Cím: Tudományos népszerűsítő előadások a Fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumban
Füzet: 2006/szeptember, 365. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A modern matematikába, illetve a matematika XX‐XXI. századi alkalmazásaiba pillanthatunk be neves egyetemi oktatók, kutatók segítségével. Mindig kedden, 16 órakor kezdődnek a diákok, tanárok és más érdeklődők számára meghirdetett programok a Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium Nagytermében.
Előadások ebben a tanévben:

 

  2006. szeptember 19.Moussong Gábor:A Poincaré-sejtés  (Topológia)  2006. november 21.Pelikán József:Konstansok  2007. január 23.Petz Dénes:Neumann János és a kvantum bitek(Információelmélet, kvantuminformatika)


2007 márciusában Lovász László, májusban Szász Domokos előadása várható.
 

Friss információk a
http://matek.fazekas.hu/portal/eloadas/
linken olvashatók. Az iskola címe: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.
 
Moussong Gábor: A Poincaré-sejtés
 

Henri Poincaré a XIX.‐XX. század fordulóján szinte egymaga hozta létre a modern matematika egyik alapkövévé vált tudományterületet, a topológiát. A róla elnevezett sejtés, amely a háromdimenziós tér szerkezetét világítja meg, a leghíresebb matematikai problémák közé került. A sejtést a legkiválóbb matematikusok száz éven keresztül hiába ostromolták.
Az utóbbi évek legnagyobb matematikai szenzációját jelenti az a hír, hogy Grigorij Perelman orosz matematikus megoldotta Poincaré sejtését. Sőt, ezt az eredményt speciális esetként nyerte egy általánosabb problémának, az úgynevezett geometrizációs sejtésnek a megoldásából.
Az előadás megkísérli a laikus érdeklődő számára befogadhatóvá és szemléletessé tenni ennek a problémakörnek a matematikai hátterét. Ehhez olyan alapvető kérdésekig kell visszanyúlni, hogy mi a geometria, mit is értünk geometriai téren, illetve a tér topológiai fogalmán. Szemléletes szinten megvizsgáljuk, milyen kölcsönhatás áll fenn a tér geometriája és topológiai szerkezete között. Ezeken a kérdéseken keresztül jutunk el a Perelman-féle eredmények jelentőségének a megértéséhez.