Cím: Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye
Szerző(k):  Rajkovits Zsuzsa ,  Skrapits Lajos 
Füzet: 2009/október, 435 - 438. oldal  PDF file
Témakör(ök): Egyéb (KöMaL pontverseny is)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Ifjú Fizikusok 22. Nemzetközi Versenyét 2009. július 21. és 28. között, Tianjinben, Kínában rendezték meg. A hagyományokhoz híven a versenyre 5 fős diákcsapattal neveztünk, ahol az ELTE Anyagfizikai Tanszékén 2009 februárjától folyamatosan felkészített magyar csapat a következő összetételben vett részt:
Pipek Orsolya (Budapest, Kempelen Farkas Gimn., 12. évf.),
Lájer Márton, (Baja, Szent László ÁMK Gim., 12. évf.),
Heizler Zsolt, (Budapest, Balassi Bálint Nyolcévf. Gimn. 12. évf.),
Kunsági-Máthé Éva (Pécs, Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimn., 12. évf.),
Prokopp Susanne (Budapest, ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóisk., 11. évf.)
A verseny nyertese Korea csapata volt, Ausztria és Új Zéland második díjat kapott. A minden földrészről, 30 országból szerveződött 27 csapat versenyében a magyar diákok nem túl sikeresen szerepeltek, a mezőny második harmadában végeztek. A jobb teljesítmény eléréséhez a jövőben biztosabb fizikatudásra és jobb angol nyelvtudásra van szükség.
Az utóbbi években minden pályázati kiírásban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a verseny során a szóbeli diszkusszió a fizikai ismereteken felül az angol nyelven történő jó kommunikációs készséget is megköveteli. Az angol nyelvterületekről érkező csapatok egyre növekvő száma miatt ugyanis az angol nyelvtudás hiánya a versenyen egyre nagyobb hátrányt jelent, és ez a pontozásban is megmutatkozik.
A verseny játékszabályairól, a korábbi versenyek eredményéről, feladatairól, a résztvevő országokról, az egyes versenyek részleteiről az angol nyelvű központi honlapról lehet tájékozódni: www.iypt.org.
A diákok egyéni felkészítése iskolájukban, a csapat felkészítése a verseny előtti hónapokban, az ELTE Anyagfizikai Tanszékén és a Fizikai Intézet más tanszékein történt, ahol Illy Judit Skrapits Lajos, Rajkovits Zsuzsann, Jánosi Imre és Horváth Viktor foglalkoztak a diákokkal.
Ezúton mondunk köszönetet a diákok nevében is azért, hogy az Oktatási Minisztérium már hosszú idő óta lehetővé teszi a versenyen való részvételünket, biztosítja az anyagi hátteret a szerepléshez.

 
Pályázati felhívás az Ifjú Fizikusok 23. Nemzetközi Versenyére
 

A 23. IYPT 2010. júliusában Ausztriában, Bécsben kerül megrendezésre. A versenyre az alább kitűzött feladatok közül 3‐4 probléma részletes kidolgozásával (mérési jegyzőkönyv a kísérleti körülmények és a mérési adatok feltüntetésével, a jelenség értelmezésével és fizikai leírásával) lehet pályázni. A verseny hivatalos nyelve az angol, a pályamunkákat azonban elegendő magyarul benyújtani. A pályamunkák és a válogatóversenyen a pályázó által választott feladat angol nyelvű előadása alapján az öt legjobb tanuló ‐ a csapatmunkára való további felkészítés után ‐ képviseli hazánkat a nemzetközi versenyen.
Pályázatok beküldési határideje: 2010. február 7.


Beküldési cím:
,,Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye ‐ Pályázat''
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Anyagfizikai Tanszék
1518 Budapest, Pf. 32.

A pályázatban szerepeljen: a pályázó neve, osztálya, értesítési címe, telefonszáma, e-mail címe, az iskolájának neve és címe, felkészítő tanárának neve, továbbá esetleges angol nyelvvizsga-oklevelének fénymásolata! (A 12. évfolyamos tanulók csak akkor pályázzanak, ha az érettségire és a versenyre való készülést össze tudják egyeztetni!)
 
*
 

1. Elektromágneses ágyú. Olyan tekercs (szolenoid), melynek energiáját kondenzátor biztosítja, alkalmas arra, hogy egy golyót kilőjünk vele. Készíts olyan szerkezetet, melyben a kondenzátort legfeljebb 50 V feszültségre töltheted fel. Vizsgáld a különböző paramétereket, és maximalizáld a golyó sebességét!
 
 

2. Ragyogó minta. Függőleges cső alsó végén vízcsepp helyezkedik el. Világítsd meg a cseppet vékony lézernyalábbal és figyeld meg az ernyőn látható mintázatot. Vizsgáld a mintázat szerkezetét és magyarázd meg a jelenséget!
3. Acélgolyók. Ha két acélgolyó ütközésekor vékony lapot (például papírt) teszünk közéjük, a golyók lyukat égethetnek a lapon. Vizsgáld a jelenséget a lap anyagát változtatva!
4. Szappanhártya. Készíts drótból kör alakú hurkot és alakíts ki rajta szappanhártyát szappanos vízbe mártva. Ha töltött testtel közelítünk a hártya felé, az deformálódhat. Vizsgáld, hogyan változik a hártya alakja a töltés helyzetétől és természetétől (eloszlásától) függően!
5. Rács. Tegyünk műanyag rácsot vízzel töltött henger alakú edény tetejére. Fedjük be a rácsot és fordítsuk az edényt fejjel lefelé. Mekkora lehet a rácson a lyukak maximális mérete, hogy a fedőt eltávolítva a víz még ne folyjon ki az edényből?
6. Jégtömb. Két végén súlyokkal terhelt huzalt jégtömbön vetünk át. A huzal áthaladhat úgy a jégtömbön, hogy az egyben marad. Vizsgáld a jelenséget!
7. Két lombik. Két hasonló lombikot (az egyik üres, a másikban víz van) gumicsövekkel egy alacsonyabban lévő közös víztárolóhoz csatlakoztatunk. Mindkét lombikot 100C-ra melegítjük, és egy ideig ezen a hőmérsékleten tartjuk őket. Amint a melegítést abbahagyjuk, a lombikok hűlnek, a csövekben a víz felemelkedik. Vizsgáld és jellemezd, hogy melyik csőben emelkedik fel a víz gyorsabban, és melyikben lesz a végső vízmagasság nagyobb! Hogyan befolyásolja az eredményt a melegítés időtartama?
 
 

8. Folyékony fényvezető. Átlátszó tartályt folyadékkal (például vízzel) töltünk meg. Az edény oldalán lévő lyukon a folyadék sugárban folyik ki. Világítsuk meg a kifolyónyílást a tartály túloldalán elhelyezett fényforrással úgy, hogy a fénynyaláb a lyukba vízszintesen lépjen be (lásd az ábrát). Milyen feltételek mellett viselkedik a folyadéksugár fényvezetőként?
 
 

9. ,,Ragadós'' víz. Vízszintes hengert függőleges vízsugár alá tartva, előfordul, hogy a víz a henger egyik oldalán végigfolyva, a túloldalon még egy darabon követi a felületet mielőtt a hengertől teljesen elválna. Milyen paraméterek határozzák meg jelenséget? Kísérletezz, s magyarázd meg a tapasztaltakat!
10. Nyugodt vízfelszín. Ha szél fúj a víz felett, hullámok keletkeznek. Ha azonban a vízen olajréteg is van, a hullámzás megszűnik. Vizsgáld a jelenséget!
11. Homok. A száraz homok sokkal ,,puhább'' a vizes homoknál. Ha azonban a homok egy adott vízmennyiségnél többet tartalmaz, akkor ismét puhává válik. Vizsgáld a homok ,,puhaságát'' meghatározó tényezőket!
12. Nedves törölközők. Ha nedves törölközővel suhintunk, esetenként ostor hangjához hasonló csattanás hallható. Vizsgáld a jelenséget! Miért hangosabb a csattanás vizes törölközővel, mint szárazzal?
13. Sikoltó pálca. Fogjunk fémrudat két ujjunk közé, majd üssünk rá. Hangot hallunk. Hogyan befolyásolja a keletkező hangot a befogás és az ütés helye?
14. Mágneses rugó. Két mágnest egymás fölé helyezünk úgy, hogy az egyik stabilan álljon, a másik pedig függőleges irányban mozoghasson. Vizsgáld a mágnes periodikus mozgását, rezgését!
15. Papír ,,szélmérő''. Ha vékony papírcsíkokat áramló levegő útjába helyezünk, egyfajta zaj hallható. Vizsgáld meg, hogyan lehet a zajból a levegőáram sebességére következtetni?
16. Forgó rugó. Spirálrugót felső végénél fogva függőleges tengely körül megforgatunk. Vizsgáld a rugó megnyúlását, ha az alsó vége szabad, illetve ha ahhoz egy testet rögzítettünk!
17. Kelvin-féle elektrosztatikus generátor (Thomson-féle elektrosztatikus generátor). Készítsd el a Kelvin-féle generátort! Mérd meg a rendszer által előállított legnagyobb feszültséget! Vizsgáld a feszültségnek a különböző paraméterektől való függését!