| Cím: | A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közleményei pályaválasztóknak | ||
| Füzet: | 2004/december, 546 - 547. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Egyéb írások | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. MATEMATIKUS KÉPZÉS A BME-N A világ rangos műszaki egyetemeinek gyakorlatát követve és saját jó hagyományát felelevenítve, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara 1997-ben beindította a matematikus képzést. A képzést a Kar Matematika Intézete gondozza. Olyan szakembereket képzünk, akik érzékenyek a gyakorlati problémák iránt és képesek alkotó módon felhasználni ismereteiket; akik amellett, hogy a matematika elvont területein otthonosan mozognak, kommunikálni és együttműködni tudnak a matematikán kívüli szakemberekkel is. Előreláthatóan az egyesült Európához tartozó, fejlődő magyar gazdaságnak szüksége lesz ilyen szakemberekre. Matematikus képzésünk szervesen illeszkedik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó alkalmazás-orientált tudományos képzés széles spektrumába, amely a klasszikus mérnökképzés mellett felölel olyan matematika-igényes új területeket is, mint informatika, közgazdaságtudomány, anyagtudomány, gazdasági tervezés-elemzés, műszaki management, rendszerelmélet stb. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikus szakát elsősorban azoknak a végzős gimnazistáknak ajánljuk, akik amellett, hogy szeretik és tudják a matematikát, indíttatást éreznek magukban a matematika alkalmazásai iránt is. A matematikai modellalkotás és elemzés egyre inkább szerves részét képezi a műszaki, gazdasági és természettudományos tevékenység kreatív ágainak. E tevékenység jól képzett, invenciózus, mozgékony elméjű fiatal matematikusokat igényel. Az ilyen szakemberek iránti társadalmi igény látványosan növekszik. HA E KIHÍVÁSOKBAN LÁTSZ FANTÁZIÁT, JELENTKEZZ A BME MATEMATIKUS SZAKÁRA! A szak felvételi rendszere megegyezik a természettudományi szakokéval; részletes leírása megtalálható a hivatalos Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban. Az OKTV-n matematikából kimagasló eredményt elérő diákok a felvételi eljárás során maximális (24) többletpontot kapnak. Felvételi ponthatárunk 1999 óta folyamatosan a legmagasabb volt az ország matematikus szakjai között. Az elmúlt öt évben a felvételi ponthatárok a következőképpen alakultak: 2000: 112; 2001: 108; 2002: 118; 2003: 117; 2004: 114. A szak képzési rendje: Képzési idő: tíz félév. Az 1.‐5. félévben a modern matematika alapismereteinek elsajátítása folyik, a tudományegyetemi matematikus képzéssel lényegében azonos tematikával. A 6.‐10. félévben a hallgatók szakirányú képzést kapnak. A választható négy fő szakirány:
A választott fő szakirány tárgyai mellett a hallgatók mellékszakirányok és témacsoportok keretében a matematika egyéb területein is alapos tájékozottságot nyernek. Kollégiumi elhelyezés: vidéki diákjaink döntő többsége részére a BME kollégiumaiban elhelyezés biztosítható. Posztgraduális matematikus képzés a BME-n: végzős diákjaink, a műszaki vagy gazdasági életben való elhelyezkedés mellett természetesen részt vehetnek az egyetemünkön folyó doktorandusz (PhD) képzésben is, a Matematika Intézet Doktori Iskolájának keretében. Bővebb információ szerezhető a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Dékáni Hivatalában a 463-1919 budapesti telefonszámon, illetve intézetünk internetes honlapján: http://math.bme.hu. Szeretettel várjuk kedves leendő diákjainkat. BME TTK Matematika Intézet Mérnök-fizikus szak a Műegyetemen A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is folyik fizikus képzés. A mérnök-fizikus szakot a Fizikai Intézet és a Nukleáris Technikai Intézet gondozza, számos területen egyedülálló lehetőségeket nyújtva (pl. alacsony hőmérsékleti fizika, akusztooptika, holográfia, nukleáris tanreaktor). Miért ajánljuk a mérnök-fizikus szakot? A pályaválasztás során célszerű az egyéni érdeklődést és a várható társadalmi igényeket egyaránt figyelembe venni. Gyorsan változó világunkban különösen nehéz előre látni, hogy milyen speciális szaktudás lesz jól hasznosítható 5, 10 vagy 15 év múlva. Ha a diplomás szakemberek széles alapokon nyugvó, kiterjedten alkalmazható tudással rendelkeznek, könnyebb lesz a kihívásoknak megfelelniük. A fejlett országokban tág körben alkalmaznak fizikusokat, akik a természet- és a műszaki tudományok alapját képező fizika köré csoportosítva matematikát, számítástechnikát, méréstechnikát tanulnak és elsajátítják a problémamegoldás hatékony módszereit. A Műegyetemen végző fizikusok éppen ezekre a jól hasznosítható alapokra építve olyan szakemberekké válnak, akik a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés vagy akár a gazdasági és az üzleti élet legkülönbözőbb területein megállják a helyüket. A fizikusok az új anyagok és technológiák kifejlesztésében úttörő szerepet játszanak azáltal, hogy a ,,hogyan'' mellett mindig a ,,miért''-re is figyelnek. A modern üzemekben anyagtudományi és méréstechnikai tudásukat kamatoztatják, a környezetvédelemben a nukleáris folyamatokról és a komplex rendszerekről tanultakat hasznosítják, de modellalkotási és matematikai ismereteik akár a gazdasági folyamatok elemzésénél is bevethetők. Örvendetes tény, hogy a multinacionális nagyvállalatok mellett egyre több, innovációval foglalkozó hazai kisvállalkozás keres mérnök-fizikusokat. Eddig végzett hallgatóink itthon vagy külföldön jó állásokban tudtak elhelyezkedni, vagy a doktori képzés keretében tanulnak tovább. Mit tanulnak a mérnök-fizikus hallgatók? A fizikus alapvető eszköze a matematika és a számítástechnika, ezért ezeken a területeken komoly tájékozottságra van szükség. A természettudományos alapokat a kísérleti és az elméleti fizika biztosítja, amihez már első évtől laboratóriumi gyakorlatok csatlakoznak. Mindezt további természettudományos és közismereti tárgyak egészítik ki. Ez az alapozó képzés lényegében megegyezik a tudományegyetemeken szokásos fizikus tanmenettel. A különbség elsősorban a szakosodásnál jelentkezik, ahol a mérnök-fizikus hallgatók számára nagyobb lehetőség nyílik a kísérleti, a jól hasznosítható, anyagokhoz kötődő, gyakorlati fizika (szilárdtestfizika, anyagtudomány, optika, valamint a nukleáris technológia) tanulmányozására, és ahol ki lehet használni a Műegyetem nyújtotta műszaki hátteret. A fizikus képzésről szóló megállapodás értelmében az ELTE és a BME fizikus hallgatói a szaktárgyakat mindkét egyetemen hallgathatják. Hogyan lehetsz mérnök-fizikus hallgató? Erre a szakra az jelentkezzen, akiben van érdeklődés a fizika, a matematika és a számítástechnika iránt, jó példamegoldási készsége van, vagy szeret berendezéseket építeni. Hasonlóan a többi műegyetemi szakhoz, ide is be lehet jutni jó középiskolai eredmény alapján mentességgel, de sikeres felvételivel is. A felvételi ponthatár a fizikus szakok közül hagyományosan itt a legmagasabb. A nagy érdeklődésre való tekintettel 2004-ben 45-ről 60-ra emeltük az államilag finanszírozott felvettek számát; a ponthatár 112 pont volt (amibe természetesen a nyelvi pontok is beleértendők). |