Cím: Egyenlőtlenségek (A közlemény feladatainak megoldása 1. rész)
Szerző(k):  Kántor S. ,  Zatykó L. ,  Zobor E. 
Füzet: 1952/március, 51 - 57. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1951/december: 376. matematika feladat, 1951/december: 377. matematika feladat, 1951/december: 378. matematika feladat, 1951/december: 379. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Hatványközepek közti egyenlőtlenségekkel foglalkozva láttuk, hogy a mértani közép elválasztja a pozitív és negatív kitevős hatványközepeket. Bizonyításainkat túlzott bonyodalmak elkerülésére csak racionális kitevőkre korlátoztuk. Így megmutattuk, hogy ha r pozitív racionális szám és a1, a2, ..., ak tetszés szerinti pozitív számok, amelyek közt vannak különbözők, akkor

a1a2...ak1k<a1r+a2r+...+akrk1r,
vagy mindkét oldal 10 alapú logaritmusát véve
1k(lga1+lga2+...+lgak)<1rlga1r+a2r+...+akrk.(1)

Itt a jobboldali logaritmusos kifejezést szeretnénk ‐ esetleg alkalmasan nagyítva is közben a kifejezést ‐ úgy átalakítani, hogy abban az egyes a-k különválasztva szerepeljenek. Nézzük tehát, milyen felső korlátot tudunk találni az lgx függvény számára.
Rajzoljuk meg az lgx függvény görbéjét. Miután a görbe alulról konkáv, meghúzva egy érintőt, a görbe mindenütt ez alatt marad. Rajzoljuk meg az x=1 abszcisszájú pontban az érintőt. Jelöljük ennek meredekségét m10-zel. (Meredekségnek nevezzük az egyenes ordinátájának változását, mialatt az abszcissza egy egységnyit változik.)
 
 

Ekkor az 1 abszcisszájú ponttól egy tetszésszerinti x pontig az ordináta változása m10(x-1). Mivel az 1 abszcisszához az lg1=0 ordináta tartozik, így az érintő az m10(x-1) függvény képe. Előbbi megállapításunk tehát az algebra nyelvén így írható: ha x1
lgx<m10(x-1).(2)

Itt, ha x>1, akkor átoszthatunk x-1-gyel, ha pedig x<1, akkor mind két oldal negatív lévén először -1-gyel szorzunk, ellenkezőre változtatva az egyenlőtlenség jelét és aztán 1-x-szel osztunk. Így azt kapjuk, hogy
lgxx-1<m10,hax>1és-lgx1-x=lgxx-1>m10,ha0<x<1.

Ennél az egyenlőtlenségnél többet is mondhatunk: ha elég közel választjuk x-et 1-hez, akkor lgx/(x-1) értéke tetszésszerint kevéssel fog eltérni m10-től. Pontosabban szólva akármilyen kis pozitív e számot választunk is, ehhez mindig ki tudunk jelölni az x=1 pont körül egy alkalmas kis szakaszt, hogy az ebbe a szakaszba eső x-ekre a szóbanforgó tört e-nél kevesebbel különbözzék m10-től. Rajzoljuk meg ugyanis az m10-e meredekségű egyenest is az (1,0) ponton át. Ez még pontosan egy pontban metszi a görbét a konkávság miatt, mégpedig az (1,0) ponttól jobbra, mert 1-nél kisebb abszcisszákra az egyenest és a görbét elválasztja az érintő. Jelöljük ennek a metszéspontját x1-gyel, akkor nyilván 1<x<x1-re
lgx>(m10-e)(x-1),vagyism10>lgxx-1>m10-e.
Hasonlóan látható, hogy az m10+e meredekségű (m10+e)(x-1) egyenes egy 0 és 1 közti x2 abszcisszájú pontban metszi másodszor a görbét. Így ha (0<)x2<x<1,
lgx>(m10+e)(x-1)
és mivel lgx is, x-1 is negatív, innen, meg a fönti egyenlőtlenségből
m10<lgxx-1<m10+e.
Így azt kaptuk, hogy ha x1>x>x2,
m10+e<lgxx-1<m10+e,(3)
ami valóban ezt jelenti, hogy ebben a szakaszban lgxx-1e-nél kevesebbel különbözik m10-től. Ezt rövidebben így is írhatjuk az algebra nyelvén:
|lgxx-1-m10|<e.
*
A talált egyenlőtlenségeket alkalmazzuk az x=ar értékre, ahol a egytől különböző pozitív szám, r pedig pozitív racionális szám. Ekkor azt kapjuk, hogy
rlga<m10(ar-1).
Innen, mivel r és m pozitív,
ar-1r>lgam10.(4)

Másrészt azt is megmutathatjuk, hogy a bal és jobb oldal különbsége tetszésszerint kicsi lesz, ha r-et elég kicsinek választjuk. Ha ezt bebizonyítottuk, abból utolsó állításunk azonnal következik. Láttuk ugyanis, hogy bármilyen pozitív e számhoz megadható olyan x1>x>x2 szakasz az 1 pont körül, amelyen belül fennáll a (3) egyenlőtlenség. Még bizonyítandó állításunk éppen azt jelenti, hogy ha a>1, akkor található olyan r pozitív racionális szám, melyre
1<ar<x1,
ha pedig 0<a<1, akkor található olyan r, amelyre
x2<ar<1.
Az így kiválasztott r-re (3) első része szerint
m10-e<rlgaar-1.(5)

Osszunk még lga-val:
m10lga-elga<rar-1.
Innen először is leolvashatjuk, hogy rar-1 nem lehet túl kicsiny, hiszen e-t tetszésszerint választhatjuk (persze más és más e értékhez más és más r érték lesz megfelelő.) Legyen pl.: e=m102 akkor azt kapjuk, hogy
12m10lga<rer-1.(5')
Szorozzuk másrészt az (5) egyenlőtlenséget ar-1rm10-zel, akkor
ar-1r-em10ar-1r<lgam10,
azaz, felhasználva (4)-et és (5')-t .
lgam10<ar-1r<lgam10+em10ar-1r<lgam10+e2lgam102,
amint r-et elég kicsinynek választjuk.
Itt számunkra csak annyi lényeges, hogy e szorzója egy határozott, az r választásától független mennyiség. Így ha azt akarjuk elérni, hogy ar-1r eltérése lgam10-től 1/1000-nél kisebb legyen, akkor először is e-t kell úgy választani, hogy még a lgam102-szerese is 1/1000 alatt maradjon. Ezután ehhez az e-hez határozunk meg egy olyan x1>x>x2 szakaszt, amelyre teljesül a (3) egyenlőtlenség és az e=m102 -nek megfelelő hasonló egyenlőség is, és végül egy olyan r értéket, melyre x1>ar>x2. Ezzel bizonyítva lesz állításunk, ha még megmutatjuk a következő segédtételt:
ha a pozitív szám és e tetszés szerinti kis pozitív szám, mindig található hozzájuk olyan pozitív, racionálias r szám, melyre
1-e<ar<1+e.
A bizonyítás a Bernoulli-egyenlőtlenség alapján történhet, szószerint ugyanúgy, mint ahogyan IV. közleményben a1n-ra bizonyítottunk egy hasonló tényt (III. évf. 205. old.). Tudjuk, hogy ha h>-1, akkor
(1+h)x<1+hx,ha0<x<1és(1+h)x>1+hx,hax>1,vagyx<0.



Esetünkben ha a>1, és r számára 1-nél kisebb értéket keresünk csak, akkor az első egyenlőtlenség szerint
ar=[1+(a-1)]r<1+r(a-1).
Válasszuk r-et úgy, hogy az 1-en kívül az ea-1 értéknél is kisebb legyen, akkor az így választott r-re
1<ar<1+e.
Ha viszont 0<a<1, akkor a második egyenlőtlenséget használjuk fel negatív kitevő esetén:
ar=(1a)-r=(1+1-aa)-r>1-r1-aa.
Itt, ha a közel van 0-hoz, az r szorzója bármilyen nagy lehet, de minden esetre r-től független érték és így r választható olyan kicsinek, hogy r1-aa<e legyen. Ez esetben az így megválasztott r-re az
1>ar>1-e
egyenlőtlenség fog fennállni. Ezzel segédtételünket bebizonyítottuk s így az ar-1r-re vonatkozó állítás bizonyítása is teljes. 2
Térjünk most vissza a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenség kérdésére. Az (1) egyenlőtlenség jobboldala (2) szerint így alakítható:
1rlga1r+a2r+...+akrkm10r(a1r+a2r+...+akr-kk).
Az éppen bebizonyított tétel szerint tetszés szerinti kicsi pozitív l korláthoz találhatunk olyan r1 kitevőt, melyre
lga1m10-l<a1r1-1r1<lga1m10+l
hasonlóan olyan r2-t is, melyre
lga2m10-l<a2r2-1r2<lga2m10+l,
és így tovább, végül egy olyan rk-t, melyre
lgakm10-l<akrk-1rk<lga2m10+l.
A kitevők közül a legkisebbet választva r-nek arra mindegyik felírt egyenlőtlenség egyidejűleg teljesül és így erre
lga1+lga2+...+lgakm10-kl<a1r-1r+a2r-1r++...+akr-1r<lga1+lga2+...+lgakm10+kl.(6)


Az (1), (5) és (6) egyenlőtlenségek együtt azt adják, hogy alkalmas elég kis r-re
1k(lga1+lga2+...+lgak)<1rlg(a1r+a2r+...+akrk)<<1k(lga1+lga2+...+lgak)+lm10.


Az r-edik hatványközép tehát legfeljebb l/m10-zel térhet el a mértani középtől. Itt m10 egy adott érték (kiszámítható, hogy m10=0,43429...) így l/m10 is tetszés szerint kicsinek választható. Ha egy megadott h számnál kisebb eltérést akarunk elérni, akkor l-et m10h-nál is kisebbre kell választanunk; a fenti bizonyítás szerint ehhez is található olyan r, melyre az r-edik hatványközép logaritmusa h-nál kevesebbel múlja felül a mértani közép logaritmusát. 3
Vizsgáljuk még meg a negatív kitevős hatványközepek kérdését. Tudjuk, hogy
((1/a1)r+(1/a2)r+...+(1/ak)rk)-1r<a1a2...ak1k.
Vegyük mindkét oldal reciprokát, az egyenlőtlenséget ellenkezőre változtatva és alkalmazzuk eredményünket az 1/a1, 1/a2, ..., 1/ak számokra, kapjuk, hogy tetszésszerinti h számhoz találhatunk olyan kitevőt, melyre
lg1a11a2...1ak1k<1rlg(1/a1)r+(1/a2)r+...+(1/ak)rk<<lg1a11a2...1ak1k+h.


Szorozzuk végig az egyenlőtlenséget -1-gyel:
lga1a2...ak1k>lg((1/a1)r+(1/a2)r+...+(1/ar)rk)-1r>>lga1a2...ak1k-h


vagyis alkalmas kis kitevő esetén a negatív kitevőhöz tartozó hatványközepek logaritmusa is tetszés szerint közel jut a mértani közép logaritmusához. 4
Ezek alapján joggal tekinthetjük a mértani közepet ,,nulladik hatványközép''-nek.

*Ezzel megoldását adtuk a 376. feladatnak.

2Ezzel megoldását adtuk a 377. feladatnak.

3Ezzel megoldását adtuk a 378. feladatnak.

4Ezzel megoldását adtuk a 379. feladatnak.