| Cím: | Áprilisi feladatok megoldása | ||
| Szerző(k): | Gnädig Péter , Radnai Márton , Tichy Géza | ||
| Füzet: | 2008/május, 313 - 314. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Szakmai cikkek | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Megfigyelések szerint ha egy automata nem fogadja el a forintos érmét, akkor azt az érmét erősen a földhöz kell vágni, utána már sikerül az automatát működtetni vele. Mi lehet a fizikai magyarázat?
Megoldás. A 100 forintos pénzérme anyaga bevont acél, ezért mágnesezhető. (Tessék kipróbálni!) A körgyűrű nikkellel, a belső rész Cu Zn ötvözettel van vékonyan bevonva. Mivel így a külső gyűrű ezüstfehér, a belső rész pedig aranysárga színű, ezért a mai 100 forintos érme a bicolor (kétszínű) érmék családjába tartozik. Az érme tömegének legnagyobb részét kitevő vas külső hatásokra gyengén felmágneseződhet, viszont ez a mágnesezettség ütés (mechanikai hatás) következtében megszűnhet, vagy lecsökkenhet. Az automata pénzérzékelő rendszerét megzavarhatja az érme mágnesezettsége, s ezen segíthet a ,,földhöz vágás''.
Megoldás. Pulzusszámnak az 1 perc alatti szívverések számát nevezik. Ha a beteg pulzusát fél percig figyelik, s az ezalatt számolt értéket beszorozzák 2-vel, akkor jó közelítéssel a pulzusszámot kapják, de ez a szám ‐ természetesen ‐ mindig páros lesz! Az ilyen ‐ időkímélő ‐ eljárás elfogadható akkor, ha a pulzusszám nagyságára vagyunk kiváncsiak, azt tekintjük mérendő mennyiségnek. Jóllehet a hosszabb mérési idő a mérés pontosságát kicsit növelné, de erre általában nincs szükség. Ha viszont a félperces mérésekből számolt pulzusszámok alapján pl. arra vonatkozó következtetést vonnánk le, hogy a betegek pulzusszáma milyen arányban páros, illetve páratlan szám, a kiértékelésnél a szisztematikus hiba tipikus esetét követnénk el. Az ilyen hiba a mérés sokszori megismétlésével sem csökkenthető, kiküszöbölésére csak az alkalmazott módszer gyökeres megváltoztatása után van esély!
Megoldás. A híd mindegyik pontonja a híd méteres darabjának súlyát tartja. A közölt rajz alapján kiszámítható, hogy a 42 méter széles, a híd tengelyének irányában 20 méter ,,hosszú'', lekerekített ponton alapterülete kb. . A belül üres vasbeton ponton által kiszorított víz tömege ‐ 5 méteres vízbemerülés esetén ‐ mintegy 3750 tonna. A híd méterenkénti tömege tehát 33 tonna, az egész szerkezet (a pontonok és a hídszerkezet) össztömege pedig nagyságrendileg 40 000 tonna lehet! Tanulságos még az 1 négyzetméterre eső átlagos tömeget is kiszámítani. Ez ‐ mivel a híd 16 méter széles ‐ kb. 2 tonna, biztosan sokkal több, mint az 1 négyzetméternyi pályatest (kb. 20 cm vastag betonréteg) és az ugyancsak 1 négyzetméternyi (de csak néhány cm vastag) acéllemezek össztömege. A híd tömegének legnagyobb részét tehát az úszó pontonok képezik. Februári számunk első belső borítóján közöltünk néhány fényképet magyarázat nélkül. A borító felső részén látható kép Ipolyvisken (Vyškovce nad Ipl'om, Szlovákia), a befagyott horgásztó jegén készült. A tó fenekén lévő szerves hulladék (nád, haltetemek) folyamatos bomlásban vannak, ami gázfejlődéssel jár. Amikor a jég már összefüggő, a gáz nem tud kijutni a szabadba és megreked a jég alatt. Ettől keletkeznek a képen látható cseppkő-szerű oszlopok. (A jégen látható görbe vonalak megtévesztőek: egy korcsolya nyomai.) |