| Cím: | 125 éves a KöMaL 2. | |
| Füzet: | 2019/január, 2 - 3. oldal |  PDF | MathML |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1947 novemberével indult el a lap új sorozata Soós Paula és Surányi János szerkesztésében. Ekkor már több kísérletezés történt a lap felélesztésére, erről Surányi János számolt be ,,Emlékeimből'' c. cikkében [2].1 Az új sorozat is megtartotta elődjének hagyományait. Fő céljának tekintette, hogy változatos, szellemes feladatokon keresztül fejlessze a matematika iránt érdeklődő diákság logikai és feladatmegoldó készségét, szélesítse látókörét. A legjobbakon kívül a közepes tanulókat kívánta felszabadítani a matematika iránt érzett babonás tiszteletérzéstől és bátortalanságtól. Az iskolából jól ismert dolgok tanulságos beállításával, érdekes fejtörőkön és feladatsorokon keresztül szerette volna elvezetni az olvasókat a matematika eddig ismeretlen területeire. A lap népszerűsége semmit se csökkent. A feladatmegoldásokban elért eredményekért való versengés lelkesítette a diákokat, és ha nem is személyesen, de a lapon keresztül megismerték egymást. 1950-től az éves pontverseny hivatalos értékelésére is sor került. A legjobb eredményt elért diákok könyv- vagy pénzjutalmat, a többi eredményes megoldó dicsérő oklevelet kapott, a legszorgalmasabbak arcképe is megjelent. Közben persze változások is voltak. A legfontosabb változás az, hogy az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kezdeményezésére 1959 szeptemberétől ismét bővült a lap fizika résszel. A fizika rovat szerkesztői Bodó Zalán és Kunfalvi Rezső voltak, majd Szőkefalvi-Nagy Ágnes, Lugosi Erzsébet, Gajzágó Éva, és 1991-től Gnädig Péter. A rovat a matematika részhez hasonlóan feladatokat tartalmaz, és a megoldók részére meghirdeti az éves pontversenyt. A 80-as évek végéig pályázati kiírások is szerepeltek a lapban, ezekkel a tanulókat kísérletezésre és mérések elvégzésére serkentik. Az 1976‐77-es tanévtől kezdve szerepelnek a pontversenyben mérési feladatok. A fizika újabb eredményeiről cikkekben számol be. Megindul a Kérdezz ‐ felelek cikksorozat, amely a diákok által felvetett fizikai problémákra kíván válaszolni. A cikkek írói közt olyan kiváló fizikusok szerepelnek, mint Vermes Miklós. A lap munkatársai vidéken ankétokat, tanulódélutánokat szerveztek. Előadó körutakon igyekeztek a lap munkáját népszerűsíteni. Munkájuk eredményeként rohamosan nőtt a feladatmegoldók száma. Később megalakult az Ifjúsági Fizikai Kör is. A lap megoldói közül többen értek el kiemelkedő eredményt fizikából az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, az 1967-ben először megrendezett Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, amelyen azóta is sikeresen szerepelnek a magyar diákok. A lapban megjelent fizika feladatok megoldása jó előkészületet jelent az egyetemi felvételi vizsgákhoz is. Többen a lapban megoldott feladatokon keresztül ismerték és szerették meg a fizikát, és választották a fizikusi hivatást. Változtak a szerkesztők, a szerkesztőbizottság vezetője, a főszerkesztő, a bizottsági tagok. Némiképp a tartalom is változott. A szokásos gyakorlat és feladat rovatokon kívül voltak más típusú problémák is: a jobbaknak ,,pontversenyek kívüli problémák'' ,,nehezebb feladatok'', a könnyebb feladatok ,,C kategória'' megjelöléssel. Több cikket közöltünk, mint azelőtt. Volt ,,Oktotó'' rovatunk Tusnády Gábor és ,,Kedvenc problémáim'' Csirmaz László szerkesztőbizottsági vezetők ötlete alapján. A 80-as években indult Számítástechnikai Rovat Ada-Winter Péter kezdeményezésére, melynek irányítója Appel György, illetve Székely Jenő volt. A lap ezen új sorozata folytatódik napjainkban is hála az elődöknek, akik kigondolták, megszervezték, elindították és ránk örökül hagyták.
1Az itt megjelent cikk lényegében az 1993. évi decemberi számban megjelent írás ismétlése. |