Cím:	Gyakorló feladatsor emelt szintű fizika érettségire
Szerző(k):	Varga Balázs
Füzet:	2016/november, 499 - 502. oldal	PDF  |  MathML
Témakör(ök):	Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.   Tesztfeladatok1   1. Válasszuk ki az alábbi kijelentések közül az igazat! $A)$ Az elektromos mező mindig konzervatív. $B)$ A mágneses mező mindig konzervatív. $C)$ Az elektromos mező lehet konzervatív, és lehet nem konzervatív. $D)$ A mágneses mező nem mindig forrásmentes.   2. Vízszintes talajon elgurítunk egy labdát úgy, hogy tisztán gördülő mozgást végezzen. Előbb-utóbb megáll. Miért? $A)$ A gördülési súrlódás miatt. $B)$ A tapadási súrlódás miatt. $C)$ A csúszási súrlódás miatt.   3. Az ábra egy pattogó labda magasság-idő grafikonját mutatja. Hányadik pattanás után nem emelkedik a labda 50 cm-nél magasabbra, ha minden ütközés során energiájának ugyanannyiad részét veszíti el?     $A)$ 2;  $B)$ 3;  $C)$ 4;  $D)$ 5.   4. Egy kicsiny fényforrásról különböző tulajdonságú leképező eszközzel igyekszünk (valódi vagy látszólagos) képet alkotni. Az alábbi állítások közül melyik a biztosan hibás? $A)$ Homorú felületekkel határolt lencsével előállítottuk a fényforrás valódi képét. $B)$ Homorú tükörrel előállítottuk a fényforrás nagyított képét. $C)$ Szórólencsével előállítottuk a fényforrás valódi képét. $D)$ Domború tükörrel előállítottuk a fényforrás kicsinyített képét.   5. A rádium 226-os izotópja 1600 éves felezési idővel bomlik. Válasszuk ki az alábbi mondatbefejezések közül az igazat! A kezdetben 320 000 részecskét tartalmazó mintában 8000 év múlva az elbomlott izotópok száma $A)$ pontosan 10 000 lesz; $B)$ pontosan 310 000 lesz; $C)$ nem adható meg pontosan.   6. Az ekvipartíció tétele szerint a kétatomos gázok molekuláinak szabadsági foka kettővel több, mint az egyatomos gázoké, mert $A)$ a kétatomos molekula kétszer annyi részecskéből áll, mint az egyatomos; $B)$ a kétatomos molekulának van forgási energiája is; $C)$ a kétatomos molekulában van kötési energia is.   7. Válasszuk ki a Naprendszerre vonatkozó helyes megállapítást! $A)$ A bolygók keringési ideje és a Naptól vett átlagos távolsága egyenesen arányos, mivel minél messzebb vannak a Naptól, annál nagyobb a keringési idejük. $B)$ A bolygók közül csak a Merkúrnak nincs holdja. $C)$ A Neptunusz bolygó és a Plútó törpebolygó közül hol az egyik, hol a másik van távolabb a Naptól. $D)$ Naprendszerünk a Tejútrendszer része, és a Naprendszer annak központi csillaghalmazában foglal helyet.   8. Hányszor akkora az első kozmikus sebesség (ún. körsebesség) a Marson, mint a Földön? $A)$ 1;  $B)$ 2,2;  $C)$ 0,45;  $D)$ 0,1.   9. 15 J munkát végzünk, miközben egy 50 N/cm rugóállandójú rugó hosszát 20 cm-ről 25 cm-re növeljük. Mekkora a rugó nyújtatlan hossza? $A)$ 15 cm;  $B)$ 16,5 cm;  $C)$ 18 cm;  $D)$ 20 cm.   10. Az alábbi állítások közül melyik a hamis? $A)$ M. Curie munkásságát 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjjal ismerték el. $B)$ Rutherford 1908-ban kapott kémiai Nobel-díjat az elemek bomlásának kutatásáért. $C$) Einstein 1921-ben a speciális relativitáselmélet megalkotásáért fizikai Nobel-díjat kapott. $D)$ N. Bohr 1922-ben az atomszerkezet és az ebből eredő atomi sugárzás vizsgálati eredményéért kapott fizikai Nobel-díjat.   11. Egy 13 N és egy 12 N nagyságú erő hat egy pontszerű testre. Adjuk meg a következő mondat helyes befejezését! E két erő eredője $A)$ biztosan nagyobb 13 N-nál; $B$) nem lehet kisebb 12 N-nál; $C)$ lehet 26 N; $D)$ lehet 5 N.   12. Rézhuzalból készítünk egy szabályos nyolcszöget. Ennek csúcsait jelölje rendre $A$, $B$, $C$, $D$, $E$, $F$, $G$ és $H$. Melyik két pont között mérjük a legnagyobb ellenállást? $A)$ AB;  $B)$ AC;  $C)$ AD;  $D)$ AE.   13. 25 V-ra feltöltött, 300 mF kapacitású kondenzátort réz-szulfát oldaton keresztül sütünk ki. Mennyi réz válik ki, és melyik elektródán? $A)$ 2,4 $\mu$g az anódon;  $B)$ 2,4 mg a katódon; $C)$ 2,4 mg az anódon;  $D)$ 2,4 g a katódon.   14. Az ábrán három különböző távcsőfajta látható, mindegyikük egy-egy tudós nevéhez kapcsolható. Az egyikben két gyűjtőlencse, a másikban egy gyűjtő- és egy szórólencse, a harmadikban egy homorútükör és egy gyűjtőlencse van. Melyik távcső-fizikus párosítás a helyes?     $A)$ 1. ‐ Galilei,  2. ‐ Kepler, 3. ‐ Newton; $B)$ 1. ‐ Kepler,  2. ‐ Galilei, 3. ‐ Newton; $C)$ 1. ‐ Kepler,  2. ‐ Newton, 3. ‐ Galilei; $D)$ 1. ‐ Newton, 2. ‐ Kepler, 3. ‐ Galilei.   15. Adott mennyiségű ideális gáz a vizsgált folyamatban ugyanannyi hőt vett fel, mint amennyi munkát végzett. Melyik ábra mutatja helyesen a folyamatot?       Számolásos feladatok   1. U-alakú csőbe vizet töltünk. Az egyik szára fölött elfújjuk a levegőt, aminek következtében ebben a szárban 1 mm-rel megemelkedik a vízszint. Mekkora sebességű légáramot keltettünk a cső fölött? A levegő sűrűsége 1,3 kg/m${}^3$, a vízé 1000 kg/m${}^3$.   2. Egyenlő szárú derékszögű háromszög alapú prizmára 1,0 cm széles monokromatikus fénynyalábot bocsátunk az egyik befogóra merőlegesen. A prizma törésmutatója erre a fényre 1,386. $a)$ Nő vagy csökken a fénynyaláb szélessége a prizmán való áthaladás során? $b)$ Hány százalékkal változik a fénynyaláb szélessége?   3. Egy elektromos melegítő tartály a 230 V-os hálózatból 6,5 A áramot vesz fel és 75%-os hatásfokkal melegíti a benne lévő anyagot. A berendezés jó közelítéssel normál légköri nyomáson dolgozik. $a)$ Mennyi idő alatt forralja fel a 0,5 liter, $20{}^{\circ }$C-os vizet? A víz fajhője 4,2 kJ/(kg K). $b)$ Ennyi idő alatt mennyi jégkását olvaszt meg, ha a jégkása fele víz, fele jég? A jég olvadáshője 334 kJ/kg.   4. A Planck-állandót akarjuk megmérni egy (ideálisnak tekinthető) fotocella segítségével. A fotocellán mérjük a zárófeszültséget különböző hullámhosszúságú UV-fénnyel való megvilágítás esetén. Mérési eredményeinket az alábbi táblázat mutatja:   ${\displaystyle \begin{array}{|ccccccccc|}\hline {\displaystyle \text{hullámhossz [nm]}}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 50 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 85 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 100 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 120}}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 130 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 135}}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{150}}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 170}}\hfill \\ {\displaystyle \text{zárófeszültség [V] }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 21,0 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 10,6 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 8,1 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 6,0}}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 5,5 }}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 5,0}}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{4,0}}\hfill & \hfill {\displaystyle \text{ 3,0 }}\hfill \\ \hline\end{array}}$   $a)$ Ábrázoljuk a zárófeszültséget a megvilágító fény frekvenciájának függvényében! $b)$ Az ábrázolt pontokra illesszünk egyenest, és ennek segítségével határozzuk meg elektronvolt egységben, hogy mekkora a cinkre jellemző kilépési munka! $c)$ Az ábrázolt pontokra illesztett egyenes segítségével határozzuk meg a Planck-állandót! Felhasználható adatok: a fénysebesség $c=3\cdot {10}^8$ m/s, az elektron töltése $e=-1\mathrm{,}6\cdot {10}^{-19}$ C. 1A válaszok közül minden esetben pontosan egy a helyes.