leengedjük a földre. Megmérjük az ehhez felhasznált madzag hosszát. Második módszer (közvetlen). A barométert függőlegesen tartjuk. Egy létrán mászva a barométer segítségével méterenként egy‐egy vonalat karcolunk a falra. Összeszámolva a jelzéseket, megkapjuk az épület magasságát méterekben. Figyelmeztetés. Ha a megadott módon csak egyetlen emelet magasságát mérjük meg és a kapott mennyiséget, az emeletek számával szorozzuk, akkor az elkövetett hiba túlságosan nagy lesz. Harmadik módszer (aerosztatikai). Megmérjük a légnyomást az épület alján és tetején. A nyomáskülönbség alapján meghatározzuk az épület magasságát. Negyedik módszer (geometriai). Napos időben kivisszük a barométert az utcára, és függőlegesen tartjuk. Megmérjük az épület és a barométer árnyékának hosszát. Az épület ismeretlen magasságát a kapott hasonló háromszögek segítségével számítjuk ki. Ötödik módszer (szociológiai). A ház minden lakóját megkérdezzük, hogy milyen magas az épület, eredményül a kapott válaszok átlagát vesszük. A barométert kisorsoljuk azok között akik az eredményhez a legközelebb jártak. Hatodik módszer (kinematikai). Ismerve érverésünk percenkénti számát, kiszámíthatjuk, mennyi idő alatt esünk le az épület tetejéről. Zuhanás közben a barométer segítségével tarthatjuk a függőleges irányt. Az épület magassága a képletből számítható. Hetedik módszer (bürokratikus). Az illetékes Ingatlankezelő Vállalathoz fordulunk. Az ott található tervekből megtudhatjuk az épület magasságát. (Ebben az esetben a barométerre nincs szükség, de az úgy is összetört az előző módszer során.) Nyolcadik módszer (pedagógiai). A Középiskolai Matematikai Lapokban kísérleti pályázatot írunk ki az épület magasságának megmérésére. A pályaműveket kérjük a szerkesztőség címére küldeni. M. Tulcsinszkij Kvantban megjelent cikke nyomán |