A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A Kvant című, orosz ifjúsági matematika‐fizika folyóiratban jelent meg a következő feladat:A feladat kitűzője E. B. Denkin, sorszáma M. 185. A rövid megoldás megtalálható a Kvant 1973. évi 10. számában. Egy egységnyi területű zsákon öt folt található, amelyek bármelyikének a területe legalább . Mutassuk meg, hogy van a foltok között kettő, melyek közös részének területe legalább . A következőkben egyszerűbb feladatokon keresztül a probléma általánosításához is eljutunk. A felmerülő nehezebb feladatokat -gal jelöltük. Az alábbiakban a zsákot, valamint annak területét is (a feladatban ez egységnyi) betűvel jelöljük majd, a foltokat és azok területeit pedig , , , , -tel. Szükségünk lesz például az és foltok közös részére; ezt jelöli majd, és hasonlóan, az , , foltok közös részét stb. Reméljük, a szövegből világosan kiderül majd, mikor beszélünk egy alakzatról és mikor annak területéről. Lássunk hozzá a feladat megoldásához! Abból, hogy a foltok területének összege, , tehát nagyobb a zsák területénél (hiszen ), következik, hogy a foltok között vannak átfedések. A feladatban alsó korlátot kell keresnünk a foltok páronkénti közös részének a területére, meg kell becsülnünk az , , , számok legnagyobbikát. Először megmutatjuk, hogy | | (1) | Ha a foltok között nem volnának átfedések, akkor már az különbség sem lenne negatív; ez a különbség egyenlő volna a zsák azon részének a területével, ahol egyáltalán nincsen folt. Mivel a foltok metszik egymást, az összeg lényegesen nagyobb, mint a zsák foltokkal fedett részének területe; itt természetesen . Valóban, az összegben az részt kétszer is számoltuk, mivel az és az tagok is tartalmazzák; ugyanígy, az részt háromszor, és így tovább. Most bebizonyítjuk, hogy ahol a képletben ; , és a továbbiakban is eszerint használjuk a jelölést. Mivel , innen már következik az (1) egyenlőtlenség, annak alapján pedig már megbecsülhetjük a legalább kétszer lefedett területek , , nagyságát. Valóban, (1)-ből következik, hogy | | A foltok páronkénti átfedéseinek száma , azért az , , , számok legnagyobbika nem kisebb, mint . Becslésünk sajnos gyengébbnek bizonyult a szükségesnél, mivel .
1. feladat. Az egységnyi területű zsákon kilenc, egyenként területű folt található. Mutassuk meg, hogy van közöttük kettő, amelyek közös részének területe legalább .
A fentiekben a zsák foltozott részének területére kapott becslés nem bizonyult eléggé élesnek. Próbálkozzunk finomabb módszerrel: hagyjuk el jobb oldaláról az olyan, alakú részek területeit, amelyeket egyszerre legalább három folt fed le. Eddig ugyanis például megtalálható a pozitív előjellel szereplő , , és a negatív előjellel szereplő , , tagokban is, ezért az terület egyáltalán nem szerepel jobb oldalán. Így pontosabb becslését adja a összeg. Természetesen még ez sem pontos, itt ugyanis kétszer számoltuk a zsák azon részét, amit egyszerre legalább négy folt fed le; az mennyiséget például a páratlanszor fedő , , , , , , , tagokban összesen 8-szor pozitív, a párosszor fedő , , , , és tagokban pedig összesen 6-szor negatív előjellel vettük figyelembe. A korábbinál jobban közelíti tehát értékét a összeg; ez már ,,majdnem egyenlő" pontos értékével. Itt már a zsák minden olyan részét figyelembe vettük, amelyet legfeljebb négy folt fed le. De a zsák ,,legkényesebb'', ötszörösen foltozott része kiesik a fenti összegből, mivel egyszerre van ott az , , , , ; , , , tagokban (ez 15 pozitív előjelű tag) és az , , , , , , , tagokban is (ez 15 negatív előjelű tag). Tehát pontos értékét úgy kapjuk, ha az utolsó összeghez hozzáadjuk az tagot. Ekkor | | (2) | (itt , , , , 2, 3, 4 vagy 5). Legyen a zsák ép részének a területe, amelyet egyetlen folt sem fed le. Mivel és természetesen , így | | (3) | A (3) összefüggést az zsák többszörösen foltozott részeinek szakaszos eltávolításával és azoknak a részeknek a visszaillesztésével kaptuk, amelyeket többször is eltávolítottunk; az összefüggést magyarul szitaformulának nevezik. A módszert és a formulát ‐ amelynek más alakja is ismeretes ‐ sok kombinatorikai feladatban használják. Érdemes átgondolni és felírni a képletet akkor is, ha a foltok száma . Talán bonyolultnak tűnik, de csak a fenti egyszerű elv matematikai formája. | | (itt az , , , indexek az 1, 2, 3, , értékek bármelyikét fölvehetik, de az rész , , , indexei feltétlenül különbözők).
2. Írjuk fel és bizonyítsuk be a szitaformulát, ha .
3*. Bizonyítsuk be a (4) formulát.
4. Egy táborban 220 gyerek nyaral. Hatféle sportra van lehetőség, ezek: atlétika (), röplabda (), kosárlabda (), labdarúgás (), birkózás () és sakk (). Az egyes sportágakban résztvevő gyerekek száma rendre: , , , , , . Az említettek közül 53-an többféle sporttal is megpróbálkoztak: közülük 24-en három vagy annál is több, 9-en legalább négy és a 3 leglelkesebb legalább ötféle sportot is kipróbált. Az utóbb említett 3 között van 1 ,,csodabogár", aki mind a hat sportággal szerencsét próbált. Hány lusta gyerek nyaralt ebben a táborban, aki tehát egyetlen sportággal sem próbálkozott?
A kiinduló feladat megoldása Láttuk, hogy az egyenlőtlenség nem adja meg kellő pontossággal a minket érdeklő mennyiség értékét (így jelöljük az mennyiségek legnagyobbikát). Szükségképpen a teljes becslést használjuk majd, amely tehát a következő: | | (3') | A másik ötlet, hogy a (4) formula, mint általános összefüggés, valamennyi szóbajövő halmazra alkalmazható, így például ha -re írjuk fel, akkor azt kapjuk, hogy | | ahol az foltnak az a része, amelyet más folt nem fed le. Az , , indexek a 2, 3, 4, 5 számok összes lehetséges értékét felveszik. Hasonló egyenlőtlenségeket írhatunk fel az , , , foltokra is: | | Ha összeadjuk az így kapott öt egyenlőtlenséget, akkor a | | (5) | egyenlőtlenséget kapjuk. (Ellenőrizzük az együtthatókat!) Próbáljuk most elkészíteni a és az (5) egyenlőtlenségek olyan kombinációját, amelyben nem szerepelnek a típusú összegek, tehát a zavaróan ,,nagy'', hármasan fedett részek. Látható, hogy ehhez (5)-öt -dal kell szorozni, és ezt kell hozzáadni -höz. Így a következő egyenlőtlenséget nyerjük: | | (6) | Megmutatjuk, hogy ebből következik. Valóban, hiszen része az halmazok mindegyikének, azért , és így még inkább . A (7) egyenlőtlenséget átrendezve kapjuk, hogy | |
Mivel az ,,dupla lefedettségek'' száma 10, ezért közülük legalább egynek az értéke nem kisebb, mint , és éppen ezt kellett bizonyítani! A felhasznált egyenlőtlenségek láncolatát végignézve látható, hogy a fenti becslésben lehetséges egyenlőség, mégpedig pontosan akkor, ha , vagyis ha a foltok a zsák teljes területét lefedik, továbbá, ha minden , minden , és minden . Eredményünk éles:
Az 1. ábrán látható elrendezésben az területű (nagy) téglalap játssza a zsák szerepét, az egyes négyzeteken szereplő számok pedig azt mutatják, hogy hányas számú folt vesz részt a szóban forgó terület lefedésében. Talán zavaró lehet, hogy a ,,foltok'' most nem összefüggő darabok, de a feladatban csak a területük fontos, alakjuk és szerkezetük nem. Fogalmazzuk most meg az általánosabb feladatot, amelynek a most megoldott csak speciális esete.
A kétszeresen foltozott terület általában Az egységnyi területű zsákon folt található, ezek , , , ; egyikük területe sem kisebb egy adott pozitív számnál. Becsüljük meg az számok legnagyobbikának területét. Más szavakkal: minden -szeresen foltozott zsákon megkeressük a kétszeresen fedett területek legnagyobbikát, és azt kérdezzük, hogy mennyi az így talált maximumok legkisebb értéke. Feltételezzük, hogy ez a minimum létezik, bár végtelen számhalmazról lévén szó ez egyáltalán nem nyilvánvaló. Ilyen jellegű ,,minimax'' feladatok megoldása, amikor maximumként értelmezett számok minimumát keressük, nagyon fontos a modern matematikában. A keresett természetesen függ az adott számtól, annak függvénye; mivel a foltok számától, az -től is függ, ezért jelöljük -val. (Itt természetesen és ). A kiinduló ,,zsák‐folt'' feladatot megoldva az egyenlőséget bizonyítottuk be. A feladat általánosításában az függvényt kellene megadni és segítségével. Tapasztalatok gyűjtése érdekében vizsgáljuk először az egyszerűnek tűnő esetet. Legyen tehát az egységnyi területű zsákon két folt ( és ) úgy, hogy mindkettejük területe legalább ; feladatunk, hogy megtaláljuk az és foltok közös részének a legkisebb területét. Világos, hogy ha , akkor lehetséges, hogy egyáltalán nincsen átfedés (2.a ábra); ha pedig , akkor kétszeresen fedett terület legkisebb értéke (2.b ábra). Így | | (8) | a függvény grafikonja látható a 3. ábrán.
5. Jellemezzük az y=f3(α) függvényt. Útmutatás: vizsgáljuk az M körlap olyan egybevágó M1, M2, M3 körcikkeit, amelyek szimmetriatengelyei páronként 120∘-os szöget zárnak be, középponti szögük mérőszáma pedig α, pontosabban a teljesszög α-szorosa. Kezdjük kicsi értékekkel (4. ábra), majd fokozatosan növeljük α értékét egészen 1-ig.
Térjünk most vissza az eredeti feladathoz, keressük, hogy legalább mekkora a kétszeresen lefedett terület, amennyiben az M zsákon található M1, M2, M3, M4, M5 foltok bármelyikének területe legalább α. Világos, hogy f5(α)≥0, vagyis az y=f5(α) függvény grafikonja nem helyezkedhet el az x tengely alatt (5. ábra). A függvény értéke lehet nulla, ha a foltok elrendezhetők úgy, hogy mindegyik Mij értéke nulla. Ez pontosan akkor lehetséges, ha a foltok területének összege, amely a feltételek szerint legalább 5α, nem nagyobb 1-nél (mivel a zsák területe egységnyi): f5(α)=0, ha 0≤α≤15. Továbbá az (1) egyenlőtlenségből következik, hogy ∑Mij≥∑Mi-M≥5α-1. Figyelembe véve, hogy a foltok ,,páronkénti (dupla) átfedéseinek'' száma egyenlő 10-zel, kapjuk, hogy | f5(α)≥110(5α-1)=12α-110. | (9) | A (9) egyenlőtlenség minden szóba jövő α-ra igaz; így az y=f5(α) függvény grafikonja nem helyezkedhet el az y=12α-110 egyenes alatt (6. ábra). Ahhoz, hogy a (9)-ben éppen egyenlőség álljon, szükséges, hogy 12α-110 nagyobb legyen nullánál; ezen kívül még az is, hogy az (1) egyenlőtlenségben is az egyenlőség teljesüljön ‐ tehát mindegyik Mijk értéke nulla kell, hogy legyen, és minden Mij értéke ugyanannyi, 12α-110 kell legyen. De ha az összes Mijk=0, akkor mindegyik α területű folton, például az M1-en, az egyenként 12α-110 területű M12, M13, M14 és M15 foltoknak már átfedések nélkül kell elhelyezkedniük. Ez csak akkor lehetséges, ha 4(12α-110)≤α, azaz α≤25. Sikerült tehát az f5(α) függvényt kiterjesztenünk: f5(α)=12α-110, ha 15≤α≤25. A továbbiakban ismét a (7) egyenlőtlenséget használjuk. Ebből az egyenlőtlenségből következik, hogy ∑Mij≥2∑Mi-3M≥2(5α)-3=10α-3, tehát | f5(α)≥110(10α-3)=α-310. | (10) | A (10) egyenlőtlenség minden α esetén teljesül, vagyis az f5(α) függvény grafikonja teljes egészében az y=α-310 egyenes felett helyezkedik el (7. ábra); megjegyzendő, hogy (10)-ben csak akkor lehetséges egyenlőség, ha 25≤α≤35 (lásd a 6.a feladatot). A továbbiakban a szitaformulát nem csak a foltok Mi területére alkalmazzuk majd, mint a megoldásban tettük, hanem a kétszeresen és a háromszorosan fedett Mij, Mijk területekre is. Így, ha például az említett képletet az M12 területre használjuk, amelyen az M123, M124 és M125 foltok helyezkednek el, a következőt kapjuk: | σ12=M12-∑M12i+∑M12ij-M12345≥0. | Összesen tíz ilyen egyenlőtlenség írható fel; ezeket összeadva kapjuk, hogy | ∑Mij-3∑Mijk+6∑Mijkl-10M12345≥0. | (11) | Hasonlóan, az M123-ra (ezen az M1234 és M1235 foltok találhatók) felírt szitaformula azt adja, hogy | σ123=M123-∑M123i+M12345≥0. | Mivel a foltok Mijk hármas átfedéseinek a száma 10, azért ha összeadjuk a megfelelő tíz egyenlőtlenséget, akkor kapjuk, hogy: | ∑Mijk-4∑Mijkl+10M12345≥0. | (12) | Mostanra rendelkezésünkre állnak a (3'), (5), (11) és (12) egyenlőtlenségek, amelyek kapcsolatot teremtenek az M, ∑Mi, ∑Mij, ∑Mijk, ∑Mijkl és M12345 mennyiségek között. Most tekintsük az (5) egyenlőtlenség 12-szeresének, a (11) 16-szorosának és a (3') egyenlőtlenségnek az összegét: | M-12∑Mi+16∑Mij-16M12345≥0 | (13) | Az együtthatók megválasztása miatt ez már nem tartalmazza a háromszoros és a négyszeres ∑Mijk, valamint a ∑Mijkl tagokat. Elhagyva az ötszörösen fedett negatív tagot innen következik, hogy és ezért | ∑Mij≥3∑Mi-6M≥3(5α)-6, tehátf5(α)≥110(15α-6)=32α-35. |
Eszerint az f5(α) függvény grafikonja nem helyezkedhet el az y=32α-35 egyenes alatt (8. ábra). Készítsük most el a (3'), (5), (11), (12) egyenlőtlenségek | (3')+35⋅(5)+310⋅(11)+110⋅(12) | lineáris kombinációját; kapjuk, hogy Itt már csak az M, ∑Mi és ∑Mij tagok szerepelnek. A (15)-ből következik, hogy | ∑Mij≥4∑Mi-10M≥≥4(5α)-10=20α-10, | tehát Az f5(α) függvény grafikonja tehát nem haladhat az y=2α-1 egyenes alatt, végeredményben tehát nem helyezkedhet el az 9. ábrán látható töröttvonal alatt; könnyen belátható, hogy a függvény grafikonja éppen azonos ezzel a töröttvonallal.
6. Bizonyítsuk be, hogy
a) f5(α)=α-310, ha 25≤α≤35; b) f5(α)=32α-35, ha 35≤α≤45; c) f5(α)=2α-1, ha 45≤α≤1.
7. Jellemezzük az a) f4(α) b) f6(α) függvényt.
Ezt az esetet az n=5 esethez hasonlóan tárgyaljuk. Világos, hogy n folt esetén az M1, M2, ..., Mn foltok (ezek bármelyikének területe legalább α) akkor nem fedik egymást, ha az összterületük ∑Mi≥nα, és ez az összterület nem nagyobb M=1-nél (hiszen a zsák területe egységnyi). Ezért fn(α)=0, ha 0≤α≤1n. A továbbiakban ismét a (4) egyenlőtlenségből (a szitaformulából) indulunk ki. Ebből most következik. (Miért?) Így Mivel az Mij átfedések száma általában (n2)=n(n-1)2, azért | fn(α)≥1n(n-1)/2⋅(nα-1)=2n-1α-2n(n-1). | (17) |
A (17) egyenlőtlenség csakis akkor válik egyenlőséggé, ha egyenlőséggé alakul a (16), vagyis ha (4)-ben az összes olyan tag, amelyik a ∑Mij tag után következik, nulla. Szükséges ezen kívül még az is, hogy az egyenként α területű Mi foltok teljesen lefedjék az M zsákot. De ez esetben az M1 kétszeres lefedései, tehát az M12, M13, ..., M1n (ezekből n-1 db van) az M1 foltot további átfedések nélkül fedik le mivel az összes Mijk=0. Miután ekkor M1i=2n-1α-2n(n-1), azért tehát α≤2n (és természetesen α≤1n). A továbbiakban a már megszokott módon az Mi foltokra alkalmazzuk a szitaformulát, majd azok Mij, Mijk stb. átfedéseire. Alkalmazzuk ezt a képletet, például az M1 foltra, amelyet az M12, M13, ..., M1n ,,másodrendű foltok'' fednek: | M1-∑M1i1+∑M1i1i2-∑M1i1i2i3+......+(-1)n-2∑M1i1i2...in-2+(-1)n-1M123...n≥0 | (ahol i1, i2, ..., in-2=2, 3, ..., n). Ha összeadjuk az M1, M2, ..., Mn foltokra felírt n db egyenlőtlenséget, akkor a következőt kapjuk: | ∑Mi-2∑Mi1i2+3∑Mi1i2i3-......+(-1)n-2⋅(n-1)∑Mi1i2...in-1+(-1)n-1⋅nM123...n≥0(18) | (hasonlítsuk össze az (5) egyenlőtlenséggel). A (4)-ból és a (18)-ból a szokott módon iktathatók ki a ∑Mi1i2i3 tagok ‐ ehhez (18) 13-szorosát kell hozzáadni a (4)-hez: | M-23∑Mi1+13∑Mi1i2-13∑Mi1i2i3+...+(-1)n-1n-33⋅M123...n≥0. | (19) | A (19)-ből következik | M-23∑Mi1+13∑Mi1i2≥0, | (19a) | és így | ∑Mi1i2≥2∑Mi1-3M≥2(nα)-3=2nα-3. | Tehát | fn(α)≥1n(n-1)2(2nα-3)=4n-1α-6n(n-1), | (20) | ahol egyenlőség csakis 2n≤α≤3n esetén lehetséges (lásd a 8. feladatot). A fentiekhez hasonlóan folytatva a következő általános képlethez jutunk: | fn(α)=2r-1n-1α-r(r-1)n(n-1), | (21) | ha r-1n≤α≤rn, ahol r=1, 2, 3 ..., n.
8. Mutassuk meg, hogy (20)-ban csak akkor állhat egyenlőség, ha 2n≤α≤3n.
9*. Mutassuk meg, hogy fn(α)=6n-1-12n(n-1), ha 3n≤α≤4n.
10*. Bizonyítsuk be a (21) összefüggést.
I. M. Jaglom fordította: Paulin Elemér
Ennek a cikknek a nyomán tűztük ki a B. 3378. feladatot, amelynek megoldása a 30. oldalon olvasható. A szerk.
1 |