| Cím: | A maya naptárkő vázlata | |
| Szerző(k): | Vermes Miklós | |
| Füzet: | 1983/december, 220 - 221. oldal |  PDF | MathML |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A mayák (és aztékok), a Kolombusz előtti időkben Mexikóban és Közép-Amerikában élő népek időszámításukban kettős naptárt használtak. A napok, hónapok jelei nagy, kerek, ún. naptárköveken maradtak meg.  Emellett 1-től 13-ig sorszámozták a napokat. A napok tehát íg következnek egymás után: 1 ‐ alligátor, 2 ‐ szél, 3 ‐ ház, , 12 ‐ fű, 13 ‐ nád. Utána a sorszámozás újra 1-gyel folytatódott: 1 ‐ jaguár, 2 ‐ sas, stb. Így napig minden napnak külön megnevezése volt, azután a sorozat újra kezdődött. A polgári naptár szerint 18 hónapot használtak, nevük: víz, embernyúzás, rövid böjt, hosszú böjt, szárazság, babkása, uralkodó rövid böjtje, uralkodó hosszú böjtje, virágnyílás, gyümölcsérés, seprűk hava, istenek visszatérése, hegyi ünnep, madár, zászlóünnep, eső, rossz idő, újjászületés. Ezeknek a jeleit ábránk belső köre mutatja. Mindegyik hónap 20 napos volt, . Az utolsót követte az 5 ,,üres nap", amikor a tűzhelyeket kioltották és egyáltalán semmit sem volt szabad csinálni. A számozás ilyen volt: víz - 1, víz - 2,.....,víz - 30, embernyúzás - 1, embernyúzás - 2, .... A 365 napos év követte az időjárási viszonyokat. Egy bizonyos nap megjelölésére a nap mindkét naptár szerinti adatát együtt használták, például 1 - alligátor-víz - 1, 2 - szél-víz. - 2 stb. Mivel -nak és -nek a legkisebb közös többese , tehát napig nem fordult elő két olyan nap, amelynek mind a négy adata egyezett volna. Vermes Miklós (O. Hagen: Highway of the Sun nyomán) |