Cím: Jelentés az Ericsson-díjak odaítéléséről
Füzet: 2000/január, 1 - 6. oldal  PDF file
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Ericsson magyarországi Kutatás‐Fejlesztési Igazgatósága a KöMaL 1999/6. és 8. számában közölt kiírás szerint felkérte a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítványt, hogy a Bolyai János Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ajánlása alapján hozzon döntést az 1999. évi Ericsson-díjazottakról. A társulatokhoz és az alapítványhoz eljuttatott javaslatok közül a matematikatanárokra érkezetteket előzetesen a BJMT, a fizikatanárokét az ELFT e célra létrehozott bizottsága bírálta el.
A BJMT bizottsága a következő tagokból állt: Bonifert Domokos, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense, Hartosné Magyar Judit, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola adjunktusa, dr. Kántor Sándorné, a KLTE Matematikai Intézetének adjunktusa, Lajos Józsefné, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda munkatársa, Pálmay Lóránt, a Fővárosi Pedagógiai Intézet nyugalmazott vezető szaktanácsadója, Pogáts Ferenc, az ELTE TFK nyugalmazott docense, Szakál Péter, a soproni Széchenyi István Gimnázium igazgatója, dr. Szendrei János, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára és Sztrókayné Földvári Vera, az ELTE TFK docense.
Az ELFT bizottságának tagjai voltak: dr. Radnai Gyula elnök, az ELTE TTK docense, dr. Berkes József, a JPTE adjunktusa, dr. Gecső Ervin, az OKI tudományos főmunkatársa, dr. Mészáros Sándor, az ATOMKI igazgatóhelyettese és dr. Papp Katalin, a JATE docense.
,,Ericsson a matematika és fizika tehetségeinek gondozásáért'' díjra összesen 12 matematika- és 11 fizikatanárt, ,,Ericsson a matematika és fizika népszerűsítéséért díjra 13 matematika- és 15 fizikatanárt, továbbá egy-egy matematika-, ill. fizikatanári munkaközösséget javasoltak. A díjra felterjesztettek ajánlói kollégák, iskolaigazgatók, tanári és szülői munkaközösségek, a társulatok különböző tagozatainak vagy bizottságainak elnökei, korábbi tanítványok vagy a jelöltet igen jól ismerők voltak. Mindannyiuknak ezúton köszönjük közreműködésüket és segítségüket.
Mivel ehhez hasonló elismerés középiskolai matematikatanárok körében eddig kétszer, fizikatanárok körében pedig egyáltalán nem volt, az Ericsson díjaival több évtizedes ,,lemaradást'' pótol a ‐ szerencsére országszerte szép számú ‐ nagyon elhivatott és a díjat néha többszörösen is kiérdemlő tanárok között. Ezért az idei évben ‐ a díjak korlátozott száma miatt ‐ szükségszerűen olyanok is kimaradtak a kitüntetésből, akik biztosan megérdemelték volna. Reméljük, azzal, hogy a díjat minden évben kioszthatjuk, ez a lemaradás lassan bepótolható, és a következő években minden arra érdemes pedagógust a díjazottak között ünnepelhetünk.
A bizottságok javaslatainak részletes megismerése után a MATFUND Alapítvány kuratóriuma, dr. Katona Gyula elnök, az MTA levelező tagja, Matematikai Kutatóintézetének igazgatója, dr. Benczúr András egyetemi tanár, az ELTE dékánja, dr. Nagy Dénes Lajos, a fizikai tudományok doktora (KFKI), Oláh Vera matematikus, a KöMaL főszerkesztője és dr. Tichy Géza, egyetemi tanár, (ELTE) a következő döntést hozta:


Az ,,Ericsson a matematika és fizika tehetségeinek gondozásáért" díjban részesülnek:

 

a matematikát tanító tanárok közül: 
Balázs Tivadar, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanára, 
Deli Lajos, a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium tanára, 
Árokszállási Eszter, a paksi Energetikai Szakképzési Intézet Műszaki Szakközépiskolájának tanára, 
Kovács Csongorné, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola tanára,
 

a fizikát tanító tanárok közül: 
Horváth Gábor, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium tanára, 
dr. Szegedi Ervin, a debreceni KLTE Gyakorló Gimnáziumának tanára, 
Varga István, a békéscsabai Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola tanára, 
Gyimesi Éva, a szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanára.
 

Az ,,Ericsson a matematika és fizika népszerűsítéséért'' díjat kapják:
 

a matematikát tanító tanárok közül: 
dr. Katz Sándor, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára, 
Róka Sándor, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára, 
Számadó László, a budapesti Veres Péter Gimnázium tanára, 
Kothencz Jánosné, a szegedi Tisza-parti Általános Iskola tanára,
 

a fizikát tanító tanárok közül: 
Nagy Márton, a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium nyugdíjas tanára, 
Holics László, a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium nyugdíjas tanára, 
Simon László, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Gépjárműtechnikai Szakközépiskola nyugdíjas tanára, 
Sebestyén Zoltán, a pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola tanára.
A díjazottak iskolái a jövő tanévre 10-10 jutalom előfizetést kapnak a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokra. Gratulálunk a díjazottaknak, az iskoláknak és köszönjük, hogy az Ericsson e támogatásával hozzájárult a pedagógusok és a tudás megbecsüléséhez.
 

a MATFUND Alapítvány kuratóriuma

 
 
A díjazottak bemutatása
 
 


 
Balázs Tivadar 1989 óta tanít speciális matematika tagozaton. 1992-től hatosztályos képzésben tanít, ennek a tagozatnak tantervét is ő írta egy kollégájával. Ő volt a fő szervezője az 1999. évi Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek, melyet Debrecenben rendeztek. Tanítványai kimagasló eredményeket értek el az OKTV, az Arany Dániel, a Varga Tamás, Zrínyi Ilona, Kalmár László, Kenguru Matematikaversenyeken. OKTV-n első helyezett, Arany Dániel versenyen két évben harmadik helyezett, Varga Tamás Versenyen első helyezett tanítványai voltak. A Nemzetközi matematikai diákolimpián 1997-ben és 98-ban is aranyérmes lett tanítványa.
 
Deli Lajos matematika‐fizika szakos tanár, aki 1979 óta tanít a hajdúszoboszlói Hőgyes E. Gimnáziumban, Hajdú-Bihar megyei szaktanácsadó. Iskolai munkája során több, mint 10 éve vezet tehetséggondozó szakkört, tart foglalkozásokat országos matematikai táborokban. Több cikke jelent meg az ABACUS-ban, feladatokat tűzött ki a KöMaL-ban. Tanítványai eljutottak az OKTV, Arany Dániel, Kalmár László, Zrínyi Ilona, Varga Tamás, Kenguru és Gordiusz országos matematika versenyek döntőjébe, ahol 11 országos első, 9 második, 5 harmadik, 4 negyedik, 3 ötödik, 3 hatodik, 3 hetedik, 5 nyolcadik és 4 tizedik helyezést értek el. Deli Lajos kiváló tehetséggondozó, tehetségnevelő és szervező tanár, a KLTE-n elvégzett szakirányú matematikatanár továbbképzés záródolgozatát is a tehetséggondozás témakörben védte meg.
 
Árokszállási Eszter 1988 óta az Energetikai Szakképzési Intézet tanára. Nagy lelkiismerettel és igyekezettel készíti fel tanítványait a tanulmányi versenyekre. Szakköri és egyéni tehetséggondozó foglakozásokat vezet. Tanítványai rendszeresen indulnak az Arany Dániel, OKTV, Kenguru, Nemzetközi Matematika, regionális és megyei versenyeken. Az országos versenyeken az elmúlt tíz évben 9-en 1‐3. helyezést, míg 15-en 4‐10. helyezést értek el. Az 1990/91-es tanév óta országos és regionális versenyeken 62 tanítványa lett díjazva. Az iskolai szakköri tevékenységen kívül rendszeresen tart foglalkozásokat városi szakkörön általános iskolásoknak, és megyei szakkörön középiskolásoknak. Az elmúlt években több alkalommal vezetett foglalkozásokat a váci nyári tehetséggondozó táborban is. Megyei tanár-továbbképzéseken előadásaival kollégái tehetséggondozó munkáját segíti.
 
Kovács Csongorné 1972-ben végzett az ELTE TTK matematika‐fizika tanári szakán. Általános iskolai tanári munkájában egyforma hangsúlyt kap a tárgy iránti érdeklődés felkeltése, az egyéni képességfejlesztéshez szükséges módszerek kimunkálása (ezt a célt szolgálja népszerű tankönyvsorozata is) és a tehetséggondozás. A tanórák és a szakkörök adta lehetőségeken túl nyaranta matematika táborokat szervez tanítványainak. E táborok hatására fordulnak mind többen a matematika magasabb, tehát versenyszintje felé. A KöMaL pontversenyében az 1998-99. tanévben 2. díjat kapott egy tanítványa, további három tanítványa végzett az első 15 között. Idén a Kalmár László Matematikaversenyen az ötödik osztályosok versenyében 4. helyezést ért el egy tanítványa. A nyolcadikosok versenyében egy 5. és egy 10. helyezést, a Varga Tamás Verseny első kategóriájában egy 3. és egy 5. helyezést szereztek tanítványai. Az elmúlt tanév eredményeit is meghaladó sikereket ért el a megelőző években. Munkáját dicséri az is, hogy tanítványai közül a legjobbak sikeres felvételi vizsgát tesznek a speciális matematika tagozatra, ahol az általános iskolai eredménysort folytatva a gimnazisták versenyein érnek el kimagasló sikereket.
 
Horváth Gábor a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára, hosszú évek óta eredményesen készíti fel tanítványait a hazai és nemzetközi fizikaversenyekre. Csak a legutóbbi tanévben egyik tanítványa Padovában a Fizikai Diákolimpián ezüstérmet nyert; az OKTV-n egyik tanítványa I. díjat, másik tanítványa III. díjat nyert; a Fényes Imre versenyen első, a Szilárd Leó versenyen második díjat nyertek tanítványai; a Mikola versenyen egyik 9. osztályos tanítványa 2. lett. 1999-ben az Eötvös-verseny tíz díjazott versenyzője közül négy volt az ő diákja, köztük a legjobb eredményt elérő egyedüli I. díjas is. Az előző években is hasonlóan szép eredményt értek el tanítványai, akik a KöMaL pontversenyén is évek óta egyenletesen jó teljesítményt nyújtanak. Iskolájában az érdeklődő tanulóknak versenyre előkészítő fizika szakkört vezet.
 
Dr. Szegedi Ervin a KLTE matematika‐fizika szakán végzett 1981-ben, 1992-ben Summa cum laude minősítéssel doktorált fizika szakmódszertani témából. Az OKTV-n, az Eötvös-versenyen és a nemzetközi diákolimpián is jól szerepelnek tanítványai, akik az OKTV általános tagozatán 1999-ben II., 1998-ban II. és III., 1995-ben II. díjat, az OKTV speciális tagozatán 1998-ban II. és III., 1996-ban I. díjat nyertek. Az Eötvös-versenyen 1998-ban és 1995-ben is volt II. díjas tanítványa; 1999-ben egy III. díjat nyert debreceni versenyző saját tanára mellett Szegedi Ervint jelölte meg felkészítő tanáraként. Olimpiai felkészítő szakkört vezet. Saját, iskolai tanítványa az 1996-os diákolimpián bronzérmes lett, de felkészítő tanára volt 1996-ban egy másik bronzérmes diáknak, és 1998-ban egy ugyancsak harmadik díjjal jutalmazott diáknak is. A KöMaL pontversenyén a budapesti Fazekas Gimnázium után a debreceni KLTE Gyakorló Gimnázium tanulói szerepeltek 1999-ben is a legjobban. Ebben Szegedi Ervinnek és az általa vezetett szakkörnek döntő szerepe van.
 
Varga István Temesváon végezte el az egyetemet, 1988 óta él és tanít Magyarországon, Békéscsabán. Hét évig tanított a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában, 1995 óta, ötödik éve tanít a békéscsabai Tevan Andor Gimnázium és Szakközépiskolában mind gimnáziumi, mind szakközépiskolai osztályokban. Olimpiai szakkört vezet, felkészítő tanára volt egy 1999-ben bronzérmet nyert olimpikonnak. Legsikeresebb szakközépiskolai tanítványa az Eötvös-versenyen 1994-ben III. díjat, 1995-ben megosztott I‐II. díjat nyert, s bronzérmes lett az 1995-ös diákolimpián. (Rendkívül ritkán fordul elő, hogy egy szakközépiskolai tanuló díjat nyer az Eötvös-versenyen vagy a diákolimpián.) Évek óta magasszintű szakírói munkát végez, a KöMaL-ban matematika- és fizikafeladatok tucatjait publikálta. A Vermes Miklós fizikaverseny versenybizottságának elnöke, a Mikola Sándor és a Fényes Imre versenyek versenybizottságának tagja. 1995 óta szerkeszti az általános iskolásoknak szóló Abacus c. folyóirat fizika rovatát, ezzel hathatósan segíti több száz általános iskolás tehetségének fejlődését.
 
Gyimesi Éva az ELTE matematika‐fizika tanári szakán végzett 1981-ben, s mai munkahelyének elődjében, a Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskolában kezdett tanítani. Két gyermeke születése után a GYES-ről visszatérve 1990 szeptembere óta tanít újra teljes óraszámban az iskolában. Tanári munkájában szívügyének tekinti a tehetségek felkutatását, majd ,,felfedezésük'' utáni gondozását. Ezt differenciált óravezetéssel és a tanórán kívüli külön foglalkozásokon oldja meg. Fizikából a 7. és 8. osztályosok számára tehetséggondozó szakkört vezet. Az ELFT Általános Iskolai Szakcsoportjának 1993‐1999-ig választott elnökségi tagja, a Pest Megyei Szolgáltató Iroda levelező fizikaverseny feladatsorainak egyik összeállítója. Tanítványait 1991 óta indítja az Öveges József fizikaversenyen és más versenyeken. Először 1992-ben lett az Öveges-versenyen III. díjas versenyzőja. Ezután 1995-ben, 1998-ban és 1999-ben is III. díjat szerzett egy-egy diákja. Az Öveges verseny kilenc éves történetében egyedül neki volt 4 díjazott tanítványa. A díjazottakon kívül is majdnem minden évben sikerül 1‐2 tanítványát az országos döntőbe vezetnie, egyik volt tanítványa pedig már a Mikola-verseny döntőjébe is bejutott. Az iskola a 90-es évek közepe óta fejlődött fel hatosztályos gimnáziummá, s fizikából ma már országos híre van.
 
Dr. Katz Sándor Tolna megyei középiskolai szaktanácsadóként évek óta kiemelkedő munkát végez a matematika népszerűsítése és a matematika tehetséggondozás területén. Tanári, szerzői és szervező tevékenységével egyaránt hozzájárul a matematika népszerűsítéséhez. Meghatározó szerepe van abban, hogy iskolája, egy kisvárosi gimnázium matematikából az ország legeredményesebb iskolái között szerepel. Az elmúlt évben a KöMaL pontversenyében két budapesti gimnázium után a harmadik helyen a bonyhádi Petőfi Gimnázium végzett 2727 ponttal, amelyből több mint 2000 pontot Katz Sándor tanítványai értek el. Katz Sándornak 26 év alatt 30 tanítványa végzett Arany Dániel versenyen, OKTV-n, vagy Kürschák versenyen az első 10 között. Az elmúlt két évben OKTV-n 4. helyet, Kürschák versenyen 4. helyet, Kenguru versenyen 1. helyet és Nemzetközi Magyar Matematika versenyen 1. díjat nyertek tanítványai. Mint szaktanácsadó, a BJMT megyei vezetőségi tagja, és a Tolna Megyei Matematikai Tehetséggondozó Alapítvány titkára, sokat tett a megyében és régióban a matematika népszerűsítéséért, a tehetséggondozásért, nagy szerepe van abban, hogy a térségben megyei szakkörök, regionális versenyek, tanártovábbképzések összehangolt rendszere segíti a diákokat és tanárokat. Nem véletlen, hogy pl. a KöMaL-ban évek óta Budapest után a Tolna megyei középiskolák tanulói érik el a legtöbb pontot. A matematika népszerűsítését nemcsak a régióban végzi. A megyén kívül is sok helyen és országos rendezvényeken is (pl. vándorgyűlésen, Varga Tamás Napokon) tart előadásokat. Feladatgyűjteményei, cikkei jelentek meg és ebben az évben készült el a matematika tanításához felhasználható szakirodalmakat tartalmazó CD-je.
 
Róka Sándor 1982-ben szerzett matematikusi és középiskolai matematikatanári diplomát Debrecenben, a KLTE-n. 8 évig középiskolában tanított, 1985-től dolgozik a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Matematika Tanszékén. 1997-ben lett főiskolai docens. 1983-ban és 1984-ben is 3. díjazott lett a Társulat Matematikatanárok versenyén. 1986-tól tart tehetséggondozó városi szakkört diákoknak, szakkörösei rendszeresen az élmezőnyben végeznek az országos versenyeken. Megyei matematikaversenyek feladatsorainak összeállítását végzi évek óta. A miskolci városi középiskolás matematikaverseny, a Bede Lajos emlékverseny feladatsorait ő állította össze az elmúlt 6 évben; 5-6 éven át ő készítette a Bereznai Gyula emlékverseny feladatsorait. Az elmúlt években sok feladatát kitűzték a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen. A KöMaL-ban közel 30 feladatjavaslatát tűzték ki a pontversenyben. A Rátz László Vándorgyűlésen többször vezetett feladatmegoldó szemináriumot, s gyakran szerepel előadóként tanártovábbképzéseken is. A tanárképző főiskolán az ,,Elemi matematika" szemináriumok keretében készíti fel a tanárjelölteket a tehetséggondozásra, a szakköri munkára. Különböző lapokban 20-nál több tehetséggondozással, szakköri munkával kapcsolatos cikke jelent meg. 1992-ben jelent meg az 1000 feladat az elemi matematika köréből c. feladatgyűjteménye, amely a szakköri munkát, a versenyekre való készülést segíti. Azóta további könyvei is megjelentek, melyek segítik a tehetséggondozást és a matematika népszerűsítését. 1990-től kezdve 8 éven át, minden tanévben megszervezett egy nyolcfordulós feladatmegoldó pontversenyt 10‐14 éveseknek. Ezen az országos levelező tehetséggondozó versenyen a résztvevők száma rendszeresen 1000 körül volt. 1994 őszén indította az ABACUS, matematikai lapok 10‐14 éveseknek c. lapot, s ettől kezdve az ABACUS ad teret a pontversenynek. Annyira kedvező volt a lap fogadtatása, hogy túlnőtt az ,,egyszemélyes'' kiadás keretein, ezért 1998 őszétől a Lap a BJMT és a MATEGYE Alapítvány gondozásába került.
 
Számadó László 1986-ban kezdett tanítani az akkor alapított Veres Péter Gimnáziumban. A matematika szakcsoport vezetőjeként úgy tervezte meg az első tanévet, hogy az hagyományteremtő lett. Az első tanévtől folyamatosan minden évfolyamon megrendezik a több fordulós matematika háziversenyt, amely döntővel zárul. Ez a verseny a kiindulópontja a gimnázium matematikában elért eredményeinek. Nagyon fontosnak tartja a matematikai folyóiratokat. A matematika népszerűsítése hozzátartozik a tanítási gyakorlatához. Tanítványainak nevével rendszeresen találkozhatunk a folyóiratok pontversenyeiben és egyéb matematika versenyeken. Feladatsoraival, cikkeivel, feladatjavaslataival rendszeres szereplője a KöMaL, A Matematika Tanítása, az ABACUS folyóiratoknak. Általa összeállított Mérőlap felvételire készülőknek 1989-től évente jelenik meg a KöMaL-ban. Számos matematika, ill. matematikát népszerűsítő könyv szerzője, vagy társszerzője, ill. lektora. 1988-89-ben az MTA Matematikai Kutatóintézetének ösztöndíjasa volt. A Rátz László vándorgyűlésen, ill. a Varga Tamás (matematikai) módszertani napokon többször tartott előadást, évek óta különböző bizottságokban dolgozik, az ABACUS matematikai lapok szerkesztőbizottságának tagja 1998. szeptembertől, a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztőbizottságának tagja és a Fővárosi Pedagógiai Intézet középiskolai matematika szaktanácsadója 1999. szeptembertől.
 
Kothencz Jánosné 32 éve tanít iskolájában, elsősorban matematikát. Tanítványai körében igen népszerű, rendszeresen sokan vesznek részt a matematikai szakkör foglalkozásain, aminek következtében számos tanuló sikeresen szerepel megyei és országos versenyeken, a Csongrád megyei Kis Matematikusok levelező versenyén, a Kalmár László versenyen, a Zrínyi Ilona országos versenyen, Varga Tamás versenyeken, ahol több tanítványa ért el országos helyezést. Tanítványai közül többen sikeresen szerepelnek később a középiskolai matematikai versenyeken, a KöMaL pontversenyén. A Csongrád megyei matematika‐fizika szakos tanárok alkotóműhelyének tagjaként részt vesz versenyfeladatok összeállításában, megyei és országos szintű versenyek szervezésében. Tapasztalatait továbbképző előadásokon és megyei szakfolyóiratokban megjelentetett cikkeiben osztja meg tanártársaival. Mint szakvezető tanár a tanárjelöltekre is kedvező hatást fejt ki a matematika megszerettetésében.
 
Nagy Márton fizikatanárként 1963-ban került Sopronba, ahol hamarosan felfigyeltek a fizikaversenyek iránti érzékenységére, szervezőkészségére. Tevékenységének köszönhetően a soproni versenyekből jelentős, országos versenyek nőttek ki. A 80-as évek elejétől kezdve szervezi a 10. osztályosok számára a Mikola-verseny döntőjét, keze nyoma ott van a háromfordulós verseny minden fázisán. A határon túli (ausztriai, szlovákiai, romániai) magyar tanulók számára szervezi a Vermes Miklós fizikaversenyt. Ennek során szakmai kapcsolatok és barátságok is szövődnek a résztvevők között. Legújabb kezdeményezése a Fényes Imre olimpiai válogató verseny, amely néhány éve fontos szerephez jut az olimpikonok felkészítésében. Az ő irányításával működő Vermes Miklós Fizikus Tehetséggondozó Alapítvány biztosítja a megnyugtató gazdasági hátteret a tehetséggondozó munkához, a versenyekhez, az ezek eredményeit közlő, népszerűsítő kiadványok publikálásához. Nagy Márton érdeme, hogy szponzorként egy országos nagyvállalatot sikerült megnyerni a fizikai tehetséggondozás ügyének.
 
Holics László iskolájának ma is aktív vezetőtanára, évtizedek óta sikeres tankönyvíró tevékenységével népszerűsíti a fizikát. A KöMaL fizika szerkesztőbizottságának a legrégibb tagja, rendszeres feladatközlő, a fizika OKTV versenybizottságának elnöke, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat középiskolai oktatási szakcsoportjának tiszteletbeli elnöke. Aktívan részt vett a fizikatanítás különböző reformkísérleteiben: a szakosított tantervű (,,tagozatos'') oktatás, valamint az MTA Elnökségi Közoktatási Bizottsága által kezdeményezett reformok tanterveinek és tankönyveinek kidolgozásában. Iskolájában az elmúlt évtizedben sok diákkal szerettette meg a fizikát. Közülük jó néhányan szerepeltek sikeresen a rangos hazai és nemzetközi tanulmányi versenyeken, és a későbbiekben hivatásul a műszaki és a természettudományok művelését választották. Csupán a fizikusi, mérnöki pályán sikeresen helytálló, magasra ívelő karriert befutó tanítványainak száma több tucatra tehető. Gyakorlóiskolai vezetőtanárként az általános iskolai fizikaoktatásban is otthonosan mozog, és a hozzá beosztott tanárjelölteknek is képes megmutatni mind a fizika, mind a tanítás szépségeit.
 
Simon László 1957-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet a KLTE Természettudományi Karán. Túrkevén először általános iskolában tanított, 1962 óta dolgozik folyamatosan a gimnáziumban. Egész életműve a természettudományos szemlélet elterjesztését, a fizika népszerűsítését szolgálta és szolgálja ma is. Igazi kísérleti fizikus, akinek szertárfejlesztő, eszközépítő munkáját a Fizikai Társulat már 1967-ben Mikola-díjjal ismerte el. Az alföldi kisváros és környékének igazi ,,lámpásaként'' országos szintű, sőt néhány esetben nemzetközi figyelmet felkeltő eredményeket ért el tanítványaival. Eszközfejlesztő munkájába folyamatosan vonja be legjobb diákjait, akik az elmúlt évtizedekben és jelenleg is számos kísérleti pályázat sikeres résztvevői (KöMaL mérési feladatok, ATOMKI kísérleti pályázat, JATE kísérleti pályázat). Tanítványaival első díjat nyert az ELFT‐BME‐SIEMENS AG ,,A jövő technikájának fizikai alapjai'' c. versenyén. Ma is sikerrel készíti fel tanítványait az ,,Ifjú kutatók nemzetközi konferenciájára''. Tudását önzetlenül adja át tanár kollégáinak is a fizikatanári ankétokon, valamint szakmai módszertani folyóiratokban.
 
Sebestyén Zoltán az általános iskolai kísérletező fizikaoktatás híve és sikeres megvalósítója. Saját tervezésű eszközeivel, összeállításaival számos elismerésben részesült az általános iskolai fizikatanári ankétokon, ahol minden évben nagy érdeklődéssel kísért műhelyfoglalkozást tart kollégái számára. Nem véletlen, hogy a Csákány Antalné‐Károlyházy Frigyes szerzőpáros többek között őt kérte fel kísérleti tankönyvük kipróbálására, majd lektorálására. Értékes kritikájának, hasznos javaslatainak elismeréseként ma már harmadik szerzőként jelenik meg a neve a tankönyvön. A fizika népszerűsítését szolgálta az a PÉCS TV által közvetített fizika vetélkedő, amelyet 1999-ben szervezett 7. osztályos tanulók számára. Tanároknak eszközkészítő tanfolyamokat vezet, továbbképzéseket, kísérleti bemutatókat tart nemcsak Pécsett, de más városokban, sőt Erdélyben és a Felvidéken is. Az Öveges versenyen is tartott már kísérleti bemutatót, több esetben tagja volt a zsűrinek is. A magfizika általános iskolai tanításával kapcsolatos tapasztalatait a Fizikai Szemlében tette közzé. Tanítványait jó tanárként versenyezteti: nemcsak benevezi, de fel is készíti őket a legkülönbözőbb fizikaversenyekre.