A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.
3. Szép sudoku megoldások Célunk, hogy geometriai tulajdonságait felhasználva leírjuk a szép sudoku megoldásokat.
Definíció. Az és -beli elemek Hamming-távolsága, azon indexek száma, melyekre teljesül. Az így mért eltérést azért nevezik távolságnak, mert rendelkezik a geometriából ismert ,,szokásos'' távolság legfontosabb tulajdonságaival. Például igaz a háromszög-egyenlőtlenség, azaz tetszőleges , , vektorok Hamming-távolságára A Hamming-távolságot persze nemcsak 4 hosszú vektorok esetén lehet értelmezni. Erről részletesen olvashatunk a lapunk 2007. májusi számában megjelent [2] cikkben, vagy a [3] könyv 13. fejezetében.
Tétel. Szép megoldás esetén bármely két ugyanazon számjegyet tartalmazó mezőhöz tartozó vektor Hamming-távolsága pontosan . Bizonyítás. Először azt mutatjuk meg, hogy két ilyen mező távolsága legalább 3. Tegyük fel, hogy két mezőben ugyanaz a számjegy áll, a mezők távolsága pedig legfeljebb 2. Ez azt jelenti, hogy a két mezőhöz tartozó vektoroknak van két azonos koordinátájuk. Ez a két koordináta hat különböző párban fordulhat elő. Bármelyik párt is adjuk meg, az egyértelműen meghatároz egy sort ( és ), vagy oszlopot ( és ), vagy törött sort ( és ), vagy törött oszlopot ( és ), vagy kis négyzetet ( és ), vagy pozíciót ( és ). Vagyis az egyezés ellentmond a szép megoldás definíciójának. Nézzünk most 9 olyan mezőt, melyekben ugyanaz a számjegy áll. A mezőknek megfelelő 9 vektorból rendezett pár készíthető. Ezek páronkénti távolságainak összege az előzőek szerint legalább . Ez a távolságösszeg az egyes koordinátákban fellépő eltérések összegéből adódik. Vizsgáljuk meg a vektorok első koordinátáit. Legyen az első koordináták közt darab 0, darab 1 és darab 2. Ekkor , továbbá az első koordináták hozzájárulása a távolságösszeghez:
Viszont a számtani és a négyzetes közép közti egyenlőtlenség szerint | | (1) | azaz Tehát az első koordináták eltéréseinek összege legfeljebb . Ugyanezeket az egyenlőtlenségeket nyilván felírhatjuk a második, harmadik és negyedik koordinátákra is. Vagyis a távolságok összege legfeljebb . Ez csak úgy lehet, ha a távolságösszeg pontosan 216, azaz bármely két vektor távolsága éppen 3. Nevezzük jó halmaznak az olyan 9 elemű részhalmazait, melyekben bármely két elem Hamming-távolsága pontosan 3.
Következmény. Bármely jó halmaz vektora közt minden és esetén pontosan olyan van, melynek az -edik koordinátája . Bizonyítás. Jó halmaz esetén az előző tétel bizonyításában szereplő (1) egyenlőtlenségben egyenlőség áll, ezért . Továbbá, az ennek megfelelő, a többi koordinátára vonatkozó egyenlőtlenségekben is egyenlőségnek kell teljesülnie, vagyis a 9 vektor minden koordinátájában 3-3 darab 0, 1 és 2 fordul elő.
Feladat. Mutassuk meg, hogy legfeljebb -beli vektor adható meg úgy, hogy közülük bármely kettő Hamming-távolsága legalább . A továbbiakban célunk a jó halmazok leírása.
Tétel. pontosan akkor jó halmaz, ha bármely -re is jó halmaz. Bizonyítás. Bármely , , vektorok esetén amiből azonnal adódik az állítás. Tételünkből következik, hogy minden jó halmaznak van olyan eltoltja, amely tartalmazza a vektort. Tehát a továbbiakban elegendő az ilyen tulajdonságú jó halmazokat vizsgálnunk.
Tétel. Ha egy jó halmazban benne vannak az egymástól különböző és vektorok, akkor a vektor is benne van. Bizonyítás. Mivel modulo 3 számolunk, azért Tudjuk, hogy . Tehát és pontosan egy koordinátában egyezik meg. Feltehetjük, hogy . A jó halmazban még pontosan egy olyan vektor van, melyre teljesül. Mivel , azért esetén az , és vektorok -edik koordinátái páronként különbözőek, azaz . Ezért . S mivel , azért , tehát
Tétel. Ha a jó halmazban benne van , valamint a lineárisan független és vektorok, akkor egy sík, pontosabban Bizonyítás. Az előző tételt és , és valamint és esetén alkalmazva kapjuk, hogy tartalmazza a , és vektorokat. Mivel és lineárisan függetlenek, ezért . Tehát az előző tételt alkalmazhatjuk és , és valamint és választással is. Ezekből kapjuk, hogy tartalmazza a , a és a vektorokat is. Ezek után már meg tudjuk adni az összes jó halmazt.
Tétel. Legyenek és lineárisan független vektorok. Ha teljesül, hogy , akkor jó halmaz. Bizonyítás. Azt kell megmutatnunk, hogy bármely két különböző elemének Hamming-távolsága pontosan 3. Mivel , azért elég azt megmutatnunk, hogy minden -tól különböző elemének pontosan 3 nemnulla koordinátája van. Legyen és . Mivel , ezért -nak is és -nek is pontosan egy koordinátája . Feltehetjük, hogy . Ekkor , mert ha lenne, akkor miatt esetén lenne, s mivel ezen koordináták egyike sem 0, azért is teljesülne. Ekkor viszont , azaz lenne, ami ellentmond a feltételeinknek. Tehát . Feltehetjük, hogy egyetlen 0 koordinátája . Mivel és valamint , azért az és párok közül az egyik két egyező, a másik pedig két különböző koordinátából áll. Továbbá tudjuk, hogy ezen koordináták egyike sem 0. Ezért feltehető, hogy és , azaz . Ekkor minden esetén
Megmutatjuk, hogy -nek pontosan egy koordinátája 0. Ha , akkor . Tehát ekkor csak . Ugyanígy kapjuk, hogy esetén csak . Ha és , akkor és nyilván teljesül. Ha továbbá , akkor mert . Viszont . Ha pedig , akkor , tehát , viszont .
Következmény. A vektort tartalmazó jó halmazok pontosan azok az síkok, melyekre teljesül, hogy . Tétel. A vektort tartalmazó jó halmazok száma . Bizonyítás. A jó halmaz pontosan 3 olyan vektort tartalmaz, melyek első koordinátája 0, ezek egyike a . A másik két ilyen vektor második koordinátái 0-tól is és egymástól is különböznek, ezért egyikük második koordinátája 1. Legyen ez a vektor . Ugyanígy kapjuk, hogy van a halmazban egy olyan vektor, melyre és . Tehát | | ahol és valamint miatt az és párok közül az egyik két egyező, a másik pedig két különböző, nemnulla koordinátából áll. Ezért az párt -féleképp választhatjuk. Ezután -at 2-féleképp választhatjuk, s ez már -et is meghatározza.
Feladatok. Mutassuk meg, hogy a vektort tartalmazó jó halmaz közül bármelyiket is választjuk ki, a maradék halmaz közt pontosan olyan van, amelyik az elsőnek választott halmazunkat egyenesben metszi. Mutassuk meg, hogy a vektort tartalmazó jó halmaz közül nem lehet kiválasztani halmazt úgy, hogy közülük bármelyik metszete egyenes legyen. Bármely szép sudoku megoldás esetén az azonos számjegyet tartalmazó mezőknek megfelelő vektorok egy-egy jó halmazt alkotnak. Tehát a szép megoldás nem más, mint az négydimenziós tér 81 vektorának beosztása 9 darab páronként diszjunkt jó halmazba. Jelölje esetén azt a jó halmazt, amelyet az számjegyet tartalmazó mezőknek megfelelő vektorok alkotnak. Láttuk, hogy minden -re egy-egy sík. Jelölje az -nek azt az eltoltját, amely tartalmazza a vektort. A legegyszerűbben úgy kapunk szép megoldást, ha mindegyik halmaz ugyanannak a jó halmaznak az eltoltja, azaz az halmazok megegyeznek. Először vizsgáljuk meg, hogy két eltolt mikor metszi egymást.
Tétel. Legyen a vektort tartalmazó jó halmaz. Ekkor a és jó halmazok esetén egybeesnek, esetén pedig nincs közös elemük. Bizonyítás. Azt kell megmutatnunk, hogy ha a két halmaznak van közös eleme, akkor és a két halmaz megegyezik. Tegyük fel, hogy Ekkor vannak olyan -beli , vektorok, melyekre , azaz . Vagyis -beli vektor. Mivel sík, azért ebből következik, hogy , tehát | | ami épp a bizonyítandó állítás.
Adott , a -t tartalmazó jó halmaz esetén az a 9 vektor melyekkel eltoljuk, lehet pl. , ahol . (Ezek éppen az 5. ábrán látható sík pontjai.) Ezek közül bármelyik két különböző vektor különbségének legfeljebb 2 darab nemnulla koordinátája van, ezért a különbségvektor nem lehet benne semelyik, a vektort tartalmazó jó halmazban sem. Mivel összesen 8-féleképp választhatjuk -t, azért ilyen módon 8 szép megoldást kapunk.
5. ábra Nézzük most azokat a szép megoldásokat, melyekben a különböző számokhoz tartozó jó halmazok nem ugyanannak a síknak az eltoltjai, azaz az halmazok közt van legalább két különböző. Ha , akkor metszetük vagy egy pont (ami épp a , vagy egy egyenes. Az első esetben az affin tér tulajdonságai miatt azonban is egy pont lenne, vagyis a két sík nem lenne diszjunkt. Tehát egy egyenes. Viszont a vektort tartalmazó jó halmazokat leíró tétel utáni feladat szerint ezek közül a halmazok közül nem választható ki 3 úgy, hogy bármelyik kettő metszete egyenes legyen. Vagyis ebben az esetben az síkok két különböző jó halmaz, és eltoltjai. Az és síkok meghatároznak egy őket tartalmazó hipersíkot. Ez a hipersík és két eltoltja, és lefedi -et. Továbbá és minden eltoltja teljes egészében benne van valamelyik -ben, mert tetszőleges halmazokra és vektorra nyilván igaz, hogy ha , akkor . Ezért a halmazok bármelyike csak ugyanannak a jó halmaznak az eltoltjait tartalmazhatja. A számolási feladatainkból következik, hogy a -t tartalmazó 8 jó halmaz bármelyikéhez 4 másikat tudunk választani úgy, hogy metszetük egy egyenes legyen. Így tehát összesen rendezett párt választhatunk ki. Minden pár esetén feltehetjük, hogy az első tag eltoltjai egy, a másodiké pedig két típusú hipersíkot fednek le. Ezért minden párhoz 3-3 megoldás tartozik, mert a hipersíkok közül ki kell választanunk azt az egyet, melyet a pár első tagjának eltoltjaival fedünk le. Tehát ezekből a szép megoldásokból különböző van. Vagyis a szép sudoku megoldások száma . Ez nagyságrendekkel kevesebb, mint az összes megoldás száma, ami 5 472 730 538. S ez a szám is nagyságrendekkel kisebb, mint a -es latin négyzeteknek a cikk elején említett száma. Végül még két feladatot adunk.
Feladat. Töltsük ki a 6. ábrán látható sudoku táblát úgy, hogy szép megoldást kapjunk.
6. ábra Feladat. Mutassuk meg, hogy a páronként ortogonális sudoku megoldások száma legfeljebb . Hat darab páronként ortogonális sudoku megoldás létezik is, pl. a 7. ábrán láthatók (a kis téglalapok azonos pozícióiban lévő számok alkotnak egy-egy megoldást).
7. ábra
Irodalomjegyzék
[1] | Bailey, R., Cameron, P. J. és Connelly, R.: Sudoku, gerechte designs, resolutions, affine space, reguli and Hamming codes, Amer. Math. Monthly (2008), 383‐404. |
[2] | Kiss Gy.: Hogyan nyerjünk a TOTÓ-n? KöMaL, 57 (2007), 267‐273. |
[3] | Kiss Gy. és Szőnyi T.: Véges geometriák, Polygon Kiadó (Szeged, 2001). |
A cikk elkészítését az NK 67867 és a K 81310 számú OTKA pályázat támogatta. |