Cím: Bernoulli algebrai egyenlőtlenségének bizonyítása
Szerző(k):  Varga János 
Füzet: 2017/április, 200 - 201. oldal  PDF  |  MathML 

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A Bernoulli-egyenlőtlenséget Jacob Bernoulli svájci matematikus állította fel. Ez az egyenlőtlenség a matematika egyik legfontosabb tétele, számos összefüggés bizonyításában szerepel segédtételként. Az egyenlőtlenség az alábbi alakú:

(1+x)n1+nx,(1)
ahol 1+x>0, azaz x>-1 valós szám, és n tetszőleges pozitív egész szám (nN+). Egyenlőséget akkor kapunk, ha n=1 vagy x=0.
 
Egy egyszerű bizonyítás. A bizonyítás előnye, hogy nem igényel komoly matematikai ismereteket, elegendő csupán a mértani sorozat összegképletének ismerete, ami viszont középszintű érettségin is követelmény.
Vegyük az a1=1, a2=1, a3=1, ..., an=1  n elemű sorozatot. Ezt tekinthetjük olyan számtani sorozatnak, melynél a különbség d=0, vagy olyan mértani sorozatnak is, amelynél a hányados q=1. A sorozat első n elemének összege n. Ha azonban a mértani sorozatnak tekintett fenti sorozat esetén a hányados értékét x0 értékkel megnöveljük, akkor q=1+x1 lesz. A mértani sorozatnak ‐ a változatlan elsőt kivéve ‐ mindegyik eleme, így a sorozat összege is növekedni fog, tehát a mértani sorozat első n tagjának összegére vonatkozó képlet alapján
Sn=a1(qn-1)q-1=1[(1+x)n-1](1+x)-1n,
amelyből rendezés után éppen a Bernoulli-egyenlőtlenség adódik.
Ha -1<x<0, akkor 0<q=1+x<1, vagyis a mértani sorozat csökkenő, így a fentiekkel megegyező gondolatmenet alapján írhatjuk, hogy
(1+x)n-1(1+x)-1n,
amelyből rendezés után ismét az (1) egyenlőtlenség adódik. (Az egyenlőtlenség iránya azért fordul meg, mert a tört eltüntetésekor az egyenlőtlenség mindkét oldalát x-el kell szorozni, melynek a feltétel szerinti értéke negatív szám.)
A Bernoulli-egyenlőtlenséget ezzel minden megengedett x-re bebizonyítottuk.
 
Megjegyzések. 1. Az egyenlőtlenség egy másik, leginkább elterjedt, teljes indukciót használó bizonyítása megtalálható itt:
2. Több KöMaL feladat megoldásában is lehetett használni a Bernoulli-egyenlőtlenséget. Például:
 
B. 4715. Adjuk meg az összes pozitív egész számokból álló (a,b) számpárt, amelyre a(b2)=ba teljesül.
Megoldás:
 
F. 3264. Bizonyítsuk be, hogy minden pozitív x-re
(1+[x]x)x2[x].

Megoldás:
 
3. A cikk eredeti formájában megtalálható itt: