Cím: Beszámoló a 2006. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról
Szerző(k):  Horváth Gyula ,  Zsakó László 
Füzet: 2006/október, 422 - 423. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb (KöMaL pontverseny is)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A 2006. augusztus 13‐20. között rendezték a 2006. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát (IOI) Mexikóban, Méridában. A versenyen 75 ország 284 versenyzője vett részt.
Versenyzőink közül Kormányos Balázs (Szeged, Radnóti Miklós Gimnázium) ezüstérmet, Acsai Péter (Nagykőrös, Arany János Gimnázium) bronzérmet szerzett. A verseny az elmúlt évekhez képest szakmailag is bírálható volt, több esetben a szerencsén múlt az eredmény.
A magyar résztvevők és eredményeik:

 
  61.Kormányos BalázsSzeged, Radnóti Miklós Gimnázium  91.Acsai PéterNagykőrös, Arany János Gimnázium  157.Vincze JánosDebrecen, Fazekas Mihály Gimnázium  176.Ludányi ÁkosEger, Neumann János Középiskola  

 
Eredményünk a tavalyinál kicsit gyengébb lett, de az országok sorrendjében ezzel is előre léptünk. Kiemelkedően szerepelt Kína, Lengyelország és Oroszország csapata. Idei új jelenség a diákolimpián a volt szovjet utódállamok (Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Litvánia, Lettország, illetve Kazahsztán) határozott előretörése.
Egy fontos jelenség a '90-es évekhez képest, hogy jelentősen beszűkült az egy korosztályból olimpiai részvételre esélyesek köre, akkor ugyanis ritkaság volt, hogy nem csupa 12. osztályos tanuló alkotta a csapatot. Ennek okát egyértelműen a kerettanterv jelentős informatika óraszámcsökkenésében látjuk. A felújított Nemzeti Alaptanterv hatása ‐ éppen a felmenő rendszerben való bevezetése miatt ‐ majd csak sok év után hozhat kedvező változást. Talán sokkal hamarabb eredményre vezethet a középiskolás nyelvi előkészítő évfolyamokban bevezetett tisztességes mennyiségű informatika óra.
Egy másik jelenség is megfigyelhető már évek óta, idén ez különösen feltűnő volt: a versenyzőink elemi hibákat vétenek a versenyen (nem oda mentik a megoldást, ahova kell, összekeverik a bal- és a jobboldalt, nem írnak ki a sor végére sorvég karaktert stb.). Ha ezeket nem követik el, akkor most egy arany, egy ezüst és két bronzérmünk lett volna. Ezzel a problémával azonban az olimpiai felkészítés nem tud foglalkozni, ezt az iskolának kellene megoldani. Jelenleg azonban a magyar iskolai gyakorlat, az érettségi, valamint az OKTV is olyan, hogy a tanuló gondolkodását próbálja mérni, s nem tekinti fontosnak a pontos feladatmegoldást, a precizitást (egy jellemző értékelés: ... lényegében megoldotta a feladatot, igaz, hogy nem azt írja ki, amit kell, és azt sem az elvárt formában, de látszik, hogy érti...). A világ azonban nem ilyen, az olimpiák történetében nem először veszítünk emiatt érmeket, és sajnos a szoftverek világpiaca sem ilyen (ott sem mondhatja egy adóbevallást készítő program szerzője, hogy ő tulajdonképpen jól számolt, csak egy 0-t felejtett le az adóösszegek végéről).
Ugyanakkor sok sikeresebben szereplő ország példája azt mutatja, hogy az eredményes szerepléshez korszerű tehetséggondozó rendszerre van szükség. Ennek alapja ma is létezik, a Nemes Tihamér OKSZTV és az Informatika OKTV1. Erre épül a két éve indított Neumann János Tehetséggondozó Program, amely regionális szinten terveink szerint idén is 400, országos szinten pedig 60 tehetséges diák felkészítéséről szól, havi 1-1 foglalkozással. A nemzetközi tapasztalatok alapján erre épül egy internetes tehetséggondozó program a legjobb 12-15 tanulónak, akik nagy eséllyel pályázhatnak az olimpiai csapatba kerülésre. Ehhez a programhoz az NJSZT előállította a tananyagot, amelyet ingyen ad segédkönyv formájában a résztvevő tanulóknak. Alapvető problémának tartjuk azonban, hogy a regionális és a helyi szinten sem megoldott az ilyen tehetséggondozó szakkörök indítása. Az iskolák sem veszik be ezt kötelező órának, regionális szinten sincs semmilyen anyagi forrás a lebonyolításra, ráadásul a hazai informatikai szakma sem hajlandó még tudomást sem venni a középiskolás tehetséggondozásról.
A 20-25 fős diákolimpiai válogatóversenyt is egy felkészítéshez kapcsoljuk, amelyen a tavalyihoz hasonlóan 6 versenyzőt választunk ki. A verseny után következik az olimpikonok felkészítése, minden felkészítés után újabb versennyel, ahol kiválasztjuk a végleges, 4 fős olimpiai csapatot. Ezután következhet az intenzív felkészülés, amelyre így további 1-2 hónap áll rendelkezésre.
Ahhoz, hogy ez a folyamat sikeres legyen, továbbra is szükségünk van az Oktatási Minisztérium támogatására, ahogyan arra a korábbi években többször is volt példa.
 
A következő olimpiák:
19. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Zágráb, Horvátország, 2007. augusztus 15‐22.
14. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Brno, Csehország, 2007. július 2‐9.
20. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Alexandria, Egyiptom, 2008.
1Mi ide sorolnánk lapunk két informatika versenyét is ‐ Informatika Bizottság.