Cím:	Segner János András, a turbina atyja
Füzet:	2018/november, 489 - 490. oldal	PDF  |  MathML
Témakör(ök):	Egyéb írások, Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.   Segner János András, a turbina atyja (Pozsonyszentgyörgy, 1704. 10. 09. ‐ Halle, 1777. 10. 05.)   Magyarországon született és Segner Hungarusnak vallotta magát. Ő volt az első Magyarországról származó tudós professzor, akit a nemzetközi tudománytörténet jegyez. A pozsonyi, valamint a győri evangélikus líceum és a Debreceni Református Kollégium diákja volt. Tanulmányait a Jénai Egyetemen folytatta, ahol matematikát, fizikát, kémiát és orvostudományt tanult. Három doktori disszertációt készített (matematikából, kémiából, és orvostudományból). Matematikai dolgozatában Descartes előjeltételével foglalkozott. A jénai egyetemi tanulmányok befejezése után rövid ideig Debrecen városának fizikus-orvosa volt, utána németországi egyetemeken lett professzor: Jenában (1732‐1735), Göttingenben (1735‐1755) és Halléban (1755‐1777). Egyik megalapozója volt a híres ,,Göttingeni iskolának''. Részt vett az új csillagvizsgáló megalapításában és felszerelésében. Nagyon jó matematika tankönyveket írt. Szénássy Barna1 azt emelte ki, hogy Segnernek a tankönyvei azért váltak ismertté, mert jó érzékkel emelte ki a múlt hagyományaiból a feledésbe merült, hasznosítható eredményeket, a jelen lényeges vívmányait pedig módszeres feldolgozással tette elérhetővé a széles néprétegek számára. Több elemi algebrai és geometriai bizonyítás az ő írása alapján lett ismert. Így fordulhatott elő, hogy sokáig őt tartották a Cavalieri-elv felfedezőjének. Munkáit latinul vagy németül írta. Egyes szavait (pl. valódi tört, tizedes tört, az arányoknál a kültag, beltag) sok nyelvben ma is tükörfordításban használják. Nagyon jó tanár volt. Polihisztor volt, gyakorlati ember. Számos találmány, eljárás fűződik a nevéhez, pl. vetőmag csávázása, szeszfőzés, kanócos olajlámpa, mentőöv, takarékos és füstszegény kályha tervezése, egy csillagászati észlelőműszer, a meteorológiai adatok matematika értékelése, szerencsejátékok találati valószínűségének meghatározása, a logarléc őse. Az elméleti kutatások területén matematikából a nagy Fermat-tétel, az algebrai egyenletek gyökeinek grafikus ábrázolása, a differenciálszámítás, fizikából a mágnesség, a súrlódás kérdései is foglalkoztatták. Legkiemelkedőbbek és maradandók a fizikában elért eredményei. Legjelentősebb felfedezése a hidraulika területén történt, megalkotta a reakciós turbina ősét, az ún. Segner-kereket, amit Euler mutatott be a Német Tudományos Akadémián (1750, 1752). Eredményei képezték az Euler-egyenletek alapját, melyek a merev testek és folyadékok mechanikájának alapvető törvényei. Meg kell viszont említeni, hogy Segner megosztó egyéniség volt. Nem kedvelte a németeket, a magyar diákokat viszont pártfogolta. Nagy tudása miatt becsülték, de megalkuvást nem ismerő természetét sokan nem kedvelték. Emlékét elsősorban Debrecen, Pozsony és Halle őrzi több-kevesebb viszontagsággal. Debrecenben, a Klinika területén, 2017 októberében állították fel újra a Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész által 1974-ben készített Segner-szobrot. A KöMaL 1969. márciusi számában kitűzött F. 1655. feladatban igazolni kellett az $f\left(x\right)=a{x}^3+b{x}^2+cx+d$ ($a\mathrm{,}b\mathrm{,}c\mathrm{,}d>0$) valós együtthatós polinom $f\left(x_0\right)$ értékének ($0<x_0<1$) grafikus úton való megkeresésére Segner által adott eljárás helyességét. Dörrie: A diadalmas matematika című könyvében pedig az Euler-problémának a Segner által adott megoldását találjuk meg. Euler 1751-ben Goldbach-hoz írt levelében vetette fel ezt a problémát: ,,Az $n$-oldalú síkbeli konvex sokszög hányféleképpen bontható fel egymást nem metsző átlók segítségével háromszögekre?''   ${\displaystyle \begin{array}{c}\hfill {\displaystyle \text{<span style="font-weight: bold;">Kántor Sándorné Varga Tünde</span>}}\hfill \end{array}}$   Megjegyzés. 2018 tavaszán jelent meg Kovács László Segner János András: Egy jeles hungarus a 18. századból című könyve, amely innen letölthető: http://real.mtak.hu/ 74845. A könyv címlapján látható Reibenstein festménye (http://math.bme.hu/~hujter/ segner.jpg), az a Segnerről készült arckép, amely a KöMaL hátsó borítóján is látható. Az érdeklődők számára ajánljuk az Érintő online matematikai lapok 2018. júniusi cikkét: http://ematlap.hu/index.php/interju-portre-2018-06/692-segner-janos-andras-a-matematikatanar, vagy azt a videót, amelyben Gazda István bemutatja a Segner-kötetet: https://drive.google.com/open?id=1MBElpuOP8IKcSxQRx92mu_6xpcqpzzqy. 1Matematikus, tudománytörténész, egyetemi tanár (1913‐1995).