Cím: Tudományos népszerűsítő előadások a Fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumban
Füzet: 2011/május, 290. oldal  PDF  |  MathML 

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Tudományos népszerűsítő előadások
a Fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumban
 

Hraskó András tart előadást május 24-én, kedden, 1600-tól 1800-ig a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban.
Friss információk a http://matek.fazekas.hu/portal/eloadas/ linken olvashatók. Az iskola címe: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.
Alább az előadó által írt beharangozó olvasható.
 
Végtelen a geometriában ‐ a projektív geometria születése és diadala
 

A reneszánsz olasz mesterei az isteni megtestesülést szerették volna ábrázolni: azt a pillanatot, amikor Mária megfogan Jézussal, amikor a végesben megjelenik a végtelen. Talán az ő zseniális műveik jelentették a projektív geometria születését.
A reneszánsz más mesterei megértették a görögök geometriáját, a kúpszeletek tanát, és néhány évszázaddal később, Descartes és Fermat rájöttek, hogy egyenleteik másodfokúak. De miképp lehet, hogy míg két másodrendű görbének tipikusan négy metszéspontja van, addig két körnek csak legfeljebb kettő? Újabb két évszázad, újabb zsenik, a komplex számok és a végtelen jobb megértése kellett hozzá, hogy megtestesüljön, számokkal is megragadható legyen két kör négy metszéspontja.
Az előadáson képek és történetek mellett feladatokkal is találkozunk. Megérthetjük miképp kell egy ábrát úgy vetíteni, hogy derékszögű legyen benne a vizsgált háromszög vagy hogy vetíthetünk egy kört és két egyenest át egy másik síkra, hogy a körből kör maradjon az egyenesek viszont párhuzamossá váljanak.