Cím: Ízelítő a Kunfalvi Rezső Olimpiai Válogatóverseny feladatsorából
Füzet: 2013/szeptember, 365 - 366. oldal  PDF  |  MathML 

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
 
Ízelítő a Kunfalvi Rezső Olimpiai Válogatóverseny feladatsorából
Budapest, 2013. április 22‐24.
 

 
Kapica-inga

 
 
Egy súlyos, kicsiny gömbből és egy hozzá képest elhanyagolható tömegű, egyik végén tengelyezett, hosszúságú merev rúdból ingát készítünk. Az inga legalsó helyzetében stabil egyensúlyban van, a legfölső helyzete viszont közismerten instabil: innen elengedve azonnal eldől, akár egy hegyére állított ceruza. Ha azonban az inga felfüggesztési pontját függőlegesen, kis amplitúdóval, nagy frekvenciával rezgetjük, az inga legfelső, φ=0-os helyzete stabillá válik. A jelenség magyarázatát 1951-ben a Nobel-díjas szovjet fizikus, Pjotr Kapica adta meg. Ebben a feladatban a ,,fejenálló'' inga stabilizálásához szükséges feltételeket fogjuk meghatározni kétféle időfüggésű rezgetés esetére.
 
 

 

A rész. Ebben a részben a felfüggesztési pontot függőlegesen úgy rezgetjük, hogy sebessége az idő függvényében periodikusan, háromszögjel szerint változzon. A rezgés periódusidejét T-vel jelölve a felfüggesztési pont gyorsulását tehát az
a(t)={+a0,ha  (n-14)T<t<(n+14)T-a0,ha  (n+14)T<t<(n+34)T
függvénnyel adhatjuk meg, ahol n egész szám, a pozitív irányt pedig függőlegesen felfelé választottuk. A gravitáció hatását a A.1., A.2. és A.3. részfeladatokban teljesen hanyagoljuk el!
 

A.1. Az ingát a legfelső helyzetéből kicsiny φ01 szöggel kitérítjük, majd a t=0 időpillanatban kezdősebesség nélkül elengedjük. Ábrázoljuk az inga φ kitérését az idő függvényében és határozzuk meg a kezdőállapothoz viszonyított maximális Δφ szögeltérülést! Tegyük fel, hogy Δφφ0!
Útmutatás: Üljünk bele a felfüggesztési ponttal együttmozgó koordináta-
rendszerbe!
 

A.2. Az előző részfeladatban szereplő közelítéseket felhasználva határozzuk meg az inga helyzetét jellemző φ szög egy periódusra vett φ(t) időátlagát, valamint az ettől az értéktől való átlagos eltérést, azaz a |φ(t)-φ(t)| mennyiséget!
 

A.3. Az előző részfeladat eredményét felhasználva határozzuk meg az ingára ható forgatónyomaték egy periódusra vett M időátlagát a felfüggesztési ponthoz rögzített vonatkoztatási rendszerben!
 

A.4. Most vegyük figyelembe a gravitáció hatását is! Feltételezhetjük, hogy ga0, így az inga gravitáció hatására bekövetkező szögkitérése sokkal kisebb, mint a A.3. részfeladatban meghatározott Δφ érték. Írjunk föl azt az egyenletet, amely leírja az inga egy periódusra vett átlagos φ kitérésének időbeli változását! (Az egyenletet nem kell megoldani.)
 

A.5. Az előző részfeladatban kapott egyenlet felhasználásával határozzuk meg, milyen egyenlőtlenségnek kell fennállnia g, , a0 és a rezgés T periódusideje között ahhoz, hogy az inga legfelső helyzete stabil legyen!
 

B rész. Ebben a részben a felfüggesztési pontot függőlegesen harmonikus időfüggéssel rezgetjük úgy, hogy gyorsulását az idő függvényében az a(t)=a0sin(ωt) kifejezés adja meg.
 

B.1. Írjunk föl egy egyenletet, amely leírja az inga φ kitérésének időbeli változását a felfüggesztési ponthoz rögzített koordináta-rendszerben! Az egyenletet nem kell megoldani.
 

B.2. Tegyük fel, hogy az inga φ(t) szögkitérésének időfüggése két részre bontható: egy gyorsan oszcilláló részre és egy lassan változó, nem oszcilláló részre, azaz
φ(t)=A(t)sin(ωt)+B(t),
ahol A(t) és B(t) sokkal lassabban változó függvények, mint sin(ωt). Ezt a próbamegoldást a B.1. részfeladatban kapott egyenletbe helyettesítve és a ga0ω2 közelítéseket alkalmazva fejezzük ki A(t)-t B(t), a0, ω és g felhasználásával!
 

B.3. Az eddigi közelítéseket alkalmazva írjunk föl egy egyenletet B(t) időbeli változására, majd g, és a0 segítségével fejezzük ki, milyen egyenlőtlenségnek kell fennállnia az ω körfrekvenciára ahhoz, hogy az inga legfelső helyzete stabil legyen!