A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Csebisev a 19. század egyik legnagyobb orosz matematikusa volt, nevéhez több tétel is fűződik. Például ha egy természetes szám, akkor és között mindig található legalább egy prímszám. Ebben a cikkben Csebisev algebrai egyenlőtlenségét járjuk körül (amellyel a magyar középiskolai szakköri oktatás is többször foglalkozott). Az egyenlőtlenség érdekes alkalmazásaként több közgazdaságtani egyenlőtlenség is adódik. Itt egy új nyugdíjgazdaságtani egyenlőtlenséget mutatunk be, s a két oldal közti különbséget konkrét magyar adatokkal szemléltetjük.
2. Csebisev algebrai egyenlőtlensége Kiindulópontunk a következő elemi megfigyelés.
1. segédtétel. Ha és két valós számpár, akkor
Bizonyítás. Valóban, rendezéssel adódik , s ez a feltevés szerint teljesül.
Ebből a segédtételből levezethető cikkünk központi egyenlőtlensége.
1. tétel (Csebisev algebrai egyenlőtlensége, 1882). Legyen egy természetes szám, valamint és két valós számsorozat. Ekkor fennáll a következő egyenlőtlenség: | |
Megjegyzés. Ha van olyan index, amelyre és egyszerre teljesül, akkor az egyenlőtlenség is szigorú.
Bizonyítás. Írjuk föl az első sorban álló egyenlőség mellé a segédtételből következő egyenlőtlenséget:
Összeadva őket, adódik a nevezett egyenlőtlenség.
Létezik az egyenlőtlenségnek egy olyan változata, amely explicit alakban megadja az eltérést (itt a szumma az összegzés jele):
A valószínűségi alkalmazásban kézenfekvő a Csebisev-egyenlőtlenséget átlagokra felírni. Tegyük föl, hogy egy-egy véletlen változó értéke valószínűséggel veszi föl -t és -t, ahol és nem szigorúan növekvő pozitív sorozat. Ekkor a szorzat átlaga legalább akkora, mint az átlagok szorzata: | |
Az egyenlőtlenség érdekes alkalmazásaként kitűzzük a következő feladatot (a megoldás a cikk végén található).
1. feladat. Bizonyítsuk be, hogy pozitív szám négyzetes közepe legalább akkora, mint a számtani közepük: | | Megemlítjük, hogy a hibaszámításban az átlagos hibát éppen a négyzetes középpel számoljuk.
3. Egy új közgazdasági alkalmazás Egy modern állam költségvetési kiadásainak jelentős része a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos. Első közelítésben egy adott évjárat nyugdíjkiadása az átlagos nyugdíj és a nyugdíjban töltött átlagos idő szorzata. Pontosabb becslésben azonban az átlagok mellett a két változó eloszlását is figyelembe kell vennünk. A Csebisev-egyenlőtlenséget alkalmazva azt mutatjuk meg, hogy az átlagokkal való számítás alábecsüli e kiadásokat. Megjegyezzük, hogy jelenleg Magyarországon nem ez a legerősebb alábecslési ok, de jelentősége a nyugdíjak és a várható élettartamok várható polarizálódása miatt egyre fokozódik. Fordítsuk le matematikai nyelvre a problémát: osszuk a népességet csoportra, s legyen az -edik csoport tagjainak az időben változatlan reálértékű éves átlagos nyugdíja , szigorúan növekvő sorrendben; a nyugdíjban töltött átlagos ideje . Tapasztalati megfigyelések és logikai érvelés alapján igaz, hogy nagyobb csoport-nyugdíjhoz hosszabb nyugdíjban töltött idő tartozik. A statisztikai alkalmazhatóság miatt azonban nem lehet túlzottan kis csoportokat képezni. Mivel a nők jóval kisebb nyugdíjat kapnak és átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, szét kellett a két nemet választani. Érdekes módon a nőknél alig van élettartambeli különbség, és a monotonitás sem teljesül. Ezért a továbbiakban csak a férfiaknak fizetett nyugdíjkiadással foglalkozunk. Az egy férfi nyugdíjasra jutó átlagos nyugdíjkiadás Mint említettük, gyakori közelítés, hogy helyett az átlagos nyugdíjban töltött idő és az átlagos nyugdíj szorzatával becslik meg a nyugdíjkiadást: | |
Csebisev tétele szerint . Kérdés: mekkora az alábecslés mértéke? A relatív hiba a csoportok nyugdíjban töltött átlagos idejének és átlagos nyugdíjának a heterogenitásától függ. A hazai nyugdíjak és a 60 éves korban várható élettartam 4-elemű eloszlásáról vannak megbízható adataink. Molnár D. és Hollósné-Marosi (2015) adatai és szóbeli közlése szerint a 2012-ben elhunyt magyar férfi ‐ négy egyenlő részre vágott osztályos ‐ adatai a következők.
1. táblázat. Férfi nyugdíj- és várható élettartam 60 éves korban, 2012
Egyszerű számolással adódik, hogy a közelítés relatív hibája -2,5%.
Az 1. feladat megoldása. Legyen b1=a1, ..., bn=an, és alkalmazzuk a Csebisev egyenlőtlenséget a nevezett egyenlőtlenség négyzetére. Figyeljük meg, hogy a két sorozat azonossága miatt a feltevés nem megszorító, megfelelő indexeléssel mindig elérhető.
Csebisev, P. (1882): Bizonyos integrálok más integrálokkal való közelítése (oroszul), a Harkovi Cári Egyetem Közleményei, 2, 93‐98. Molnár D. L. és Hollósné Marosi J. (2015): Az öregségi nyugdíjasok halandósága, Közgazdasági Szemle 62, 1258‐1290. |
|