Cím: Latin négyzetek, szép sudoku megoldások és véges geometriák II.
Szerző(k):  Kiss György 
Füzet: 2010/április, 194 - 200. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

*

 
3. Szép sudoku megoldások
 

Célunk, hogy N geometriai tulajdonságait felhasználva leírjuk a szép sudoku megoldásokat.
 
Definíció. Az x=(x1,x2,x3,x4) és y=(y1,y2,y3,y4)  N-beli elemek Hamming-távolsága, d(x,y) azon i{1,2,3,4} indexek száma, melyekre xiyi teljesül.
 

Az így mért eltérést azért nevezik távolságnak, mert rendelkezik a geometriából ismert ,,szokásos'' távolság legfontosabb tulajdonságaival. Például igaz a háromszög-egyenlőtlenség, azaz tetszőleges x, y, z vektorok Hamming-távolságára
d(x,y)+d(y,z)d(x,z).
A Hamming-távolságot persze nemcsak 4 hosszú vektorok esetén lehet értelmezni. Erről részletesen olvashatunk a lapunk 2007. májusi számában megjelent [2] cikkben, vagy a [3] könyv 13. fejezetében.
 
Tétel. Szép megoldás esetén bármely két ugyanazon számjegyet tartalmazó mezőhöz tartozó vektor Hamming-távolsága pontosan 3.
 

Bizonyítás. Először azt mutatjuk meg, hogy két ilyen mező távolsága legalább 3. Tegyük fel, hogy két mezőben ugyanaz a számjegy áll, a mezők távolsága pedig legfeljebb 2. Ez azt jelenti, hogy a két mezőhöz tartozó vektoroknak van két azonos koordinátájuk. Ez a két koordináta hat különböző párban fordulhat elő. Bármelyik párt is adjuk meg, az egyértelműen meghatároz egy sort (x1 és x2), vagy oszlopot (x3 és x4), vagy törött sort (x2 és x3), vagy törött oszlopot (x1 és x4), vagy kis négyzetet (x1 és x3), vagy pozíciót (x2 és x4). Vagyis az egyezés ellentmond a szép megoldás definíciójának.
Nézzünk most 9 olyan mezőt, melyekben ugyanaz a számjegy áll. A mezőknek megfelelő 9 vektorból 9×8=72 rendezett pár készíthető. Ezek páronkénti távolságainak összege az előzőek szerint legalább 72×3=216.
Ez a távolságösszeg az egyes koordinátákban fellépő eltérések összegéből adódik. Vizsgáljuk meg a vektorok első koordinátáit. Legyen az első koordináták közt e0 darab 0, e1 darab 1 és e2 darab 2. Ekkor e0+e1+e2=9, továbbá az első koordináták hozzájárulása a távolságösszeghez:

e0(e1+e2)+e1(e0+e2)+e2(e0+e1)=e0(9-e0)+e1(9-e1)+e2(9-e2)==9(e0+e1+e2)-(e02+e12+e22)=81-(e02+e12+e22).


Viszont a számtani és a négyzetes közép közti egyenlőtlenség szerint
e02+e12+e223e0+e1+e23=3,(1)
azaz
e02+e12+e2227.
Tehát az első koordináták eltéréseinek összege legfeljebb 81-27=54. Ugyanezeket az egyenlőtlenségeket nyilván felírhatjuk a második, harmadik és negyedik koordinátákra is. Vagyis a távolságok összege legfeljebb 4×54=216.
Ez csak úgy lehet, ha a távolságösszeg pontosan 216, azaz bármely két vektor távolsága éppen 3.  
 

Nevezzük jó halmaznak az N olyan 9 elemű részhalmazait, melyekben bármely két elem Hamming-távolsága pontosan 3.
 
Következmény. Bármely jó halmaz 9 vektora közt minden i=1,2,3,4 és j=0,1,2 esetén pontosan 3 olyan van, melynek az i-edik koordinátája j.
 

Bizonyítás. Jó halmaz esetén az előző tétel bizonyításában szereplő (1) egyenlőtlenségben egyenlőség áll, ezért e0=e1=e2=3. Továbbá, az ennek megfelelő, a többi koordinátára vonatkozó egyenlőtlenségekben is egyenlőségnek kell teljesülnie, vagyis a 9 vektor minden koordinátájában 3-3 darab 0, 1 és 2 fordul elő.  
 
Feladat. Mutassuk meg, hogy legfeljebb 9  N-beli vektor adható meg úgy, hogy közülük bármely kettő Hamming-távolsága legalább 3.
 

A továbbiakban célunk a jó halmazok leírása.
 
Tétel. C pontosan akkor jó halmaz, ha bármely x-re C+x is jó halmaz.
 

Bizonyítás. Bármely x, y, z vektorok esetén
d(y,z)=d(y+x,z+x)
amiből azonnal adódik az állítás.  
 

Tételünkből következik, hogy minden jó halmaznak van olyan eltoltja, amely tartalmazza a 0 vektort. Tehát a továbbiakban elegendő az ilyen tulajdonságú jó halmazokat vizsgálnunk.
 
Tétel. Ha egy jó halmazban benne vannak az egymástól különböző x és y vektorok, akkor a 2(x+y) vektor is benne van.
 

Bizonyítás. Mivel modulo 3 számolunk, azért
x+y+2(x+y)=0.
Tudjuk, hogy d(x,y)=3. Tehát x és y pontosan egy koordinátában egyezik meg. Feltehetjük, hogy x1=y1=a. A jó halmazban még pontosan egy olyan z vektor van, melyre z1=a teljesül. Mivel d(x,z)=d(y,z)=3, azért i=2,3,4 esetén az x, y és z vektorok i-edik koordinátái páronként különbözőek, azaz {xi,yi,zi}={0,1,2}. Ezért xi+yi+zi=0+1+2=0. S mivel x1+y1+z1=a+a+a=0, azért x+y+z=0, tehát
z=-(x+y)=2(x+y).

 
Tétel. Ha a C jó halmazban benne van 0, valamint a lineárisan független a és b vektorok, akkor C egy sík, pontosabban
C=Sa,b,0.
 

Bizonyítás. Az előző tételt x=a és y=b, x=0 és y=a valamint x=0 és y=b esetén alkalmazva kapjuk, hogy C tartalmazza a 2(a+b), 2a és 2b vektorokat. Mivel a és b lineárisan függetlenek, ezért a2b2ab. Tehát az előző tételt alkalmazhatjuk x=a és y=2b, x=b és y=2a valamint x=2a és y=2b választással is. Ezekből kapjuk, hogy C tartalmazza a 2(a+2b)=2a+b, a 2(b+2a)=2b+a és a 2(2a+2b)=a+b vektorokat is.  
Ezek után már meg tudjuk adni az összes jó halmazt.
 
Tétel. Legyenek a és b lineárisan független vektorok. Ha teljesül, hogy d(0,a)=d(0,b)=d(a,b)=3, akkor Sa,b,0 jó halmaz.
 

Bizonyítás. Azt kell megmutatnunk, hogy Sa,b,0 bármely két különböző elemének Hamming-távolsága pontosan 3. Mivel d(x,y)=d(x-y,0), azért elég azt megmutatnunk, hogy Sa,b,0 minden 0-tól különböző elemének pontosan 3 nemnulla koordinátája van.
Legyen a=(a1,a2,a3,a4) és b=(b1,b2,b3,b4). Mivel d(0,a)=d(0,b)=3, ezért a-nak is és b-nek is pontosan egy koordinátája 0. Feltehetjük, hogy a1=0. Ekkor b10, mert ha b1=0 lenne, akkor d(a,b)=3 miatt i=2,3,4 esetén aibi lenne, s mivel ezen koordináták egyike sem 0, azért {ai,bi}={1,2} is teljesülne. Ekkor viszont a+b=0, azaz b=2a lenne, ami ellentmond a feltételeinknek.
Tehát b10. Feltehetjük, hogy b egyetlen 0 koordinátája b2. Mivel d(a,b)=3 és a1b1 valamint a2b2, azért az (a3,b3) és (a4,b4) párok közül az egyik két egyező, a másik pedig két különböző koordinátából áll. Továbbá tudjuk, hogy ezen koordináták egyike sem 0. Ezért feltehető, hogy a3=b3 és {a4,b4}={1,2}, azaz b4=2a4. Ekkor minden cSa,b,0 esetén
c=αa+βb=(αa1+βb1,αa2+βb2,αa3+βb3,αa4+βb4)==(βb1,αa2,(α+β)a3,(α+2β)a4).

Megmutatjuk, hogy c-nek pontosan egy koordinátája 0. Ha α=0, akkor β0. Tehát ekkor csak c2=0. Ugyanígy kapjuk, hogy β=0 esetén csak c1=0. Ha α0 és β0, akkor c10 és c20 nyilván teljesül. Ha továbbá α=β, akkor
c3=(α+β)a3=2αa30,
mert a30. Viszont c4=(α+2β)a4=3αa4=0. Ha pedig αβ, akkor β=2α, tehát c3=(α+β)a3=3αa3=0, viszont c4=(α+2β)a4=αa40.  
 
Következmény. A 0 vektort tartalmazó jó halmazok pontosan azok az Sa,b,0 síkok, melyekre teljesül, hogy d(0,a)=d(0,b)=d(a,b)=3.
 

Tétel. A 0 vektort tartalmazó jó halmazok száma 8.
 

Bizonyítás. A jó halmaz pontosan 3 olyan vektort tartalmaz, melyek első koordinátája 0, ezek egyike a 0. A másik két ilyen vektor második koordinátái 0-tól is és egymástól is különböznek, ezért egyikük második koordinátája 1. Legyen ez a vektor a. Ugyanígy kapjuk, hogy van a halmazban egy olyan b vektor, melyre b1=1 és b2=0. Tehát
a=(0,1,a3,a4)ésb=(1,0,b3,b4),
ahol d(a,b)=3 és a1b1 valamint a2b2 miatt az (a3,b3) és (a4,b4) párok közül az egyik két egyező, a másik pedig két különböző, nemnulla koordinátából áll. Ezért az (a3,a4) párt 22=4-féleképp választhatjuk. Ezután b3-at 2-féleképp választhatjuk, s ez már b4-et is meghatározza.  
 
Feladatok. Mutassuk meg, hogy a 0 vektort tartalmazó 8 jó halmaz közül bármelyiket is választjuk ki, a maradék 7 halmaz közt pontosan 4 olyan van, amelyik az elsőnek választott halmazunkat egyenesben metszi.
Mutassuk meg, hogy a 0 vektort tartalmazó 8 jó halmaz közül nem lehet kiválasztani 3 halmazt úgy, hogy közülük bármelyik 2 metszete egyenes legyen.
 

Bármely szép sudoku megoldás esetén az azonos számjegyet tartalmazó mezőknek megfelelő vektorok egy-egy jó halmazt alkotnak. Tehát a szép megoldás nem más, mint az N négydimenziós tér 81 vektorának beosztása 9 darab páronként diszjunkt jó halmazba. Jelölje i=1,2,...,9 esetén Si azt a jó halmazt, amelyet az i számjegyet tartalmazó mezőknek megfelelő vektorok alkotnak. Láttuk, hogy Si minden i-re egy-egy sík. Jelölje Si' az Si-nek azt az eltoltját, amely tartalmazza a 0 vektort.
A legegyszerűbben úgy kapunk szép megoldást, ha mindegyik Si halmaz ugyanannak a jó halmaznak az eltoltja, azaz az Si' halmazok megegyeznek. Először vizsgáljuk meg, hogy két eltolt mikor metszi egymást.
 
Tétel. Legyen C a 0 vektort tartalmazó jó halmaz. Ekkor a C+x és C+y jó halmazok x-yC esetén egybeesnek, x-yC esetén pedig nincs közös elemük.
 

Bizonyítás. Azt kell megmutatnunk, hogy ha a két halmaznak van közös eleme, akkor x-yC és a két halmaz megegyezik. Tegyük fel, hogy
z(C+x)(C+y).
Ekkor vannak olyan C-beli c1, c2 vektorok, melyekre z=x+c1=y+c2, azaz x-y=c2-c1=c2+2c1. Vagyis x-y  C-beli vektor. Mivel C sík, azért ebből következik, hogy C+(x-y)=C, tehát
C+y=(C+(x-y))+y=C+(x-y+y)=C+x,
ami épp a bizonyítandó állítás.  
 
Adott C, a 0-t tartalmazó jó halmaz esetén az a 9 vektor melyekkel eltoljuk, lehet pl. (α,β,0,0), ahol α,β=0,1,2. (Ezek éppen az 5. ábrán látható sík pontjai.) Ezek közül bármelyik két különböző vektor különbségének legfeljebb 2 darab nemnulla koordinátája van, ezért a különbségvektor nem lehet benne semelyik, a 0 vektort tartalmazó jó halmazban sem. Mivel összesen 8-féleképp választhatjuk C-t, azért ilyen módon 8 szép megoldást kapunk.
 

 
5. ábra
 

Nézzük most azokat a szép megoldásokat, melyekben a különböző számokhoz tartozó jó halmazok nem ugyanannak a síknak az eltoltjai, azaz az Si' halmazok közt van legalább két különböző. Ha Sj'Sk', akkor metszetük vagy egy pont (ami épp a 0), vagy egy egyenes. Az első esetben az affin tér tulajdonságai miatt azonban SjSk is egy pont lenne, vagyis a két sík nem lenne diszjunkt. Tehát Sj'Sk' egy egyenes. Viszont a 0 vektort tartalmazó jó halmazokat leíró tétel utáni feladat szerint ezek közül a halmazok közül nem választható ki 3 úgy, hogy bármelyik kettő metszete egyenes legyen. Vagyis ebben az esetben az S1,S2,...,S9 síkok két különböző jó halmaz, Sj' és Sk' eltoltjai. Az Sj' és Sk' síkok meghatároznak egy őket tartalmazó H0 hipersíkot. Ez a hipersík és két eltoltja, H1 és H2 lefedi N-et. Továbbá Sj' és Sk' minden eltoltja teljes egészében benne van valamelyik Hi-ben, mert tetszőleges D,E halmazokra és x vektorra nyilván igaz, hogy ha DE, akkor (D+x)(E+x). Ezért a Hi halmazok bármelyike csak ugyanannak a jó halmaznak az eltoltjait tartalmazhatja.
A számolási feladatainkból következik, hogy a 0-t tartalmazó 8 jó halmaz bármelyikéhez 4 másikat tudunk választani úgy, hogy metszetük egy egyenes legyen. Így tehát összesen 84=32 rendezett (S'j,S'k) párt választhatunk ki. Minden pár esetén feltehetjük, hogy az első tag eltoltjai egy, a másodiké pedig két Hi típusú hipersíkot fednek le. Ezért minden párhoz 3-3 megoldás tartozik, mert a Hi hipersíkok közül ki kell választanunk azt az egyet, melyet a pár első tagjának eltoltjaival fedünk le. Tehát ezekből a szép megoldásokból 323=96 különböző van.
Vagyis a szép sudoku megoldások száma 8+96=104. Ez nagyságrendekkel kevesebb, mint az összes megoldás száma, ami 5 472 730 538. S ez a szám is nagyságrendekkel kisebb, mint a 9×9-es latin négyzeteknek a cikk elején említett száma.
Végül még két feladatot adunk.
 
Feladat. Töltsük ki a 6. ábrán látható sudoku táblát úgy, hogy szép megoldást kapjunk.
 

 
6. ábra
 

Feladat. Mutassuk meg, hogy a páronként ortogonális sudoku megoldások száma legfeljebb 6.
 

Hat darab páronként ortogonális sudoku megoldás létezik is, pl. a 7. ábrán láthatók (a kis téglalapok azonos pozícióiban lévő számok alkotnak egy-egy megoldást).
 
1    1    1    2    2    2    3    3    3    4    4    4    5    5    5    6    6    6    7    7    7    8    8    8    9    9    9    1    1    1    2    2    2    3    3    3    4    4    4    5    5    5    6    6    6    7    7    7    8    8    8    9    9    9  7    4    9    8    5    7    9    6    8    1    7    3    2    8    1    3    9    2    4    1    6    5    2    4    6    3    5    5    6    8    6    4    9    4    5    7    8    9    2    9    7    3    7    8    1    2    3    5    3    1    6    1    2    4  4    7    5    5    8    6    6    9    4    7    1    8    8    2    9    9    3    7    1    4    2    2    5    3    3    6    1    9    8    6    7    9    4    8    7    5    3    2    9    1    3    7    2    1    8    6    5    3    4    6    1    5    4    2  3    2    8    1    3    9    2    1    7    6    5    2    4    6    3    5    4    1    9    8    5    7    9    6    8    7    4    6    9    5    4    7    6    5    8    4    9    3    8    7    1    9    8    2    7    3    6    2    1    4    3    2    5    1  9    5    4    7    6    5    8    4    6    3    8    7    1    9    8    2    7    9    6    2    1    4    3    2    5    1    3    7    2    3    8    3    1    9    1    2    1    5    6    2    6    4    3    4    5    4    8    9    5    9    7    6    7    8  6    8    3    4    9    1    5    7    2    9    2    6    7    3    4    8    1    5    3    5    9    1    6    7    2    4    8    2    4    7    3    5    8    1    6    9    5    7    1    6    8    2    4    9    3    8    1    4    9    2    5    7    3    6  2    3    6    3    1    4    1    2    5    5    6    9    6    4    7    4    5    8    8    9    3    9    7    1    7    8    2    8    5    9    9    6    7    7    4    8    2    8    3    3    9    1    1    7    2    5    2    6    6    3    4    4    1    5  8    6    2    9    4    3    7    5    1    2    9    5    3    7    6    1    8    4    5    3    8    6    1    9    4    2    7    3    7    4    1    8    5    2    9    6    6    1    7    4    2    8    5    3    9    9    4    1    7    5    2    8    6    3  5    9    7    6    7    8    4    8    9    8    3    1    9    1    2    7    2    3    2    6    4    3    4    5    1    5    6    4    3    2    5    1    3    6    2    1    7    6    5    8    4    6    9    5    4    1    9    8    2    7    9    3    8    7  

 
7. ábra

 
Irodalomjegyzék
 


[1]Bailey, R., Cameron, P. J. és Connelly, R.: Sudoku, gerechte designs, resolutions, affine space, reguli and Hamming codes, Amer. Math. Monthly (2008), 383‐404.
[2]Kiss Gy.: Hogyan nyerjünk a TOTÓ-n? KöMaL, 57 (2007), 267‐273.
[3]Kiss Gy. és Szőnyi T.: Véges geometriák, Polygon Kiadó (Szeged, 2001).

*A cikk elkészítését az NK 67867 és a K 81310 számú OTKA pályázat támogatta.