Cím: A Ceva-tétel trigonometrikus alakja és néhány alkalmazása
Szerző(k):  Kiss Márton 
Füzet: 2005/december, 514 - 518. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Giovanni Ceva (1647‐1736) olasz matematikus tétele arra ad szükséges és elégséges feltételt, hogy egy háromszög egy-egy csúcsán áthaladó három egyenes mikor párhuzamos, vagy metszi egymást egy pontban. Bevezetésképpen idézzük fel a tételt:

 
1. tétel (Ceva tétele). Legyen D, E, F rendre az ABC háromszög BC, AC és AB oldalának egy-egy pontja. AFFBBDDCCEEA=1 akkor és csak akkor, ha az AD, BE és CF egyenesek egy ponton mennek át, vagy párhuzamosak.
 

A bizonyítás megtalálható például Hajós György: Bevezetés a geometriába c. könyvében [2].
Sok feladatban azonban az említett feltétel bonyolult számításokra vezet. Versenyeken, ahol a feladatok megoldása időhöz van kötve, fontos, hogy minél egyszerűbb, könnyebben használható feltételeket tudjunk felírni. A Ceva-tétel következő, trigonometrikus alakját Matolcsi Máté dolgozatából [4] vettem át:
 
2. tétel (Ceva tétele, trigonometrikus változat). Az AD, BE és CF egyenesek akkor és csak akkor párhuzamosak vagy mennek át egy ponton, ha
sinBADsinDACsinCBEsinEBAsinACFsinFCB=1,
azaz az AD, BE és CF szakaszok megfelelő oldalaktól vett távolságarányainak szorzata 1 (1. ábra).
 
 

1. ábra
 

Bizonyítás. Bocsássunk merőlegeseket D-ből az AB és AC oldalakra! A talppontok legyenek A1 és A2. Tegyük fel, hogy AD, BE és CF egy ponton mennek át. Vegyük észre, hogy
sinBADsinDAC=DA1DA2=BDsinβDCsinγ
és ez éppen az AD egyenesnek az AB és AC oldalegyenesektől mért távolságaránya. Hasonlóképpen sinCBEsinEBA=CEsinγEAsinα, valamint sinACFsinFCB=AFsinαFBsinβ. Összeszorozva
sinBADsinDACsinCBEsinEBAsinACFsinFCB=BDsinβDCsinγCEsinγEAsinαAFsinαFBsinβ==BDDCCEEAAFFB=1.
Megfordítva, ha
sinBADsinDACsinCBEsinEBAsinACFsinFCB=1,
akkor ugyanígy bizonyíthatjuk, hogy BDDCCEEAAFFB=1, azaz AD, BE és CF egy ponton mennek át.  
Egy szintén rövid, ám Ceva tételét nem használó bizonyítás olvasható a KöMaL egy régebbi számában [1]. Megjegyzendő, hogy a tétel mindkét változata szerepel a Theorems in the geometry of the triangle c. angol nyelvű jegyzetben [3].
Térjünk most már rá az alkalmazásokra. Figyeljük meg, hogy az alábbiakban az eredeti Ceva-tételt csak nehézkesen tudnánk alkalmazni, míg a trigonometrikus változat a szinusz-tétel segítségével jól alakítható összefüggéseket eredményez.
 
1. feladat. Legyenek a hegyesszögű ABC háromszög oldalaira írt hasonló egyenlőszárú háromszögek ABC1, BCA1 és CAB1. Ekkor az AA1, BB1 és CC1 szakaszok egy ponton mennek át (2. ábra).
 
 

2. ábra
 

Bizonyítás. A módosított Ceva-tételt alkalmazzuk:
sinBAA1sinA1ACsinCBB1sinB1BAsinACC1sinC1CB==A1CsinA1ACsinBAA1BA1B1AsinB1BAsinCBB1CB1C1BsinC1CBsinACC1AC1==A1AsinA1CAsinABA1A1AB1BsinB1ABsinBCB1B1BC1CsinC1BCsinCAC1C1C==sinABA1sinA1CAsinBCB1sinB1ABsinCAC1sinC1BC=1,
ahol az első lépésben azt használtuk ki, hogy a háromszögek egyenlő szárúak, a második lépésben pedig a szinusz-tételt. Végül a számlálóban és a nevezőben egyenlő szögek maradtak, hiszen az oldalakra írt háromszögek hasonlósága miatt ABA1=C1BC, BCB1=A1CA és CAC1=B1AB.  
A következő feladat az 1990. évi Kürschák-versenyen szerepelt:
 
2. feladat (Kürschák-feladat). Az ABC háromszög beírt körének középpontja legyen K, a hozzáírt körök középpontjai legyenek A0, B0, C0. Jelölje A1 a BC oldal és a BKC szög felezőjének, B1 az AC oldal és a AKC szög felezőjének, C1 pedig az AB oldal és a AKB szög felezőjének a metszéspontját. Ekkor az A0A1, B0B1, C0C1 egyenesek egy ponton mennek át.
 
 

3. ábra
 

Bizonyítás. A0, B0, C0 a megfelelő külső szögfelezők metszéspontja, így az A, B, C csúcsok az A0B0C0 háromszög oldalaira esnek. Az A0A1 egyenesre vonatkozó távolságarány az A0B0C0 háromszögben
CA1sinBCA0A1BsinCBA0=CA1cosγ2A1Bcosβ2.
Hasonlóan kaphatók a B0B1 és a C0C1 egyenesre vonatkozó távolságarányok, így e három arány szorzata
CA1A1BAB1B1CBC1C1A.
A szögfelezőtétel szerint másfelől
CA1A1B=CKBK,AB1B1C=AKCKésBC1C1A=BKAK,
az említett három arány szorzata tehát 1. Ceva tételének módosított változata szerint tehát az A0A1, B0B1, C0C1 egyenesek egy ponton mennek át.  
A következő feladat egy olimpiai válogatóversenyen szerepelt 1991-ben:
 
3. feladat. Legyenek a PQRSTU hatszög szemközti oldalai párhuzamosak. Igazoljuk, hogy a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő MPQMST, MQRMTU és MRSMUP szakaszok egy ponton mennek át (4. ábra).
 
 

4. ábra
 

Bizonyítás. Hogy a Ceva-tételt alkalmazhassuk, találnunk kell egy olyan háromszöget, amelynek a csúcsain mennek át a megadott szakaszok. Húzzuk meg a PS, QT és RU átlókat. Ismeretes, hogy egy trapéz átlóinak a metszéspontja rajta van a trapéz párhuzamos oldalait összekötő középvonalán, ezért például MPQ, A és MST egy egyenesen vannak. (Valóban, PQ és ST párhuzamossága miatt az APQ és az AST háromszögek hasonlóak. Az A fixpontú középpontos hasonlóság, ami P-t S-be, Q-t pedig T-be viszi át, MPQ-t MST-be viszi, tehát ezek egyenese áthalad A-n.) Egy kis átfogalmazással most már az a feladatunk, hogy belássuk, hogy az ABC háromszög csúcsain áthaladó MPQMST, MQRMTU és MRSMUP egyenesek egy ponton mennek át. Írjuk fel MPQ távolságát az oldalaktól. Most azonban ne az A csúcsnál levő szöge(ke)t használjuk, hanem az APQ háromszög másik két szögét, amelyekről többet tudunk. Eszerint MPQ távolsága az AB és AC oldalaktól PMPQsinSPQ, illetve MPQQsinPQT, és minthogy MPQ felezőpont, ezek aránya sinSPQsinPQT. A szinusz-tétel szerint ez megegyezik AQAP-vel, ami az APQ és az ATS háromszögek már említett hasonlósága miatt QTPS-sel egyenlő. Hasonlóan kapjuk, hogy MRS-nek a BC és BA oldalegyenesektől vett távolságainak aránya PSUR, míg MTU távolságainak aránya a CA és CB oldalegyenesektől URQT. Ezen arányok szorzata 1, tehát MPQMST, MQRMTU és MRSMUP valóban egy ponton mennek át.  
Végül egy érdekes típusfeladat:
 
4. feladat. Legyenek az ABC háromszögben az AD, BE és CF szögfelezők, a DEF háromszögben pedig a DG, EH és FI szakaszok magasságok. Bizonyítsuk be, hogy ekkor az AG, BH és CI szakaszok egy ponton mennek át.
 

Ha pusztán az eredeti Ceva tétellel bizonyítanánk, meglehetősen sok, bonyolult arányt kellene kiszámítanunk. Szerencsére az általunk használt trigonometrikus változattal egy egyszerű, egyben jóval általánosabb állítást kapunk.
 
5. feladat. Ha az ABC háromszögben az AD, BE és CF szakaszok egy ponton mennek át, valamint a DEF háromszögben a DG, EH és FI szakaszok egy ponton mennek át, akkor az AG, BH és CI szakaszok is egy ponton mennek át.
 
 

5. ábra
 

Bizonyítás. Legyen K az AD és EF, L a BE és DF, M pedig a CF és DE szakaszok metszéspontja. K távolsága AB-től és AC-től FKsinAFK, illetve KEsinKEA. Hasonlóan írhatjuk fel L és M távolságát az ABC háromszög megfelelő oldalaitól. Mivel AK, BL és CM egy ponton mennek át, felírhatjuk a Ceva-tétel módosított változatát az ABC háromszögben:
FKsinAFKKEsinKEADLsinBDLLFsinLFBEMsinCEMMDsinMDC=1.(1)
Másrészt a DEF háromszögre felírva az eredeti Ceva-tételt:
EKKFFLLDDMME=1.(2)
Megszorozva ezzel az előző egyenletet, azt kapjuk, hogy
sinAFKsinKEAsinBDLsinLFBsinCEMsinMDC=1.(3)
Hátra van még, hogy azt is kihasználjuk, amit a DG, EH és FI szakaszokról tudunk. A DEF háromszögben alkalmazva Ceva tételét,
EGGFFHHDDIIE=1.(4)
Elosztva ezzel (3)-at:
FGsinAFKGEsinKEADHsinBDLHFsinLFBEIsinCEMIDsinMDC=1,(5)
ez az egyenlőség pedig éppen azt állítja, hogy az AG, BH és CI szakaszok megfelelő oldalaktól vett távolságarányainak szorzata 1, azaz Ceva tételének módosított változata szerint ezek a szakaszok is egy ponton mennek át.  
Köszönetet szeretnék mondani Matolcsi Máténak a cikk alapötletéért, és azért is, hogy [4] dolgozatát felhasználhattam.
 
Hivatkozások
 

[1] Surányi János: Az 1990. évi Kürschák József Matematika Tanulóverseny feladatainak megoldása, Középiskolai Matematikai Lapok, 41 (1991), 51‐61.
[2] Hajós György: Bevezetés a geometriába, Tankönyvkiadó (Budapest, 1972).
[3] P. Körtesi: Theorems in the geometry of the triangle, Junior Mathematical Society Miskolc (Miskolc, 1998).
[4] M. Matolcsi: Ceva's theorem and a few extensions, Extended Essay (Atlantic College, 1993).