A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Októberi számunkban közöltük az idei Nemzetközi Matematikai Diákolimpia feladatainak megoldását. Ebben a cikkben az egyik feladatra visszatérve olyan további megoldást mutatunk, amelyik lényegesen különbözik az októberben közölttől, ugyanakkor tanulságos lehet mindazoknak, akik a jövőben országos vagy nemzetközi versenyeken szeretnének eredményesen részt venni. Ebben a megjegyzésben a 2. feladattal foglalkozunk.
A 2. feladat. Bizonyítsuk be, hogy | | (1) | minden , , pozitív valós számra.
A feladat első pillantásra ártalmatlan egyenlőtlenségnek tűnik, ami nem lehet nagyon nehéz vagy mégis? A magyar csapat számára ez a feladat bizonyult a legnehezebbnek. Hat versenyzőnk együttvéve csupán 2 pontot szerzett meg a lehetséges 42-ből. A megoldáshoz első lépésként kézenfekvő lehet behelyettesíteni a , , változókat. Ezek szintén pozitív számok, a szorzatuk , és a behelyettesítés után az (1) egyenlőtlenség a következő, egyszerűbb alakot ölti: Azt is megállapíthatjuk, hogy az (azaz ) esetben egyenlőség áll fenn. Hogyan tovább? Láthatjuk, hogy a feladat nehézsége abból fakad, hogy összegek négyzetgyökeit kell felülről becsülnünk, ehhez pedig meglehetősen kevés eszköz áll rendelkezésünkre. Ha alsó becslésre volna szükség, akkor egészen más lenne a helyzet. A három négyzetgyökös kifejezést kényelmesen tudjuk alulról becsülni például a számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenséggel. Közben persze vigyáznunk kell, hogy esetén mindig egyenlőség álljon: | | (3) | Ezek alapján a három gyökös kifejezés szorzatát és összegét sem nehéz alulról megbecsülni. De mi a helyzet a felső becsléssel? A felső becsléshez jó lenne megszabadulni a kellemetlen négyzetgyökjeltől. Ez pedig legegyszerűbben négyzetre emeléssel lehetséges. Szorozzuk be a (2) egyenlőtlenséget a nevezőkkel. Az így kapott egyenlőtlenségben csupán egyetlen négyzetgyökös kifejezést kell felülről becsülnünk, a jobb oldalt: | | (4) |
Most pedig vegyünk nagy levegőt, emeljük mindkét oldalt négyzetre, és rendezzük az egyenlőtlenséget! (Ne felejtsünk el helyére -et írni.) A rendezés után a következő egyenlőtlenséget kapjuk: | | (5) | A rendezés során azt tapasztaljuk, hogy (4) jobb oldalának négyzetét ,,lenyelik'' a baloldalon álló tagok négyzetei, csupán egy konstans marad. A megoldás innen kezdve triviális: behelyettesítjük a (3) egyenlőtlenség-hármast és alkalmazzuk a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséget. Az olimpiai feladatok megoldása a KöMaL 2001/7. számának 389‐394. oldalán olvasható. |