Cím: A mérési feladatok megoldásáról
Füzet: 1993/szeptember, 286 - 287. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A mérési feladatok megoldása eltér az elméleti példákétól, ezért tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk megoldóink figyelmét néhány szempontra, amit figyelembe vehetnek e feladatok megoldásakor.
A mérési feladat megoldása közben célszerű egy ,,jegyzőkönyvet'' vezetni, és megoldásként ezt a jegyzőkönyvet beküldeni. Egy ilyen jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mérés megtervezését, a mérőberendezések összeállításának pontos leírását, a mérés végrehajtásakor adódó eredményeket, az eredmények kiértékelését, és végül a hibák vizsgálatát.
A mérés megtervezése és elméletének kidolgozása általában elválaszthatatlan egymástól. Fel kell mérni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, azokat hogyan célszerű felhasználni, és az eljárás helyessége milyen elmélettel igazolható.
Ezután következik a mérőelrendezés összeállítása. Az összeállítás során ügyelni kell arra, hogy a mérőelrendezés valóban megfeleljen az elmélet kidolgozásakor feltételezett helyzetnek. A jegyzőkönyvben szerepelnie kell az elrendezés vázlatos rajzának, a fontos méreteknek, a mérőműszerek típusának.
A méréshez esetleg szükség lehet valamilyen bonyolultabb, drágább herendezésre, műszerre (mikroszkóp, érzékeny mérleg, kaloriméter stb). Ilyen esetekben kérjék a szaktanár támogatását, használják ki az iskolai szertár lehetőségeit.
A mérés végrehajtása során a mért eredményeket táblázatos formában célszerű feljegyezni. A mérés megbízhatóságát növeli és statisztikus hibák becslésére ad lehetőséget a mérés többszöri (3‐5 alkalommal való) megismétlése.
Az eredmények kiértékelése során a mért adatokból a mérés elméletének felhasználásával a mérési feladatban kérdezett értékek határozhatók meg. Az eredményeket célszerű grafikusan ábrázolni. A grafikonról leolvasható az eredmények szórása, illetve segítségével könnyebben vehetők észre az esetleges szisztematikus eltérések a helyes eredménytől.
A hibák vizsgálata nélkül a mérési feladat nem tekinthető megoldottnak. A grafikus ábrázolás segít a statisztikus és a szisztematikus hibák megtalálásában. Az előbbiek gondos, körültekintő méréssel sokszor csökkenthetők, az utóbbiak okának megtalálása azonban általában komoly elméleti munkát igényel.