Cím: Olimpiai megjegyzések I.
Szerző(k):  Kós Géza 
Füzet: 2001/november, 460 - 461. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Matematikai Diákolimpia

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Októberi számunkban közöltük az idei Nemzetközi Matematikai Diákolimpia feladatainak megoldását. Ebben a cikkben az egyik feladatra visszatérve olyan további megoldást mutatunk, amelyik lényegesen különbözik az októberben közölttől, ugyanakkor tanulságos lehet mindazoknak, akik a jövőben országos vagy nemzetközi versenyeken szeretnének eredményesen részt venni. Ebben a megjegyzésben a 2. feladattal foglalkozunk.*

 
A 2. feladat. Bizonyítsuk be, hogy
aa2+8bc+bb2+8ca+cc2+8ab1(1)
minden a, b, c pozitív valós számra.

 

A feladat első pillantásra ártalmatlan egyenlőtlenségnek tűnik, ami nem lehet nagyon nehéz... vagy mégis? A magyar csapat számára ez a feladat bizonyult a legnehezebbnek. Hat versenyzőnk együttvéve csupán 2 pontot szerzett meg a lehetséges 42-ből.
A megoldáshoz első lépésként kézenfekvő lehet behelyettesíteni a x=bca, y=cab, z=abc változókat. Ezek szintén pozitív számok, a szorzatuk 1, és a behelyettesítés után az (1) egyenlőtlenség a következő, egyszerűbb alakot ölti:
11+8x+11+8y+11+8z1.(2)
Azt is megállapíthatjuk, hogy az x=y=z=1 (azaz a=b=c) esetben egyenlőség áll fenn.
Hogyan tovább? Láthatjuk, hogy a feladat nehézsége abból fakad, hogy összegek négyzetgyökeit kell felülről becsülnünk, ehhez pedig meglehetősen kevés eszköz áll rendelkezésünkre. Ha alsó becslésre volna szükség, akkor egészen más lenne a helyzet. A három négyzetgyökös kifejezést kényelmesen tudjuk alulról becsülni például a számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenséggel. Közben persze vigyáznunk kell, hogy x=y=z=1 esetén mindig egyenlőség álljon:
1+8x91x89=3x4/9;1+8y3y4/9;1+8z3z4/9.(3)
Ezek alapján a három gyökös kifejezés szorzatát és összegét sem nehéz alulról megbecsülni.
De mi a helyzet a felső becsléssel? A felső becsléshez jó lenne megszabadulni a kellemetlen négyzetgyökjeltől. Ez pedig legegyszerűbben négyzetre emeléssel lehetséges. Szorozzuk be a (2) egyenlőtlenséget a nevezőkkel. Az így kapott egyenlőtlenségben csupán egyetlen négyzetgyökös kifejezést kell felülről becsülnünk, a jobb oldalt:
1+8y1+8z+1+8z1+8x+1+8x1+8y1+8x1+8y1+8z.(4)

Most pedig vegyünk nagy levegőt, emeljük mindkét oldalt négyzetre, és rendezzük az egyenlőtlenséget! (Ne felejtsünk el xyz helyére 1-et írni.) A rendezés után a következő egyenlőtlenséget kapjuk:
4x+4y+4z+1+8x1+8y1+8z(1+8x+1+8y+1+8z)255.(5)
A rendezés során azt tapasztaljuk, hogy (4) jobb oldalának négyzetét ,,lenyelik'' a baloldalon álló tagok négyzetei, csupán egy konstans marad.
A megoldás innen kezdve triviális: behelyettesítjük a (3) egyenlőtlenség-hármast és alkalmazzuk a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséget.
Kós Géza

*Az olimpiai feladatok megoldása a KöMaL 2001/7. számának 389‐394. oldalán olvasható.