Cím: Megoldásvázlatok a 2016/3. sz. emelt szintű fizika gyakorló feladatsorhozz
Szerző(k):  Honyek Gyula 
Füzet: 2016/április, 233 - 234. oldal  PDF  |  MathML 

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Tesztfeladatok
123456789101112131415DBACADABDACBABB  
 

 
1. a) A szétrepülő korongok mozgási energiája megegyezik az ütközést előidéző korong kezdeti energiájával (mert az ütközés tökéletesen rugalmas és a ,,lövedék'' korong az ütközés után megáll):
12mv02=2(12mv2),amibőlv=v02=2,12m/s.

b) A lendület (impulzus) megmaradása miatt a szétrepülő korongok sebességének a bejövő korong sebességének irányába eső vetülete v0/2=1,5 m/s kell, hogy legyen. Így a meglökött korongok sebességének és a bejövő korong sebességének α szögére fennáll: cosα=1,52,12=0,707, amiből α=45.
Tehát a szétrepülő korongok sebességvektorai 2α=90-os szöget zárnak be egymással.
c) Mivel a korongok súrlódásmentesek, ezért csak az érintkező felületekre merőlegesen tudnak erőt kifejteni egymásra. Ebből (és az előző rész eredményéből) az következik, hogy az ütközés pillanatában a korongok középpontjai egyenlő szárú, derékszögű háromszöget alkotnak, amelynek befogói 2r=10 cm-esek, tehát az átfogó 210cm=14,1cm hosszúságú. A korongok közötti kezdeti távolság tehát 4,1 cm.

 
 


 
2. a) A bolygó felszínén az m tömegű testre ható gravitációs erőt kétféleképpen írhatjuk fel:
mg=γmMr2,
amiből a felszínen mérhető nehézségi gyorsulás:
g=γMr2=6,6710-11Nm2kg251023kg(3106m)2=3,7m/s2.

b) Az űrhajóra ható gravitációs erő szolgáltatja a körpályán tartáshoz szükséges centripetális erőt:
mg=mv2r,amibőlv=3332ms=3,33kms.

 
3. Két (egyenként E elektromotoros erejű és Rb belső ellenállású) ceruzaelem soros kapcsolása esetén az elektromotoros erő 2E, a belső ellenállás 2Rb, míg párhuzamos kapcsoláskor az elektromotoros erő E, a belső ellenállás pedig Rb/2 lesz. Az R külső ellenállásra eső teljesítmény RI2 alakban adható meg, vagyis a teljesítmények aránya megegyezik a külső ellenálláson átfolyó áramok négyzetének arányával.
a) Ha R=Rb,
PsorosPpárh.=Isoros2Ipárh.2=(2E2Rb+Rb)2/(E12Rb+Rb)2=1.

b) Ha RRb,
PsorosPpárh.=Isoros2Ipárh.2=(2E2Rb+R)2/(E12Rb+R)2(2ER)2/(ER)2=4.

c) Ha RRb,
PsorosPpárh.=Isoros2Ipárh.2=(2E2Rb+R)2/(E12Rb+R)2(2E2Rb)2/(E12Rb)2=14.

 
4. a) A víz forrásához szükséges hő:
Q=cmΔT=4,2kJkgC5kg100C=2100kJ.
A főzőlap átlagos hatásfokát tekintsük 70%-osnak, tehát a 800 W-os melegítő hasznos teljesítménye 0,7800W=560W. Vagyis a forrásig eltelő idő:
t=2100kJ560W=3750s63perc.

b) 100 gramm (0,1 kg) víz elforralásához szükséges hő:
Q=mLforr=2260kJkg0,1kg=226kJ.
Forraláskor a főzőlap már csak 60% hatásfokú, ami 480 W hasznos teljesítményt jelent, így az ehhez szükséges idő mintegy 8 perc.
c) A gőzképződés kezdetekor m0=4,9kg 120C-os víz van a kuktában. A forráshoz energiára van szükség, ami lehűti a vizet. Ha a víz eléri a 100C-ot, a forrás leáll. Közben m tömegű víz forrt el, és átlagosan m0-(m/2) tömegű víz hűlt le összesen ΔT'=20C-ot. Ennek alapján a következő egyenletet állíthatjuk fel:
mLforr=c(m0-m2)ΔT',
vagyis
m2260kJkg=4,2kJkgC20C(4,9kg-m2).
Ebből kapjuk, hogy m=0,18kg vízgőz áramlik ki a kuktából, tehát valamivel több, mint 4,7 liter 100C-os víz marad a fazékban a forrás leállásakor.