Cím: Matematika és fizika totó megoldása
Füzet: 2007/január, 57 - 59. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1. A helyes válasz: (X). Ha an jelöli a i=1ni összeg maradékát 10-zel osztva, akkor egyszerű számolással an+20=an adódik. Elég tehát azt meghatározni, hogy 32006 milyen maradékot ad 20-szal osztva.

320061(mod4)és32006=91003-1(mod5).
Az első kongruencia 5-szöröséből kivonva a második négyszeresét, azt kapjuk, hogy 320069(mod20). Így a32006=a9=5.
 
2. A helyes válasz: (X). Ha a Föld r sugarú, homogén tömegeloszlású gömb lenne, amely R sugarú pályán kering a Nap körül, akkor a kérdéses arány
12mR2ωkering21225mr2ωforog2=52(RrTforogTkering)2=52(15000000063701365)210400
lenne. Ez éppen egy kicsivel kevesebb, mint 11 000. Mégsem a (2)-es válasz a helyes, hiszen a Föld nem egyenletes tömegeloszlású, a belső magja sokkal nagyobb sűrűségű, mint a külső kéreg és a köpeny. Emiatt a Föld tehetetlenségi nyomatéka bizonyosan kisebb, mint a fenti képletben szereplő érték, a mozgási és a forgási energia aránya pedig nagyobb, mint 11 000.
 
3. A helyes válasz: (2). Felhasználva, hogy tg(π4)=1, illetve a tg(α±β) addíciós formulákat, az átrendezett feltétel tangensét véve kapjuk, hogy
tg[π4-arctg12]=1-121+112=1x+1y1-1xy,azaz13=x+yxy-1.
Innen rendezés után xy-3x-3y=1, amit (x-3)(y-3)=10 alakba írva leolvasható, hogy két megoldás van: x=4, y=13 és x=5, y=8.
 
4. A helyes válasz: (X). Adott össztöltés (N elemi töltés) esetén a Coulomb-erő (ami a töltések szorzatával arányos) akkor a legnagyobb, ha mindkét vízcsepp ugyanakkora, Ne/2 töltésű. A két erő ‐ az m tömegű cseppek közötti x távolságtól függetlenül ‐ akkor lesz egyenlő, ha
γm2x2=k(N2)2e2x2,
ahonnan az adatok behelyettesítése után N7 adódik. Ez a meglepő eredmény is érzékelteti, hogy mennyire gyenge a gravitációs kölcsönhatás az elektrosztatikus mellett.
 
5. A helyes válasz: (X). A gyakoriságok: 0 ‐ 99 999 485 134; 1 ‐ 99999945664;
2 ‐ 100000480057; 3 ‐ 99999787805; 4 ‐ 100000357857; 5 ‐ 99999671008;
6 ‐ 99999807503; 7 ‐ 99999818723; 8 ‐ 100000791469; 9 ‐ 99999854780.
 
6. A helyes válasz: (1). Határozzuk meg annak a vízcseppnek a sugarát, amelynél a kétféle energia nagyságrendileg egyenlő lenne. A felületi energia 4πR2α, ahol R a csepp sugara. A ϱ sűrűségű csepp tömege: m=4π3R3ϱ, a gravitációs kötési energia pedig kb. γm2R, hiszen a csepp egyes darabkáinak átlagos távolsága hozzávetőleg R. (Az integrálszámítással megkapható pontosabb képlet tartalmaz még egy 35-ös szorzótényezőt, de mivel csak nagyságrendi becslésre törekszünk, ezt a faktort a továbbiakban elhagyjuk.) A kétféle energia akkor lenne egyenlő, ha
γ(4π3R3ϱ)21R=4πR2α,azaz haR=94παγϱ310m  
lenne. Ez sokkal nagyobb, mint egy emberfej, s mivel a sugár növekedtével a gravitációs tér energiája sokkal gyorsabban (R5 szerint) nő, mint az R2-tel arányos felületi energia, az emberfej nagyságú vízcsepp felületi energiája sokkal nagyobb, mint a gravitációs terének energiája.
 
7. A helyes válasz: (X). Az alábbi 12 ,,síkbeli'':
 
 

és további 17 ,,térbeli'' alakzatot:
 
 

összesen tehát 29 különböző (egymásba eltolással és forgatással át nem vihető) testet lehet összeállítani.
 
8. A helyes válasz: (1). Az mg gravitációs erő és K közegellenállási erő együttes hatására mozgó golyó mozgásegyenlete
mg-K=ma,azaza=g-kv2ϱR,
ahol k állandó. (Kihasználtuk, hogy K a sebesség négyzetével is és a golyó keresztmetszetével is arányos, tehát Kv2R2, továbbá mϱR3.) A két golyó akkor mozog ugyanolyan módon, ha a ϱR szorzat mindkettőre ugyanakkora, vagyis ha a fagolyó nagyobb, mint a vasgolyó.
 
9. A helyes válasz: (2). (Lásd az F. 1722. feladat megoldását az 1972. évi februári számunkban.)
 
10. A helyes válasz: (2). A pingponglabdára ható közegellenállási erő és a tömeg hányadosa nagyobb, mint ugyanez a mennyiség a vasgolyónál. Emiatt a felfelé dobott pingponglabda nyilván hamarabb és alcsonyabban áll meg, mint a vasgolyó. A mozgás második feléről nem tudunk elemi úton határozott kijelentést tenni, hiszen a lefelé eső pingponglabda gyorsulása kisebb ugyan, mint a vasgolyóé, de az általa megtett út is rövidebb, mint a nehezebb golyóé. A mozgásegyenlet (amely a sebesség négyzetére nézve lineáris differenciálegyenlet) megoldható (lásd pl. Budó: Mechanika, 16.§), és a megoldásból leolvasható, hogy a nagyobb sűrűségű test ér hamarabb vissza.
 
11. A helyes válasz: (2). (Lásd a Gy. 1409. gyakorlat megoldását az 1972. évi októberi számunkban.)
 
12. A helyes válasz: (X). A villámhárító vezetéke általában rézből készül, ennek anyagi állandóit (vezetőképesség, sűrűség és fajhő) ismerjük. A villámcsapás ideje a másodperc töredéke, innen kiszámíthatjuk, hogy a vezeték még 1C-nyit sem melegszik fel.
 
13. A helyes válasz: (X) (Lásd az F. 1775. feladat megoldását az 1972. évi áprilisi számunkban.)
 
13+1. A helyes válasz: (X). A legfelső kocka középpontja 3,5 egység magasan van, az asztal szélétől pedig 1324 egységnyire ,,lóghat ki'', így az asztal szélétől mért távolsága (Pitagorasz tétele szerint) 3,541 egység. Ha viszont a tornyot az asztal sarkánál építjük fel, és mindkét irányban kilógatjuk az asztalról, a saroktól mért távolsága
d=(72)2+(1324)2+(1324)23,582>3,58.

 
 

 
*
 

Ez a TOTÓ nehezebbnek bizonyult a szokásosnál. A legtöbb találatot (8-at) Sümegi Károly (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., 12. o.t.) érte el. Összesen 32-en tippeltek, 7 szelvény volt 7 találatos. Legtöbben a 11. (utána a 3. és az 1.) megoldását találták el. A legkevesebb találatot a 13., majd a 2. és a 10. feladat kapta.