Cím: Megjegyzések a 1365. feladat megoldásához
Füzet: 1977/március, 129 - 131. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az 1976. évi decemberi számunk 232. oldalán jelent meg az 1365. feladat megoldása. Kriza György (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o. t.) felhívta figyelmünket a megoldás két hiányosságára.
A megoldásban közölt ábrán rajzolt forgatási iránnyal szemben való forgatásra az eredmény hibás, ugyanis formailag helyes a levezetése, de ilyenkor mindig ellenőrizni kell azt is, hogy a nyomóerők továbbra is nem‐negatívak, azaz nem válnak húzóerőkké. Esetünkben, ha az S2 előjelet vált, N1 is ellenkező előjelű lenne, azaz ennél a forgásiránynál az S2=0,N2=G,S1=0,N1=0 erők lépnek fel, a maximális megengedhető ‐ elfordulást még éppen nem okozó ‐ forgatónyomaték M'=O.
Kriza György másik észrevétele az volt, hogy nem vizsgáltuk meg azt a nehezen elképzelhető, matematikai szempontból érdekes esetet, amikor a súrlódási együttható értéke nagyobb, mint 1. Levele alapján az alábbiakban közöljük a feladat ilyen értelemben általános megoldását.

 

A decemberi számban közölt megoldás szerint a súrlódási erőkre, az erőegyensúlyra és a forgatónyomatékok egyensúlyára a következő egyenlőtlenségeket és egyenleteket írhatjuk fel (az utolsó egyenletet most a súlypontra vonatkoztatjuk):
|S1|μ0N1,(1)|S2|μ0N2,(2)S2-N1=0,(3)G-S1-N2=0,(4)S1R+S2R-M=0.(5)


A fent említett okok miatt S2 sohasem lehet negatív, így a (2) egyenlőtlenségben az abszolút érték jelet elhagyhatjuk. Az (1) egyenlőtlenséget S10 esetén
S1μ0N1,(1a)
illetve S10 esetén
-S1μ0N1(1b)
alakban írhatjuk. (3) és (4) segítségével az egyenlőtlenségekben kiküszöbölhetjük a nyomóerőket:
S1μ0S2,(6a)-S1μ0S2,(6b)S2μ0(G-S1).(7)



A továbbiakban az (1)‐(5) rendszer megoldásával foglalkozunk, amelyben ismeretlenek a súrlódási és nyomóerők, valamint az M forgatónyomaték. A maximális forgatónyomatékot grafikus úton kereshetjük meg úgy, hogy ábrázoljuk
S1=μ0S2,(8a)-S1=μ0S2,(8b)S2=μ0(G-S1)(9)


az egyeneseket az (S1;S2) derékszögű koordináta‐rendszerben.
Az 1. ábrán a μ0<1;S10 esetet vizsgáljuk.
 

 

1. ábra
 

A (8a) és (9) egyeneseket ábrázolva könnyen kijelölhetjük a vastag vonallal kiemelt háromszöget, amelynek pontjai és csak ezek a pontok kielégítik a (6a) és (7) egyenlőtlenségeket. A (3) és (4) egyenletből az is látszik, hogy a háromszög pontjaira (a háromszög belsejének és kerületének pontjaira) a nyomóerők nem lehetnek negatívak. A fizikailag megvalósítható maximális forgatónyomaték meghatározásához olyan (5) egyenest kell ábrázolnunk, amelynek még van közös pontja a kiemelt tartománnyal és az M érték a legnagyobb. Mivel az (5) egyenes 45-os, a (9) egyenes pedig laposabb (μ0<1), az ábrán rajzolt helyzet általánosan is érvényes. Algebrailag meghatározhatjuk a (8a) és (9) egyenesek metszéspontjának koordinátáit, amiből a maximális forgatónyomaték:
M1=μ0RG1+μ01+μ02(μ0<1;S10).
 

 

2. ábra
 

A 2. ábrán azt az esetet vizsgáljuk, amikor μ0<1;S10. A (8b) és (9) egyenesek által kijelölt háromszög pontjai kielégítik a (6b) és (7) egyenlőtlenségeket, valamint a nyomóerők sem lehetnek negatívok. A berajzolt (5) egyenes pedig a maximális forgatónyomatékot határozza meg:
M2=μ0RG(μ0<1;S10).
azaz (M1>M2) a valóságos maximum az eredeti megoldásban is megadott M1 érték.
 

 

3. ábra
 

A 3. ábrán a μ0>1;S10 esetnek megfelelő (8a) és (9) egyeneseket ábrázoltuk. A megvastagított kerületű háromszög pontjai kielégítik a megfelelő egyenlőtlenségeket, valamint a nyomóerők sem lehetnek negatívok. A maximális forgatónyomaték a berajzolt (5) egyenes alapján:
M3=μ0RG(μ0>1;S10).
A 4. ábrán a μ0>1;S10 esetet vizsgáljuk.
 

 

4. ábra
 

A megkívánt feltételeknek itt a (8b), a (9) egyenesek és az S1=0 koordinátatengely által határolt végtelen tartomány pontjai felelnek meg. Mivel az (5) egyenes laposabb, mint a (9), tetszőlegesen nagy M mellett is áthalad az (5) egyenes a kijelölt tartományon ‐ bármilyen nagy forgatónyomatékot is alkalmazunk, a kerék nem fordul el. A kerék ilyen körülmények között beszorulna a szögletbe:
M4=(μ0>1;S10),
és nyilvánvalóan μ0>1-re ez lesz a maximális forgatónyomaték.
Az eddigi vizsgálatokból kizártuk a μ0=1 esetet. Valamennyi vizsgált lehetőségnél az (5) és a (9) egyenesek egybeesnek, a maximális forgatónyomaték
M1=M2=M3=M4=RG(μ0=1)
lenne. Az egyenesek egybeesése azt jelenti, hogy a feladat még határesetben is határozatlan lenne, a súrlódási és nyomóerőket nem határoznák meg a merev test egyenletei.
Az ellenkező irányú forgatásnak olyan (5) egyenes felelne meg, amelyben M negatív, azaz olyan 45-os egyeneseket kell keresnünk, melyek alulról érintik a megengedett tartományokat. Látható, hogy mind a négy esetben ez az egyenes az origón halad át, vagyis a legkisebb ellenkező előjelű forgatónyomaték is azonnal ,,kigurítja'' a sarokból a kereket.