Cím: Az Iskolarádió matematikai szakköre
Szerző(k):  Herczeg János 
Füzet: 1977/december, 215 - 217. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A szakkör következő adásában (a 3. műsorban, január 30-án 15.30‐16.00 óráig) Surányi János egyetemi tanár azzal ismerteti meg a veszprémi Lovassy László Gimnázium szakkörét és a hallgatókat, hogy

 

Mi a teljes indukció?

 

Rokon jelenségeket megfigyelve igyekszünk felfedezni bennük a közös törvényszerűséget. Ha találunk ilyet, annak érvényességét egyrészt újabb hasonló helyzetek létrehozásával ellenőrizhetjük. Közvetettebb mód a következmények levonása és annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e ezek vagy sem. Ha szükséges, alkalmasan módosítjuk a feltételezett törvényszerűséget. Ezt a módszert nevezik indukciónak. A természettudományoknak alapvető módszere ez, de a matematikában is gyakran sejtenek meg összefüggéseket indukció útján.
A matematikus azonban nem állhat meg törvényszerűségek megfigyelésénél. Azokat csak akkor fogadhatja el korlátlanul érvényesnek, ha ennek okát tudja adni, be tudja bizonyítani őket. Miután elvont fogalmakkal dolgozik, amelyek kapcsolatát a logika szabályozza, erre kilátása is van.
Természetes számokra vonatkozó állításoknak egy jellegzetes bizonyításmódja lényegében azon alapszik, hogy minden természetes számhoz eljutunk, ha elindulunk az 1-től és minden egész számról a rákövetkezőre térünk. Ezt a bizonyításmódot nevezik teljes indukciónak, bár alig fedezhető fel valami rokonsága az indukcióval.
Az adás rámutat vermekre is, amelyekbe bele lehet esni. Ezek elemzésével mélyebben megvilágítja a módszer lényegét. Ugyancsak sokat árul el ennek a bizonyítási ,,automatának'' a szerkezetéről az a példa, amelyben könnyebb egy többet mondó állítást bebizonyítani, mint a kevesebbet mondót.
Az adásban hallottak alkalmazására és gyakorlására a következő feladatok megoldását javasoljuk:
 

Feladatok.
 

1. Bizonyítsuk be, hagy ha n pozitív egész szám és a1, a2, ..., an, (-1)-től különböző számok, akkor
a11+a1+a2(1+a1)(1+a2)+...+an(1+a1)(1+a2)...(1+an)==1-1(1+a1)(1+a2)...(1+an).



Milyen összefüggést ad ez, ha a1=a2=...=an=1?
 

2. Bizonyítsuk be, hogy ha φ2kπ (k egész szám), akkor
sinα+sin(α+φ)+...+sin(α+nφ)=sin(α+n2φ)sin(α+n+12φ)sinφ2.

Milyen egyszerűbb alakra írhatjuk át a nyert összefüggés alapján a következő összeget:
sinφ+sin(3φ)+...+sin((2n+1)φ)?

3. Legyen n 3-nál nagyobb egész szám. Lássuk be, hogy ha egy konvex n-szög belsejének egy pontján sem megy át 2-nél több átló, akkor az egy csúcsból induló átlók a többit
f(n)=1(n-3)+2(n-4)+...+(n-3)1
pontban metszik.
Keressünk f(n)-re egyszerűbb formulát; igazoljuk a megsejtett formula helyességét!
4. (folytatás) Keressünk összefüggést az előző feladat feltételeinek teljesülése mellett az (n+1)-szög és az n-szög átlóinak a sokszög belsejébe eső metszéspontjai között.
Bizonyítsuk be, hogy az n-szög átlói metszéspontjainak a száma
n(n-1)(n-2)(n-3)24.

 

5. Bizonyítsuk be, hogy
(n+1)(n+2)...2n123...n4n2n.

 

6. Bizonyítsuk be, hogy van olyan n0 pozitív egész szám, hogy ha n legalább n0, akkor
(n+1)(n+2)...2n123...n<4n2n+6.

Keressük meg a legkisebb ilyen n0 értéket!
 

E feladatok megoldását a következő címre lehet beküldeni február 13-ig:
Az Iskolarádió Matematikai Szakköre
1800 Budapest, Bródy S. u. 5‐7.
 

Azok között, akik legalább egy feladat helyes megoldását beküldik, könyvjutalmakat sorsolunk ki. Legszorgalmasabb feladatmegoldóinkat meghívjuk szereplőnek későbbi felvételeinkre.