A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1937. szept. 15. határidővel a következő három tételt tűzzük ki. Pályázhatnak oly első- és másodéves egyetemi hallgatók is, akik folyóiratunknak munkatársai voltak.
I.
Bebizonyítandó, hogy
Berend
II.
Állapítsuk meg azt a vonatkozást, amely egy síknégyszögnek egy csúcsba ütköző , oldalai és átlója, valamint ez oldalakkal szembenfekvő , oldalai és a másik átlója között fennáll. K.
III.
Ha az négyszög és a egyenes adva van egy síkban, akkor végtelen sok () oly négyszöget lehet rajzolni, amelynek , , , , , oldalai és átlói a egyeneshez ugyanoly szögek alatt hajlanak, anélkül hogy azokkal parallelek volnának, mint megfelelőleg az első négyszög , , , , , oldalai és átlói. Igazoljuk: 1. Az háromszög az háromszögekkel perspektív, tehát az , , egyenesek egy pontban (perspektivitási középpontban) találkoznak és így a , ; , ; , oldalpárok egymást egy egyenesen (perspektivitási tengelyen) metszik; 2. az pontok geometriai helye az négyszög köré írt kúpszelet, amelynek egyik tengelye a egyenessel parallel; 3. az egyegesek egy az háromszögbe írt parabolának érintői, amelynek tengelye ugyanoly szög alatt hajlik a egyeneshez, mint a parabola gyújtópontját, a ponttal összekötő egyenes, anélkül, hogy ezzel parallel volna; 4. a szerkesztésből folyólag határozzuk meg az kúpszelet , , , pontjainak érintőit és az parabolának érintőpontjait az háromszög oldalaival. Klug. |