Éppen száz éves lenne Kunfalvi Rezső, korunk fizikai kultúrájának is meghatározó egyénisége. A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem matematika és fizika szakán tanári oklevelet szerzett, majd rövid ideig az egyetemen, Ortvay Rudolf tanszékén tanársegédként dolgozott. Érdeklődése és nevelni, tudást átadni akarása azonban hamar a középiskolák felé fordította.
Tanított Pestszenterzsébeten a Kossuth Lajos Gimnáziumban, ezután a Fáy András Gimnáziumban, majd a budai József Attila Gimnáziumban. Aktivitása nemcsak a fizika iránt volt nagy, elmondhatjuk róla, hogy igazi polihisztor volt. A természet iránti vonzalma révén sokat kirándult, csúcsokat hódított meg, az Alpok minden zugát megismerte. Diákjait is a természet szeretetére nevelte, ebben sokat segített cserkészvezetői tapasztalata.
A természetszeretete vezette el kora művészetéhez, a fotózáshoz. Könyveiből, cikkeiből sokan tanulták meg a fényképezés fortélyait. A kiránduláson szerzett élményeiről, a tájakról, emberekről megjelent cikkei és fényképei nemcsak a természettudós beszámolói voltak, hanem irodalmi, művészeti értékkel is rendelkeztek. Élvezettel olvashatjuk ma is pl. a Természettudományi Közlönyben megjelent írásait.
Meg kell még említenünk a nyelvek iránti fogékonyságát. Számos nyelven beszélt és levelezett, még sikeres angol nyelvkönyvet is írt. Sokoldalú érdeklődése, aktivitása mellett azonban mégiscsak a fizikát és annak tanítását tartotta életcéljának. Érdekes előadásai nagyon sok diákjával szerettették meg ezt a tárgyat.
Szervezőkészsége messze túlnőtt a középiskola keretein. 1957-ben sikerült elérnie, hogy a Középiskolai Matematikai Lapok fizika rovattal bővüljön, amelynek szerkesztője lett. Személye adta meg a rovat arculatát, sikerrel irányította az ország diákságának érdeklődését a fizika iránt. Öt évvel később megszervezte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Ifjúsági Fizikai Körét (IFK). Ide meghívta mindazokat a diákokat, akik a Matematikai Lapokban fizikából jól szerepeltek. A Kör vezetőjévé egy fiatal fizikust, Gaál Istvánt választotta. Gaál István eredeti ötletekkel és nagy lelkesedéssel látott munkához. A mai fizikus generáció sok tagjának szemléletét nagy mértékben ő alakította ki, az IFK-s elmények és az ott megismert emberek hatására lettünk fizikusok.
Az IFK önképzőkör jelleggel működött: az előadásokat Gaál István instrukciói alapján a tagok tartották, a szervezési feladatokat a Kör elnöke látta el. Az első, akkor középiskolás elnökök ma már híres személyiségek a fizikában: Náray-Szabó Gábor, Mezei Ferenc, Nagy Dénes Lajos, Major János, Földeáki Mária, Simon István, és még sorolhatnánk.
Az akkori fiatal fizikusokból és fizikus hallgatókból szervezett egy néhány fős csapatot, velük éveken keresztül látogatta az ország azon részeit, ahol kevés megoldója volt a KöMaL fizikai feladatainak. Ez az országjáró mozgalom a TIT, azaz a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretein belül működött. Ők fizették az útiköltséget és a szállást, minden más Rezső bácsi érdeme volt. A helyszínen (általában a város legjobb hírű gimnáziumában) először ő tartott egy rövid, bevezető jellegű előadást a helyi tanárok által kömalozásra alkalmasnak tartott diákoknak. Ezután jöttek a rutinos feladatmegoldó ,,fiatal kollégák'', akik tanulságos, különböző nehézségi fokú mintafeladatokat oldottak meg, mutatva a hallgatóságnak, hogy nem is olyan nehéz mesterség ez! A mozgalom nagyon eredményes volt: a következő tanévben jelentkező új megoldók jelentős száma a fehér foltok eltűnését igazolta.
Idén júliusban a spanyolországi Salamancában rendezték meg a 36. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát. A versenyeken 73 ország diákjai vettek részt ötfős csapatokkal, és két vezető kísérte el őket. A Nemzetközi Fizikai Olimpia története 1966-ig nyúlik vissza. Kunfalvi Rezső két másik fizikatanárral, (Rostislav Koštial, Csehszlovákia és Czesław Ścisłowski, Lengyelország) elhatározta, hogy a Matematikai Diákolimpiához hasonlóan megszervezik a Fizikai Diákolimpiát is.
És meg is tették! Az első ilyen fizikaversenyt 1967-ben Lengyelországban rendezték meg. Háromfős csapatok indultak, a magyar csapat vezetője Kunfalvi Rezső volt. A következőre hazánkban került sor. Itt már nyolc ország vett részt. A harmadik olimpiát Brnoban tartották, ahol kialakították a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiák ma is érvényes alapszabályát. Kunfalvi Rezső több mint tíz évig volt a magyar csapat vezetője, és a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia meghatározó szervező egyénisége.
Az olimpiákig hazánkban fizikából csak elméleti verseny létezett. Először az olimpiára történő felkészítés során kaptak a diákok kísérleti feladatokat. A KöMaL-ban a kísérleti feladatok versenye is az ő ötlete volt. Mindezen kezdeményezésének állít emléket az olimpiák válogatóversenye, melyet néhány év óta Kunfalvi Rezső emlékversenynek neveznek.
Most, amikor a 100. születésnapját ünnepeljük, szeretettel gondolnak rá mindazok, akik Rezső bácsit személyesen ismerhették, és remélhetően azok is, akik csak a nevével és az igazán gazdag életművével találkozhattak. Az általa létrehozott szellemi tőke még most is dolgozik, kamatait folyamatosan hasznosíthatja a fizikát kedvelő ifjúság. Talán ez a hosszan tartó kisugárzás tenné leginkább boldoggá őt is, ha közöttünk lehetne.